Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-08 / 45. szám

birtoknál bevétel volt 24,331 korona 24 fillér, kiadás 20,135 kor. 58 fillér, maradvány 4195 kor. 66 fillér. A Munkácsy Sándor-alap vagyona 11,204 kor. 70 fillér. A felsőbb leánynevelő intézeti alap vagyonánál bevétel volt 251 kor. 79 fillér, kiadás 1 kor., maradvány 250 kor. 79 fillér. A vagyon állaga 10,250 kor. 79 fillér. A tanári özvegyek és árvák fond perdüje 53,292 kor. 67 fillér. A jelentéssel kapcsolatosan kimondotta a gyűlés, hogy a nagykőrösi főgimnáziumot és tanítóképezdét számadásai beterjesztésére felhívja; Halastól és Budapesttől pedig, ha évek óta elmaradt számadásaikat ez év végéig be nem mutatják, megvonja az egyházkerületi segélyt. Továbbá kimondotta, hogy a vidéki tanácsbirák ezentúl, napidíjaikon kivül, útiköltségeiket is felszámíthatják; az esperesek ama kérését, hogy tiszteletdíjuk évi 1600 koronára emeltessék, előjegyzi akkorára, a mikor a kerületnek kellő anyagi erő fog rendelkezésére állani. Segélyképen megszavaztak 1904-re Rákos-Szentmihálynak 200, a vukovári misszionáriusnak 400, Szelistének 200, a nikinczei misszionáriusnak 400, a nagykőrösi tanítóképezdének óradíjakra 240, a kuczurai tanítónak 200, a theol. akadémiának konviktusi többletre és lakássegélyekre 2000 koronát. Az ezután következett kisebb ügyek során a Magy. Prot. írod. Társaságot a gyülekezetek pártfogásába ajánlották ; a halasi leánynöveldét illetőleg kimondották, hogy a segélyezés elől nem zárkózik el az egyházkerület, előbb azonban a népiskolai bizottság hozza tisztába az intézet jellegének kérdését és a számszék tegyen javaslatot a segélyezés módját és mértékét illetőleg; Alap-Szentiványt és Örkényt anyásították; a dencsházai tanítói díjlevél esetéből felterjesztést intéznek a kultuszminiszterhez az iránt, hogy utasítsa közegeit, hogy óvakodjanak autonómiánkat sértő határozatot hozni, — de egyszersmind elvárja a kerület a tanító uraktól is, hogy vitás ügyeikben az illetékes egyházi felsőségeikhez forduljanak, ne pedig a polgári hatóságokhoz. Szilády Áron ós Lévay Lajos az államsegély- és a közalapi segélyosztó bizottságok jelentéseit terjesztették elő, a melyeket a közgyűlés helybenhagyott, A megszavazott, illetve javaslatba hozott segélyekről lapunk mult heti számában adtunk már részletes tudósítást. Kálmán Gyula és Lévay Lajos egy csomó kisebb fontosságú díjlevél- és adásvételi ügyet referáltak ezután. Ezek között azonban, szinte egészen váratlanul, igen nagy port vert fel a dráva-szabolcsi egyház elmozdított gondnokainak panaszlevele, a melynek tárgyalása közben lehullt a lepel a felsőbaranyai lelkészválasztási simoniákról. Morvay Ferencz tanácsbiró egész meztelenségében tárta fel azokat a visszaéléseket, a melyeket az újabb időben elkövetnek Felsőbaranyában a lelkészválasztások körül, lelkészek és gyülekezetek egyaránt. Egész általánossá lett a díjlevelek lealkuvása, s a mint Morvay Ferencz mondá: ha azt hallja valaki, hogy Felsőbaranyában valakit meghívás útján megválasztottak papnak, azt is bizonyosra veheti, hogy ott konvenczióleengedéssel megalkuvás történt. Ennek alapján elvi vita fejlődött ki a felett a kérdés felett, hogy a simonia mikor évül el? Résztvettek a vitában Ádám András, Vécsey Tamás és Kálosi József, s az eredmény az lett, hogy bár kijelentette a közgyűlés, hogy e felett dönteni a biróság van hivatva; de a dráva-szabolcsi panaszos ügyben a simonia vétkének annyi jelenségét látja fennforogni, hogy Sebestyén Pál volt dráva-szabolcsi, jelenleg haraszti lelkész ellen elrendelendőnek tartja a fegyelmi vizsgálatot és ennek megindítására utasítja az egyházmegyei elnökséget. Sok szégyenletes, piszkos dolgot hozott napfényre ez az ügy; de valójában ideje volt már, hogy az egyházkerület megtegye a legszigorúbb megtorló intézkedéseket a papválasztási simonia ellen. Szőts Farkas előterjesztésében tudomásál vette a közgyűlés a Ráday-könyvtárbizottság jelentését, s helybenhagyta javaslatait; a könyvtárőr díjazása kérdését pedig áttette a számszékhez. Á parókhiális könyvtárak szervezése és ezzel kapcsolatban a László Albert — Antal Géza-féle Egyházi könyvtár-vállalat ügyében bizottságot küldött ki dr. Vécsey Tamás, Szilády Áron ós Szőts Farkas személyében, hogy a többi egyházkerület küldötteivel ezt a fontos ügyet előkészítsék. Az okt. 28-diki, utolsó illés jó nagy részét a halasi gimnázium építési számadásainak és alapítványai helyrepótlásának ügye foglalta le. Nagy Dezső egyházkerületi ügyész jelentése szerint az építkezésnél 56,000 korona olyan kiadás szerepel, a mit az egyházi elöljáróság okmányokkal r.em képes igazolni. A kibontakozást illetőleg, az ügyész és a kecskeméti esperes indítványára, azt határozta a közgyűlés, hogy utasítja az egyház elöljáróságát a kibontakozási tervezet bemutatására; valamint arra is, hogy tegye meg a lépéseket a gimnáziumi államsegély felemeltetése iránt, úgy azonban, hogy ezáltal az intézet felekezeti jellege ne veszélyeztessék. Tudomásul vette a gyűlés némely iskolai ingatlanok eladását; kimondotta azonban, hogy azok ára csakis az iskolaépítési adósságok törlesztésére fordítható. Elintézést nyert ebben az ülésben a tűzkárbiztosításnak már évek óta húzódó kérdése is. A tavalyi közgyűlés e tekintetben már elvi álláspontot foglalt el a gazdák kölcsönös biztosító szövetsége mellett; az egyházmegyék többsége azonban az erre vonatkozó rendszabálytervezetet nem fogadta el. Nagy Dezső ügyész, mint referens, szintén ellene volt annak, hogy a szerződés a gazdák szövetségével köttessék meg, s ezzel szemben az Első Magyar Ált. Biztosító társaságot ajánlotta. Hoszszabb vita után a közgyűlés többsége a tűzkárbiztosítás ügyét egyszerűen levette a napirendről. Nagy Dezső ügyész a kerület peres és perenkivüli jogügyeiről, azután pedig a Roboz-alaphoz beadott segélykérvényekről tett jelentést és javaslatokat, a miket a közgyűlés el is fogadott. Freysinger Lajos aljegyző referálásában több kisebb vagyoni ügyet elintézvén a közgyűlés, az irodalmi bizottságnak alólírott által referált jelentését hallgatta meg, a melynek legközérdekűbb része a tankönyvpályázat eredményének kihirdetése volt. A pályázat eredményét lapunknak mult heti száma már közölte; ahhoz e helyen még csak azt kell hozzáadnunk, hogy a bizottság javaslatának megfelelően a közgyűlés kimondta, hogy a III—IV. osztályok, valamint a VII. osztály hit- és erkölcstani kézikönyveit megbízás útján fogja elkészíttetni, s a kidolgozásra Bocsor Lajost, Lévay Lajost és Szőts Farkast kéri fel. Kimondta továbbá a közgyűlés, hogy a polgári iskolák vallástani kézikönyveit saját maga fogja elkészíttetni, és pedig megbízás útján. Az I—II. osztályban alkalmazni fogja a gimnáziumok I—H. osztályai számára készülő kézikönyvet, a III. osztály számára Lévay Lajos által irat egy hit- és erkölcstant, a IV. osztály számára pedig, az új tantervnek megfelelőleg átdolgoztatja a szerzővel Bocsor Lajos keresztyén egyháztörténetét. Az egyházmegyék felterjesztései kapcsán az alsóbaranya-bácsi egyházmegye azon óhajtását, hogy a theologián naponként, reggel és este 1 — 1 óra fordíttassék, tanári vezetés mellett, bibliaolvasásra, áttették véleményezés végett a theol. választmányhoz. Ugyanide tették