Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-08 / 45. szám

ev. ref. egyházban egyenlő s az egységes agendában állapittatik meg. Ezen agenda elkészültéig és életbeléptetéséig az egyes egyházkerületekben szokásos szertartások szerint történhetik a lelkészavatás. A nyugalomba vonult, vagy egyházunkhoz tartozó tanintézetekben tanári életpályára — de nem vallástanári vagy theologiai tanszékre — átlépett lelkészek lelkészi jellegüket a lelkészi állástól történt megválásuk után is megtarthatják, alkalmi lelkészi teendőket végezhetnek és lelkészi álláshoz kötött hivatalokat, tisztségeket, megbízatásokat végezhetnek, ha nyugalomba vonulásuk, illetőleg a tanári életpályára való átlépésüktől számított hat hónap alatt, a lelkészi jelleg megtartása iránti igényüket volt egyházkerületük püspökének bejelentik. Ezen bejelentésről az illető püspök igazolványt állít ki. Ha azonban a püspöknek az igazolvány kiállítására nézve aggályai volnának, az ügyet eldöntés végett az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti. A lelkészi hivatalról lemondott és az előbbi szakasz rendelkezése alá nem tartozó egyének lelkészi jellegét az illetékes egyházkerület felfüggeszteni s ezt a többi egyházkerületekkel közölni köteles. A kinek lelkészi jellege fölfüggesztetett, e felfüggesztés tartama alatt semminemű lelkészi teendőket nem végezhet, és lelkészi jellegű állásra, tisztségre, megbízatásra nem alkalmazható. Az egyszer megszerzett lelkészi jelleg csak a lelkészi oklevél érvénytelenítésével veszthető el véglegesen. A kinek lelkészi jellege csak íelfüggesztetett és általában a kinek érvényes lelkészi oklevele van, lelkészi állásra idővel alkalmazható s így lelkészi jellege újból érvényre lép, illetőleg lelkészi jelleget nyerhet az illető. A lelkészi jelleg felfüggesztésének megszüntetésére mindenkor a felfüggesztést kimondó egyházkerület az illetékes. Az a lelkészi oklevéllel bíró egyén, a ki oly életpályára lép, mely a lelkészi jelleggel és hivatással össze nem fér, akár bírt már egyszer lelkészi jelleggel, akár nem, lelkészi képesítését elveszti s oklevele érvényteleníttetik. A lelkészi oklevél érvénytelenítését a még fel nem avatott egyénekre nézve az oklevelet kiállító, a már felavatott lelkészekre nézve pedig az az egyházkerület mondja ki, a melyben az illető utoljára lelkészi jellegű állást viselt, A lelkészi oklevél érvénytelenítéséről, az ezt kimondó egyházkerület a többi egyházkerületeket értesíteni köteles. A hivatalától fegyelmi úton végleg elmozdított lelkész lelkészi oklevele az illető egyházi fegyelmi bíróság által érvénytelennek nyilvánítandó. Az, a kinek lelkészi oklevele érvénytelennek nyilváníttatott, lelkészi állásra többé egyáltalában nem alkalmazható és semminemű lelkészi teendőket nem teljesíthet. A segéd-, helyettes és felavatásban még nem részesült rendes lelkészek, az illetékes püspök ideiglenes felhatalmazása alapján, mindennemű lelkészi teendőket végezhetnek. Ezen felhatalmazás azonban mindig egy meghatározott egyházközségre szól és fegyelmi vétség esetében, a fegyelmi eljárás megindításakor hatályát veszti. A leányegyházközségekben állandósított leviták az igehirdetésre és a keresztség sákramentumának szükség esetében való kiszolgáltatására, nagyobb egyházközségekben a tanítók a lelkész mellett az úrvacsorai sákramentum kiosztásánál való segédkezésre a püspök által, egy meghatározott egyházközségre kiterjedő hatáskörrel, ideiglenesen, avagy hivataluk tartamáig, felhatalmazhatok. Tanítók, énekvezérek, lelkésznövendékek, a fő- és középiskolák által szabályszerűen kibocsátott ú. n. ünnepi követek rendkivülileg tarthatnak ugyan egyházi beszédeket és bibliamagyarázatokat, de kizárólag az illetékes lelkész felhatalmazása és felelőssége alapján; a miért is a lelkészek kötelesek azok beszédeinek tartalmáról előre tudomást szerezni. E. T. 113. §• A lelkészek a hivatalos teendőket csak saját egyházközségük kebelében végezhetik ; más egyházközségben csak akkor, ha azoknak teljesítésére őket az illető lelkész vagy az egyházi felsőbbség megbízta, illetőleg felhatalmazta. Bármely lelkész a saját egyházközségében lelkészi teendők végzésével csak olyan egyéneket és csak olyan terjedelemben bízhat meg, illetőleg hatalmazhat fel, a kiknek és a mily terjedelemben a jelen egyházi törvények a lelkészi teendők végzését megengedik. A lelkésznek ellenkező eljárása, mint a lelkészi hivatal méltóságának megsértése, súlyos fegyelmi vétséget képez. NB. Egyházi törvénykönyvünkben eddig nem volt kellőleg kidomborítva, hogy kik végezhetnek lelkészi teendőket és hogy mi az a lelkészi jelleg. Ezeken a hiányokon kiván segíteni a fenti fogalmazás. Ezek előrebocsátása után Egyházi törvénykönyvünk 112., 115. stb. §-ai következnek, azzal a beosztási módosítással, melyet a 111. §. új fogalmazása megkíván A lelkész hivatalos teendői között nagyon helyén való volna még egy ilyen forma szakasz: A lelkészek kötelessége az is, hogy az istentiszteleti szolgálat és a lelkipásztori gondviselés körén kivül, társadalmi eszközök felhasználásával is munkálják a valláserkölcsi élet fokozását, a keresztyén felebaráti munkás szeretet ápolását, híveiknek szellemi és anyagi előhaladását. NB. Többször volt már szó ezen vázlatos Egyházi törvénytervezetben levitákról, a minőket a gyakorlatban a mi egyházunk is ismer itt-ott, de a kikről Egyházi törvényünk nem szól. Alulírott tervező sokkal többre becsüli a levitái intézményt, mint egyháza. Véleménye szerint a diasporában ezen intézmény rendkívül áldásosán működhetik, ha kellőleg szerveztetnék. Tudomása van róla, hogy egyes hazai egyházak a „szétszórt csontok"-nak megelevenítését és összetartását egyenesen annak köszönhetik, hogy oda, a hol lelkészi állást nem állíthatnak, levitákat helyeznek. A leviták tulajdonképen tanítók. Felekezeti, állami vagy községi iskolák tanítói, de hitsorsosok. Felhatalmaztatnak az ige hirdetésére, a 89" ;