Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-01 / 44. szám
s hogy a szerencsétlen gyermekeket az elpusztulástól megmentse, egy kisdedóvót nyit számukra, s gondosan neveli őket szeretetben és Isten iránt való bizalomban. Kisdedóvók voltak már akkor elég nagy számmal, de az általa alapított kisdedóvó főleg abban különbözött másoktól, hogy a gyermekek nevelésére s óvónők képzésére fordított nagy gondot s kisdedóvóját óvónő-képzővel kapcsolta össze. Ezeken kivül különösen bántotta őt, hogy igen sok beteg szerencsétlenül jár, vagy teljesen el is pusztul s nyomorban hagyja családját azért, mert nincsen megfelelő ápolása s gondozása; ez okból szükségét látta annak, hogy úgy a kórházi, mint otthoni betegek kellőleg kioktatott s részvevő szívvel bíró ápolók gondozása alá kerülhessenek. Igaz keresztyén ápolónőkre volt szükség, a kik a prot. egyház szeretetmunkáját krisztusi irgalommal végezzék. Látta, mily áldásosán működnek a r. kath. egyházban az irgalmas nővérek, s fájdalommal látta, mint egykor a nagy Luther, hogy a protestáns egyház ebben az irányban híveiért semmit sem tett. Sokszor fájt lelkének, hogy a megnyitott menedékháznak vezetését nincs kire bíznia s a kisdedóvást sem lehet avatott kezekbe adnia. Mindezek a bajok s tapasztalatok arra az elhatározásra bírták, hogy életre kelti az ókori® diakonisszaintézményt, s létesít egy oly női szervezetet az evang. egyházban, a mely hivatva leend a gyülekezeti szegényeket látogatni és segélyezni, az árváknak s elhagyatottaknak gondját viselni, a betegeket ápolni, az erkölcsileg sülyedőket és elesetteket felemelni s a jóban erősíteni: egy szóval minden oly szeretetmunkát szeretetből s önzetlenül végezni, a mely a nő szervezetével, hivatásával és képességével egyez. Elhatározását nemsokára követi a tett. „Egész csendben — írja Fliedner — egy kórháznak megfelelő épület után tudakozódtunk. S íme egész váratlanul Kaiserswerthnek egyik legszebb s legnagyobb háza eladóvá lett. Feleségem akkor még csak harmadik napja gyermekágyban feküdt; de annak daczára erősen biztatott, hogy csak vegyem meg az Úrnak segítségével. 2300 tallér volt az ára és nekünk pénzünk nem volt. Mégis megvettem 1836 ápril 20-án s nov. 11-ére meg kellett lenni a pénznek". S Fliedner nem hiába bízott az Istenben. Még ez év május havában megalakult Düsseldorfban a rajnawestfaliai diakonissza-egyr esület, s ennek hathatós közreműködésével ugyanezen év okt. 13. napján megnyitotta az egyszerű, szegényes berendezésű kórházat néhány beteg befogadására, a megvett háznak földszintjén, s abban az első diakonisszát, egy orvosnak leányát, Richardt Gertrúd személyében alkalmazta. Es csodálatos, hogy ezen sajátos prot. kórháznak első betege egy r. kath. cselédleány volt. Az intézmény fejlődött s nemsokára még egy más diakonisszát is szerez. Hűséges és odaadó munkatársa a szent ügyben és£különösen a diakonisszák gondozásában és az összes intézetek házvezetésében áldott lelkű felesége, kit a diakonisszák anyjukként szerettek s becsültek, de a kit a halál márl842-ben elragadott tőle, s Fliedner szavai szerint „az összes diakonisszák közül legelsőnek halt meg, és miként életében előljárt összes szellemi leányai előtt, akként útmutatójuk lett a halálban is." Egy év múlva másodszor is nősült s második neje még fokozottabb mértékben segíthette, a mennyiben előzőleg a hamburgi nagy kórház egyik osztályának vezetője volt. (Folyt, köv.) Mayer Endre, IRODALOM. ** A kegyelemkenyér czim alatt Gadl Mózes, ez a termékeny ifjúsági író érdekes könyvet írt. Hőse Szalánczy Ádám, a kinek küzdelmes életéből, nehéz megpróbáltatásaiból két igen nevezetes ethikai igazság hámozódik ki. Az egyik az, hogy a becsületes törekvés, meg a kitartó szorgalom mindig meghozza a sikert; a másik pedig az, hogy az igazi barát fölér a testvérrel, sőt talán még nála is hatalmasabb segítő az élet küzdelmeiben. A kegy elemkenyér voltaképen a barátság epopeiája, és egyszersmind drámai erővel megfestett eleven képe egy alapjában vége igen derék fiú nehéz küzdelmeinek. Á könyv arra a nagy igazságra tanít, hogy az emberi szív is, mint az arany, annál jobban veszti a salakját, minél nagyobb tiizön, több szenvedésen ment át. A szép és érdekes könyvet a Franklin-Társulat adta ki Budapesten ; az ára fűzve 2 kor. 50 fillér. ** Az Olcsó Könyvtárból, a Franklin-Társulat e derék vállalatából három új füzet jelent meg. Remekíróink népszerűsítése tekintetéből érdemes vállalkozás a „Zalán futás"nak ez az olcsó kiadása (1300/04. szám), melynek kulturális fontosságát vitatni se lehet. Ily módon, ha lassanként összes remekíróinkból készül olcsó kiadás, az irodalom közkincse lesz a nemzet egészének és minden osztályának egyaránt. Ugyanebből a szempontból örülhetünk a „ Vojtina ars poétikája" új kiadásának is (Olcsó Könyvtár 1305. sz.i, mely Arany legkiválóbb szatirikus epistoláit tartalmazza. A harmadik füzetben : „ Jolán esküvője" (1306/7. szám.) Sudermann Hermann egyik igen sikerült beszélyét olvassuk, jó magyar fordításban. Az „Olcsó Könyvtár"-t a Franklin-Társulat adja ki Budapesten s egy-egy szám ára 20 fillér. EGYHÁZ. Október 31-ike, a reformáczió évfordulója a maga dicső emlékeivel, kimeríthetetlen áldásaival örömre dobbantja sziveinket és ünnepre hangolja lelkeinket. A templomainkban, iskoláinkban és társadalmunkban rendezett ünnepélyek hadd hangoztassák a reformáczió dicső eszméit, megvalósult és még megvalósulásra váró eszményeit. A hitélet evangeliumi megtisztulását, az erkölcsiség krisztusi megnemesedósét, a tudomány keresztyén megújulását, a magán és közszabadságoknak az Úr lelkével való inegtelését, a családi és közéletnek evangeliumi megszentelését. Es hadd hangozzék a tiszta evangelium mellett a hit, erkölcs, egyház és társadalom keresztyén megújulását hirdető ébresztő ige, az Isten erejét képező evangelium ! Értekezlet a püspökválasztás ügyében. A dunamelléki egyházkerület közgyűlési tagjai, Darányi Ignácz főgondnok elnöklete alatt október 26-án délután értekezletet tartottak a püspökválasztás ügyében. Az értekezletet Darányi Ignácz főgondnok két fontos kijelentéssel nyitotta meg. Először, hogy az értekezletnek nem határozathozatal és nem hivatalos jelölés a czélja, hanem az, hogy a közgyűlés tagjai tájékozást nyerjenek és másoknak is azt nyújtsanak a felől, hogy a közgyűlés tagjai kiket látnának legszívesebben a püspöki székben. Másodszor azt hangsúlyozta a főgondnok, hogy jelöltet ajánlani bárkinek jogában áll, mellette felhozhat minden jót és szépet, de kéri az értekezlet tagjait, hogy az ellenjelölteket ne kritizálják. Ez után az általános tetszéssel fogadott főgondnoki nyilatkozat után, a mely