Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-01 / 44. szám

s hogy a szerencsétlen gyermekeket az elpusztulástól megmentse, egy kisdedóvót nyit számukra, s gondosan neveli őket szeretetben és Isten iránt való bizalomban. Kisdedóvók voltak már akkor elég nagy számmal, de az általa alapított kisdedóvó főleg abban különbözött mások­tól, hogy a gyermekek nevelésére s óvónők képzésére fordított nagy gondot s kisdedóvóját óvónő-képzővel kap­csolta össze. Ezeken kivül különösen bántotta őt, hogy igen sok beteg szerencsétlenül jár, vagy teljesen el is pusztul s nyomorban hagyja családját azért, mert nincsen meg­felelő ápolása s gondozása; ez okból szükségét látta annak, hogy úgy a kórházi, mint otthoni betegek kel­lőleg kioktatott s részvevő szívvel bíró ápolók gondo­zása alá kerülhessenek. Igaz keresztyén ápolónőkre volt szükség, a kik a prot. egyház szeretetmunkáját krisztusi irgalommal végezzék. Látta, mily áldásosán működnek a r. kath. egyházban az irgalmas nővérek, s fájdalommal látta, mint egykor a nagy Luther, hogy a protestáns egyház ebben az irányban híveiért semmit sem tett. Sokszor fájt lelkének, hogy a megnyitott menedék­háznak vezetését nincs kire bíznia s a kisdedóvást sem lehet avatott kezekbe adnia. Mindezek a bajok s tapasztalatok arra az elhatá­rozásra bírták, hogy életre kelti az ókori® diakonissza­intézményt, s létesít egy oly női szervezetet az evang. egyházban, a mely hivatva leend a gyülekezeti szegé­nyeket látogatni és segélyezni, az árváknak s elhagya­tottaknak gondját viselni, a betegeket ápolni, az erköl­csileg sülyedőket és elesetteket felemelni s a jóban erősíteni: egy szóval minden oly szeretetmunkát szeretet­ből s önzetlenül végezni, a mely a nő szervezetével, hivatásával és képességével egyez. Elhatározását nemsokára követi a tett. „Egész csendben — írja Fliedner — egy kórháznak megfelelő épület után tudakozódtunk. S íme egész váratlanul Kaiserswerthnek egyik legszebb s legnagyobb háza el­adóvá lett. Feleségem akkor még csak harmadik napja gyermekágyban feküdt; de annak daczára erősen bizta­tott, hogy csak vegyem meg az Úrnak segítségével. 2300 tallér volt az ára és nekünk pénzünk nem volt. Mégis megvettem 1836 ápril 20-án s nov. 11-ére meg kellett lenni a pénznek". S Fliedner nem hiába bízott az Istenben. Még ez év május havában megalakult Düsseldorfban a rajna­westfaliai diakonissza-egyr esület, s ennek hathatós közre­működésével ugyanezen év okt. 13. napján megnyitotta az egyszerű, szegényes berendezésű kórházat néhány beteg befogadására, a megvett háznak földszintjén, s abban az első diakonisszát, egy orvosnak leányát, Richardt Gertrúd személyében alkalmazta. Es csodálatos, hogy ezen sajátos prot. kórháznak első betege egy r. kath. cselédleány volt. Az intézmény fejlődött s nemsokára még egy más diakonisszát is sze­rez. Hűséges és odaadó munkatársa a szent ügyben és£különösen a diakonisszák gondozásában és az összes intézetek házvezetésében áldott lelkű felesége, kit a diakonisszák anyjukként szerettek s becsültek, de a kit a halál márl842-ben elragadott tőle, s Fliedner szavai sze­rint „az összes diakonisszák közül legelsőnek halt meg, és miként életében előljárt összes szellemi leányai előtt, akként útmutatójuk lett a halálban is." Egy év múlva másodszor is nősült s második neje még fokozottabb mértékben segíthette, a mennyiben előzőleg a hamburgi nagy kórház egyik osztályának vezetője volt. (Folyt, köv.) Mayer Endre, IRODALOM. ** A kegyelemkenyér czim alatt Gadl Mózes, ez a termékeny ifjúsági író érdekes könyvet írt. Hőse Szalánczy Ádám, a kinek küzdelmes életéből, nehéz megpróbáltatásaiból két igen nevezetes ethikai igazság hámozódik ki. Az egyik az, hogy a becsületes törekvés, meg a kitartó szorgalom mindig meghozza a sikert; a má­sik pedig az, hogy az igazi barát fölér a testvérrel, sőt talán még nála is hatalmasabb segítő az élet küzdelmeiben. A kegy elemkenyér voltaképen a barátság epopeiája, és egyszersmind drámai erővel megfestett eleven képe egy alapjában vége igen derék fiú nehéz küzdelmeinek. Á könyv arra a nagy igazságra tanít, hogy az emberi szív is, mint az arany, annál jobban veszti a salakját, minél nagyobb tiizön, több szenvedésen ment át. A szép és érdekes könyvet a Franklin-Társulat adta ki Budapes­ten ; az ára fűzve 2 kor. 50 fillér. ** Az Olcsó Könyvtárból, a Franklin-Társulat e derék vállalatából három új füzet jelent meg. Remek­íróink népszerűsítése tekintetéből érdemes vállalkozás a „Zalán futás"nak ez az olcsó kiadása (1300/04. szám), melynek kulturális fontosságát vitatni se lehet. Ily mó­don, ha lassanként összes remekíróinkból készül olcsó kiadás, az irodalom közkincse lesz a nemzet egészének és minden osztályának egyaránt. Ugyanebből a szem­pontból örülhetünk a „ Vojtina ars poétikája" új kiadá­sának is (Olcsó Könyvtár 1305. sz.i, mely Arany legki­válóbb szatirikus epistoláit tartalmazza. A harmadik füzetben : „ Jolán esküvője" (1306/7. szám.) Sudermann Hermann egyik igen sikerült beszélyét olvassuk, jó ma­gyar fordításban. Az „Olcsó Könyvtár"-t a Franklin-Társulat adja ki Budapesten s egy-egy szám ára 20 fillér. EGYHÁZ. Október 31-ike, a reformáczió évfordulója a maga dicső emlékeivel, kimeríthetetlen áldásaival örömre dobbantja sziveinket és ünnepre hangolja lelkeinket. A templomainkban, iskoláinkban és társadalmunkban ren­dezett ünnepélyek hadd hangoztassák a reformáczió dicső eszméit, megvalósult és még megvalósulásra váró eszményeit. A hitélet evangeliumi megtisztulását, az erkölcsiség krisztusi megnemesedósét, a tudomány ke­resztyén megújulását, a magán és közszabadságoknak az Úr lelkével való inegtelését, a családi és közéletnek evangeliumi megszentelését. Es hadd hangozzék a tiszta evangelium mellett a hit, erkölcs, egyház és társadalom keresztyén megújulását hirdető ébresztő ige, az Isten erejét képező evangelium ! Értekezlet a püspökválasztás ügyében. A duna­melléki egyházkerület közgyűlési tagjai, Darányi Ignácz főgondnok elnöklete alatt október 26-án délután érte­kezletet tartottak a püspökválasztás ügyében. Az érte­kezletet Darányi Ignácz főgondnok két fontos kijelentéssel nyitotta meg. Először, hogy az értekezletnek nem hatá­rozathozatal és nem hivatalos jelölés a czélja, hanem az, hogy a közgyűlés tagjai tájékozást nyerjenek és másoknak is azt nyújtsanak a felől, hogy a közgyűlés tagjai kiket látnának legszívesebben a püspöki székben. Másodszor azt hangsúlyozta a főgondnok, hogy jelöltet ajánlani bárkinek jogában áll, mellette felhozhat minden jót és szépet, de kéri az értekezlet tagjait, hogy az ellenjelölteket ne kritizálják. Ez után az általános tet­széssel fogadott főgondnoki nyilatkozat után, a mely

Next

/
Thumbnails
Contents