Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-01 / 44. szám

jellegzetesen kidomborította az értekezletnek mind nem hivatalos jellegét, mind pedig komoly ethikaí méltóságát, iiiégkezdődött az ajánlás. Először az esperesi kar szeniora, Koncz Imre szólalt föl, a ki hat esperes (névszerint a két baranyai, k.-somogyi, pesti, tolnai és vértesaljai esperesek) nevében kijelentette, hogy ők Petri Elek theologiai tanárt szeretnék püspökül; de mind ő, mind az utána felszólalt Dányi Gábor azt is hangsúlyozták, hogy nem a gyülekezetek és lelkészek nevében beszélnek, hanem csak a magán úton tapasztalt hangulatnak a tolmácsai. Utánok Szilassy Aladár tolnai gondnok emelt melegen ajánló szót Baksay Sándor solti esperes mellett, a ki húsz évvel ezelőtt is jelöltje volt a választók kisebbségének, s a ki mint kimagasló lelkész és országos hírű író, a legméltóbb a püspöki állásra. Petri E. minden tekintetben kiváló és püspökségre alkalmas ember, de ő azért nem támogatja, mert vele a budapesti egyház lelkészi vezetése három közel rokon kezére jutna. Morvay Ferencz tanácsbiró jelöltet nem ajánl, csak azt az elvet kivánja hangsúlyozni, hogy a püspököt az eklézsiás lelkészek közül kellene választani. Szabó Péter alsó-baranyai esperes Morvayval szemben kiemeli, hogy mind a törvény, mind a gyakorlat megengedi, hogy püspököt a theol. tanárok közül is lehessen választani. Rendkívül melegen nyilatkozott Petri Elek mellett Hegedűs Sándor, a ki előre bocsátva azt az óhajt, hogy a püspök Budapesten lakjék, lelkesen ajánlotta Petrit, mint a ki kitűnő szónok, magas műveltségű ember és példányszerű adminisztrátor. Ha nekem száz szavazatom volna, mondá Hegedűs, én mind a százat Petrire adnám. Nagg Dezső egyházkerületi ügyész különösen azért ajánlja Petrit, mert kitűnő a katedrán, kimagasló a képzettségben, tinóm a társadalmi érintkezésben és példás az adminisztráczióban. Gróf Dégenfeld Lajos vértesaljai gondnok szintén Petrit óhajtaná püspöknek, mert a ki eddig ilyen kitűnően vezette a püspöki hivatalt, hadd folytassa azt tovább, mint valóságos püspök. Adám Kálmán kecskeméti esperes Baksayt szeretné püspöknek, mert az ő kiváló egyénisége csak díszére válnék az állásnak. Más ajánlat nem tétetvén, Darányi főgondnok berekesztette az értekezletet. Ám a jelölési mozgalom az értekezlettel nem ért véget. Másnap reggel az esperesek szűkebb körű értekezletén Baksay S. arra kérte esperes társait, hogy szokásos tájékoztató körlevelökbe az Ő nevét ne vegyék föl, mert ő nem akar hat esperes társának határozottan kijelentett akaratával szembe kerülni; de az esperesek erre nem állottak rá. Ez a püspökválasztás előjátéka, a melyről lapunk ezért írt ily részletesen, hogy a napilapok hézagos és részben irányzatos közléseit kiegészítve, olvasóit híven és tárgyilagosan tájékoztassa a fontos mozgalom minden mozzanatáról. Segédlelkészek elhelyezése. A dunamelléki egyházkerület közgyűlése a segéd- és helyettes lelkészeket a következőleg helyezte el: Biberauer Richárd s. 1. Budapest, Bocsor Béla s. 1. Yiszló, Bocsor László külföldön, Domby Béla s. 1. Nagykőrös, Dömötör Endre h. 1. Félegyháza, Erdős Lajos s. 1. Pomáz, Fehér Gyula s. 1. Budapest, Forgács Gyula s. 1. Budapest, Gaal Ántal s. 1. Dunapataj, Glöckner Károly missziói lelkész Uj-Banovcze, Horváth József s. 1. Bogdása, Jurányi Gusztáv s. 1. Uj-Verbász, Kájel István s. 1. Kecskemét, Kinsele Miksa missziói lelkész Szeliste, Kontra Aladár s. 1. Ó-Buda, Kósa Ferencz h. 1. Kórógy, Kozma Andor h. 1. Törtei, Kozma Géza missziói lelkész Tiszakálmánfalva, Kozma László s. 1. Kazsok, Körtvélyesi Zoltán h. 1. Alsó-Nyék, Kulifay László s. 1. Budapest, Kuthy Géza s. 1. Kis-Szentmárton, Makay Sándor s. 1. Czegléd, Maller Jánosai. Gyón, Mátis Márton h. 1. Kocsér, Megyeresy Béla h. 1-Magyar-Mecske, Moór Jakab s. 1. Torzsa, Muzsnay Károly h. 1. Tápió-Szele, Nagy Dénes s. 1. Seregélyes, Nagy Ferencz külföldön, Nagy Vincze h. 1. Iváncsa, Eötvös Ferencz s. 1. Fülöpszállás, Pálfy Károly püspöki titkár Budapest, Sáfár Béla h. 1. Orszentmiklós, Schneider Pál missziói lelkész Beska, Széles Sándor missziói lelkész Maradék, Szigethy Bálint s. 1. O-Moravicza, Takaró Imre s. 1 Budapest, Tóth Pál külföldön, Török Lajos s. 1. Jászkerekegyháza, Varga Sándor missziói lelkész Ercsi. Exmittált theologusok: Benkő Viktor s. 1. Rákos-Csaba, Boda Péter s. 1. Endréd, Czuczar János s. 1. Halas, Dúzs Dezső s. 1. Kovácshida, Gerenday László s. 1. Nagykőrös, Hegedűs Ferencz missziói lelkész Nikinczi, Hettesheimer Henrik s. 1. Nagyszékely, Hörömpő Ferencz s. 1. Szent-Endre, Kacsó Lajos s. 1. Bodmér, Kálmán János s. 1. Iványi, Kovács Áron s. 1 Mocsolád, Labancz László s. 1. Aba, Sárközy József s. 1. Jász-Kisér, Varjas József h. 1. Szánk, Veress Jenő s. 1. Makád. ISKOLA. • •—.— Zászlóavató Rákóczi-ünnepély. A budapesti ref. főgimnázium október 30-án tartotta meg Rákóczi-ünnepélyét és azzal kapcsolatban az intézett új, remek zászlajának felavatását. Az ünnenélyeken jelen voltak az egyház és iskola elöljárói, a budapesti ref. theol., a sárospataki főiskola és a Bethlen Gábor-kör hivatalos képviselői, a főgimnázium tanári kara és ifjúsága, és ezenkívül nagy és előkelő közönség. Az emlékünnepély sorrendje a következő volt: Rákóczi imája, előadta az ének- és zenekar. — Megnyitó. Tartotta Molnár Sándor igazgató. — Ünnepi beszéd. Tartotta dr. Pruzsinszky Pál tanár. Hajh Rákóczi, Bercsényi! Előadta az ének-és zenekar. A kuruez múzsa. Felolvasta dr. Erdélyi Lajos. — Rákóczihoz. írta és szavalta Szalay Károly tanár. — Rákóczi búcsúja. Előadta az ének- és zenekar. — Tizenöt perez szünet után az új zászló ünnepélyes felavatása történt meg. A felavató beszédet Csűrös István vallástanár tartotta; utána pedig Papp Károly kérte fel a zászlóanyát: Hegedűs Sándor főgondnoknét az első szeg beverésére. Á szegek beverése után, a Rákóczi induló hangjai közt bevonult a zászló védelmével megbízott Vll-dik osztály, Halász Zsigmond tornatanár vezetése alatt. Molnár Sándor igazgató felolvasván a zászlóavatás okmányát, a zászlót Kováesy Sándor algondnok adta át szép beszéd kíséretében az ifjaknak, a kik közül Bottka Sándor tett fogadalmat annak védelmére. A szép és lelkes ünnepélyt a Rákóczi-induló rekesztette be. Meghívó a vallásoktatók értekezletére. Az ág. h. ev. vallásoktatók ez idei értekezlete, méltóságos Zsilinszky Mihály államtitkár úr és nagytiszteletű Poszvék Sándor theologiai igazgató úr elnöklete mellett november hó 10-én délután 3 órakor lesz Budapesten az ev. főgimnázium épületének kistermében, melyre ezennel a vallásoktató, a theol. tanár és lelkész urakat, valamint a valláserkölcsi nevelés ügye iránt érdeklődőket, mint az értekezlet összehívásával megbízott ügyvivő-titkár, tisztelettel meghívom. Ertekezletünk egyedüli czélja, hogy a vallásoktatás annyira fontos ügyének főbb kérdései fölött eszmecserét folytassunk, s a mit ebből az illetékes hatóságok helyesnek tartanak, saját hatáskörükben legjobb belátásuk szerint megvalósíthassák. Semmiféle imot nem akarhat képviselni értekezletünk, egyedül PÁPA