Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

ISKOLAÜGY. A mezőtúri ref. főgimnázium 350 éves jubileuma. A nagy magyar Alföld egyik szép fejlődésnek indult városa: Mezőtúr olyan ünnepet ült f. hó 8-án, a melyhez hasonlót csak kevés város ünnepelhet e nemcsak tejjel és mézzel folyó, de honfiúi vérrel is bőven öntözött hazában. Főgimnáziuma három százötven éves fennállásának ünnepét, ülte meg Mezőtúr városa és ref. egyháza! Háromszázötven esztendő! Nagy idő egy nemzet életében is; de még nagyobb idő a magyar kálvinista iskolázás történetében. Csaknem egy idő a magyar kálvinizmus történetével I S dicsekvés nélkül mondhatjuk: egy a magyar iskolázás történetével. Épen azért méltó, hogy e jubileumot ne engedjük elszaladni úgy, mint egy helyi ünnepélyt, hanem hogy annak nagy tanulságait is levonjuk és odaállítsuk mind önmagunk, mind pedig minden gondolkozó magyar ember elé; épen ma, a mikor mind mi magunk csüggedezve állunk ama nagy feladatok előtt, a melyek egyházunk ós iskoláink megerősítése, biztosítása terén reánk várakoznak, mind pedig kezd kimenni a köztudatból annak ismerete, hogy a kálvinista egyház és annak iskolái mily hatalmas tényezői valának a magyar kultura megteremtésének s a magyarság és a magyar alkotmány fentartásának, megvédelmezésének. A magyar kálvinizmus és iskolái szereplésének hatalmas történelmi nyomait kezdi befedni a feledés homokja. Mi magunk se keressük, vizsgáljuk már azokat szent áhítattal; ellenfeleink pedig nagy czéltudatossággal igyekeznek azokat eltüntetgetni, élőszóban, sajtóban, történeti művekben, csakhogy önmagukat mutathassák fel a felületes jelenkor fiai előtt olyanok gyanánt, mint a kik alapítói, fentartói voltak a magyar kulturának, a magyarságnak, a magyar alkotmánynak a múltban, s mint ilyenek nélkülözhetetlenek a jelenben is. Ilyen viszonyok között tehát egyenesen kötelességünk, hogy egy olyan ünnepélyről, mint a milyen Mezőtúron f. hó 8-án lefolyt, necsak megemlékezzünk, hanem annak nagy tanulságait odaállítsuk mind magunk, mind e nemzet elé. Mezőtúr 350 éves iskolája s ennek az iskolának mind alapíttatása, mind negyedfélszáz évre terjedő története nemcsak ékes és tettekre lelkesítő bizonysága a nagy ősök hithűségének, a kultura iránt érzett szeretetének és áldozatkészségének; hanem annak is, hogy a Kálvin-féle reformácziót befogadott magyarság, bár tépte vész és vihar, bár pusztította török, tatár, német, s bár reászakadt a szenvedéseknek mindama nyomorúsága, a mely képes egy nemzet életét kioltani, — feltámadt újból és újból hamvaiból, mint a mesebeli főnix, megtartotta magyarságát, oltalmazta nemzete, alkotmánya szabadságát s nem vesztette el szeretetét, áldozatkészségét a tudomány, a műveltség iránt; de tudott áldozni hitéért, iskoláiért még akkor is. a mikor bujdosó volt a haza földjén és a puszta sátoraiban ütött magának tanyát. Ám hallgassuk csak ez iskola történetét, a melyet Faragó Bálint igazgató írt és olvasott fel a 350 éves ünnepélyen. Hallgassuk, habár csak rövid kivonatban is. Ez is elég felmutatni azt: mit áldoztak a nagy ősök hitökért; iskoláikért, s minő szolgálatokat tett a magyar kálvinizmus e hazának kulturális, nemzeti és alkotmányos élete terén ! A mezőtúri iskola, írja a tudós szerző, egyidős Mezőtúrnak a protestáns vallásra térésével, a mely Lampe szerint 1530 körül történt. Ennek az adatnak helyességét bizonyítja egy 1714-ben, Püspöki Süllye János túri prédikátor tollából kelt helyi följegyzés, mely szerint Túri Szabó Lukács és Túri Sánta Jakab reformátorok idejében kezdődött a túri iskola virágzása. Hog) a XVI. évszáz derekán már állott a mezőtúri iskola, ezt Szegedi Kiss István életírója, Skaricza Máté bizonyítja, a ki leírja, hogy Szegedi Kiss Istvánt Temesvárról Losonczi István várparancsnok elűzte és „számkivetette, lévén övéi között, hosszas bujdosás után Lippán keresztül Túrra ment, a hol nagy tisztelettel fogadtatott 1551-ben, főleg, hogy az iskolát igazgassa, de olykor-olykor prédikáljon is, a melyen az egész község bámulatos szt retettel és vágyódással csüggött . . . Túrról másfél évi hivataloskodás után özvegyen maradva, méltó meghívás folytán Békésre távozott 1553-ban". Ez az első kétségtelen adat a mezőtúri főgimnázium negyedfél évszázas koráról. A túri iskolának rektorai voltak: 1555-ben a Yittembergből hazajött Túri Pál, 1567-ben a bibliafordító Fólegyházi Tamás, 1579-ben Csehi Pál, a kinek rektoisága alatt kétségtelen a túri iskolának gimnáziumi karaktere, mert fél tallért küldöttek tanulói a vittembergi magvar tanulók segítségére. A XVI. századról az iskolának anyakönyvei nincsenek meg, minthogy azokat följegyzés szeiint Ónodra vitték, valószínűleg Rákóczinak, Mezőtúr egyik földesurának rendeletéből. Már a XVII. századról megvannak az anyakönyvek és az iskola története ezekből megkonstruálható. Az átélt évszázak küzdelmekkel voltak teljesek. Az egyház följegyzése szerint „A Törököktől, Tatároktól s más kóborló népektől, kik majd szüntelen háborgatták és pusztították az Országot, csak különös isteni gondviselés által maradott meg Túr is, midőn sok más helyek Végképen elpusztultak". Nem volt város, melynek sorsa a haza sorsához jobban hasonl tott volna, mint Mezőtúré; mert a hadi szempontból fontosabb helyeken egy időben mindig csak egy úr parancsolt, de a kevésbbé fontos Túrt hol a szolnoki bég, íol a portyázó török, a kóborló rácz és labancz egyaránt fosztogatta. Két ízben hagyták el a túriak lakóhelyüket, hogy az ellenség elől évekre elbujdossanak a messze fekvő pusztákra. De még ebben a siralmas időben, pusztai sátorozásuk alatt is gondoskodtak a tv riak gyermekeik taníttatásáról, a mint ezt a város birtokában levő legrégibb jegyzőkönyv 1692-ből bizonyítja, a mely szerint a várkonyi pusztán történt hét éves sátorozásuk alatt fogadták föl Hetényi Sámuelt scholamertemek. A török kiűzetése után pedig az ellenreformáczió akadályozta a mezőtúri iskolát fejlődésében. Míg ugyanis addig a város, mint politikai község tartotta fenn az iskolát, most azt megtiltották, a minek következtében a kálvinista egyháztagok vették magokra a fentartási költségeket. Nagy teher volt ez; de megtették, csakhogy iskolájukat megtarthassák. Az iskolának 1734-ben keletkeztek latin nyelven írott törvényei. E szerint az iskola széleskörű és tagozataiban rendezett volt, melynek studiumai között szerepelt a latin, a görög, a hnbernyelv, a história, a filozófia és a theologia. 1743-ban már a rektor mellett az iskola diákjaiból kiválasztott preczeptorok, 1831-ben pedig már állandó conrector működött. Ezek együtt tanították a két syntactica, a két tetorica és poetica osztályt. 1851-ben a Thun-fóle Orgtn>sations-Entwurf kiadása után a túri iskola ismét válságos helyzetbe jutott, mert a rendelet még négy új taiári szék fölállítását követelte. A reformátusok első sorbai nagyobb iskoláik megmentésére törekedtek, s így történt, hogy