Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

egyházirodalmi vállalatok megélnek, mert tényleg igazolják, hogy a közszükség hívta őket létre. Bárcsak megértenék az intő jeleket azok, a kiket illet; bárcsak elfogadnák a munkás kezek ajánlkozását, s az egyes vállalatok támogatásával lehetővé tennék egy pezsgő, virágzó magyar egyházi irodalom kifejlesztését. Az idők egyre gonoszabbak lesznek, s az evangeliomi egyház, mely a tudomány ápolását mindig legszentebb feladatának ismerte, fegyvertelenül megy a harczba, ha az evangeliom hirdetésénél mellőzi vagy mellőzhetni gondolja azokat az ismereteket, melyek az evangeliom helyes megértésére ós magyarázására elengedhetlenül szükségesek. «Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való»3

ez a prófétai mondás kire volna alkalmazható inkább, mint az evangeliomi egyházra, mely az evangeliom tiszta, hamisítatlan ismeretének jelszavával indult a maga győzedelmes hadjáratára. A jelek intenek. Értsék meg e jelek beszédét mindenek, míg nem késő. S. P. Az amerikai magyar református egyházak. Kuthy Zoltán, new-yorki lelkész, az amerikai magyar ref. lelkészek Pittsburgban tartott értekezletének határozatából az amerikai magyar ref. egyházakról hosszabb ismertetést küldött a hazai egyházi lapokhoz, a melyből kiemeljük a következőket. Az amerikai magyar ref. egyházak az „Egyesült-Államokbeli ref. egyház" védelme és támogatása alatt állnak. Az egyesült-államokbeli ref. egyház a németországi és a svájczi ref. egyházaknak amerikai talajon felnevelt édes gyermeke. A politikai elnyomatás és a vallásüldözés elől Amerikába menekült német és svájczi reformátusok és franczia hugonották alapították 1702-ben, a holland ref. egyház segélyével és felügyelete alatt. Ez a nemeslelkű egyház látta el őket lelkészekkel, egyházi könyvekkel és pénzbeli segítséggel. Egy század leforgása alatt annyira erősödtek, hogy már 1793-ban önállóvá lettek a hollandiai anyaegyháztól és hatalmas zsinati egyházat szerveztek e néven: „Egyesült-Államokbeli Ref. Egyház"}

míg a hollandamerikai ref. egyház ugyanekkor megkülönböztetésül ezt a nevet vette fel: „Amerikai Református Egyház" (The Reformed Church in America). A két egyház teljesen azonos egymással. Szimbolikus könyve mindkettőnek a 2-ik helvécziai vallástétel és a heidelbergi káté; egyházkormányzatuk pedig zsinat-presbiteri. Ily szervezeten épült fel és áll fenn a magyarországi ref. egyház is. Az Amerika területén elárvultan élő magyar reformátusság lelki gondozását ez az egyesült-államokbeli ref. egyház vette föl és ez tartá meg őket mindeddig a ref. hitvallásban. Közöttük évről-évre külön magyar egyházközségeket szervez és számukra tetemes áldozatok árán Magyarországból lelkészeket hozat s e lelkészek fizetéséről állandóan gondoskodik. Mikorra ez a lap az olvasó kezébe jut, ismét hat magyarországi ref. lelkészt ringat a gőzhajó Hamburg és New-York közt, kiket családostól együtt szintén ez az egyesült-államokbeli ref. egyház hozat ki általam, újonnan szervezett magyar ref. lelkészi állásokra. Templomok, iskolák és lelkészi lakások építését nagylelkű segítségével ez az egyház mindenütt lehetővé teszi. És ez egyház a nemeslelkű támogatásért viszonzásul csupán csak annyit kér mi tőlünk, mint a mennyit kért ő tőlük annak idején az őket fentartó holland ref. egyház, hogy t. i. egyházi állapotainkról negyedévről-negyedévre jelentést küldjünk a belmissziói bizottsághoz, a mely felettünk a maga erkölcsi súlyával a felügyeletet gyakorolja. Minden egyéb tekintetben teljes szabadságot élvezünk; nevezetesen: hazai szokásaink megtartásán és a magyar nyelv kizárólagos használatán kívül, vallásos szertartásainkat épen úgy végezzük, egyházainkat épen úgy kormányozzuk, mintha csak Magyarországon volnánk. A magyar ref. lelkészek az angol ajkú lelkészekkel teljesen egyenlő jogokban részesülnek. Egyházi vagyonaink: templomaink, iskoláink, lelkészi lakásaink telekkönyvileg mindenütt a mi egyházközségeink nevén állanak s azokkal mindenkor szabadon rendelkeznek. Sőt ez a nemeslelkű egyház még azt is megengedi nekünk, hogy önálló amerikai magyar ref. egyházmegyét szervezhetünk s így egyházi ügyeinket saját magunk intézhetjük. Egyszóval, teljesen azok vagyunk, a kik voltunk és a kik volnánk ma is Magyarországon: testestől-lelkestől magyarok és reformátusok; csak az a különbség, hogy a mikor Magyarországon voltunk, akkor a magyarországi ref. egyház felügyelete alá tartoztunk, most pedig a bennünket fentartó egyesült államokbeli ref. egyház védőszárnya alá tartozunk, a nélkül azonban, hogy végképen leszakadtunk volna szülőanyánknak, a magyarországi ref. egyháznak a testéről. Ennek az egyháznak segítségével jelenleg 15 helyen 15 magyar ref. lelkész, ugyanannyi saját templomban gondozza az Egyesült-Államokba szakadt református magyarságot. New-Yorkban Kuthy Zoltán, Clevelandban Csutoros Elek, Pittsburgban Kalassay Sándor, Chicagóban Nánássy Lajos, Bridgeportban Juhász Sándor, Trentonban Virág István, Johnstownban Kovács Béla, Homesteadben Harsányi Sándor, South-Norwalkban Dókus Gábor, Phoenixvilleben Bereczky László, Toledóban Komjáthy Ernő, Lorainban Bassó Béla, Woodbridgeben és környékén Vajó Sándor, Passaicban Kuthy Elemér a reformutásság lelki gondozója, míg Harsányi István mint utazó misszionárius van alkalmazva. (A mountcarmeli tót-magyar egyháznak nincs lelkésze). Az egyes egyházközségek és szórványaik lélekszámát teljes pontossággal megállapítani a lehetetlenséggel határos. Ez a szám hullámzó ; hétről-hétre örökösen változik: fogy vagy emelkedik, a szerint, a mily számban költözködik a nép a folyton változó munkavi-