Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

Ha két vagy több egyházközségnek, melyek egy és ugyanazon lelkész vezetése és gondozása alatt állanak, közös ügyeik vannak: akkor a közös ügyekre nézve az egyes külön presbitériumok és egyházközségi közgyűlések együttesen tanácskoznak és határoznak. Ezen rendelkezés azonban a 27. §• határozmányait nem érinti. 44. §. A presbitérium az egyházközség közvetlen kormányzó és képviselő hatósága, a lelkipásztori munkásság támogatója s a hívek egyháztársadalmi tevékenységének előmozdítója. 45. §. A presbitérium hivatal szerinti és választott tagokból áll. 46. §. A presbyterium tagjai hivataluknál fogva: az egyházközség rendes, helyettes vagy beszolgáló lelkésze, a segédlelkész, az egyházközség gondnoka, rendes tanítója, hitoktatója, lévitája. Ha az egyházközségnek több rendes lelkésze, segédlelkésze, gondnoka, tanítója és hitoktatója van : a rendes és segédlelkészek, valamint a gondnokok valamennyien tagjai a presbitériumnak; ellenben a tanítók és hitoktatók a 47. §. szerint választott tagok által képviseltetik abban magukat. A nem rendszeresített segédlelkészt a presbitérium gyűlésein csak szólásjog illeti meg. 47. §. A presbitérium választott tagjai: AJ Az egyházközségi közgyűlés által választott presbiterek, kiknek száma 4-nél kevesebb és 100-nál több nem lehet. B) Az egyházközség kebelében levő különböző tanintézetek tantestületeinek képviselői; és pedig a) az egyházközség alsóbb és felsőbb népiskolai rendes tanítóinak, az énekvezérrel vagy énekvezérekkel együttesen választott annyi képviselője, a hány rendes lelkésze van az egyházközségnek; b) az egyházközség hitoktatóinak egy képviselője; c) az egyházközség által fentartott vagy segélyezett helybeli polgári, közép- és felső iskolák, tanító- ós tanítónő-képzők tanárkarainak külön-külön választott egy-egy képviselője. 48. §. Az előző 47. §. A) pontja alatt említett presbiterek számát, választása módját és hivatalba lépésök idejét az egyházközség szabályrendelettel állapítja meg. 49. §. Presbiterségre az egyházközségnek minden választóképességgel bíró férfitagja megválasztható. 50. §. A presbitériumnak összes választott tagjai 12 évre választatnak; azonban a tagok egy negyedrésze háromévenként új választás alá jő. Az első három választás alkalmával a kilépő tagok sorshúzás útján állapíttatnak meg; ezután mindig azok lépnek ki, a kik a 12 évet kitöltötték. A kilépők újból megválaszthatok. 51. §. A választott presbiterek hivatalba lépésök alkalmával, vasárnap vagy ünnepnap, délelőtti istentisztelet végeztével, a templomban, a gyülekezet színe előtt ünnepélyesen feleskettetnek és csak az eskü letétele után vehetnek részt a presbitérium gyűléseiben. 52. §. A ki a rendes választások közötti évek alatt a presbiterképességet (49., 36., 37. §§.) elveszti, a presbiteriumból kizárandó s az ilyennek helyére, valamint a bármi ok miatt támadt üres helyekre is, az egyházközségi közgyűlés által más tag választandó. Népesebb egyházközségekben a presbitériumban megüresedett helyek előre választott póttagok által is betölthetők. Ezen, kiegészítés végett hivatalba állított presbiterek, azok szolgálati idejére alkalmaztatnak, a kiknek helyére lépnek. 53. §• A presbitérium a hatáskörébe tartozó ügyeket gyűlésein, az ú. n. presbiteri gyűléseken intézi. A presbitérium minden évnegyedben egyszer rendes gyűlést tart. Rendkívüli presbiteri gyűlés tartandó, valahányszor ezt az egyházközség ügyei szükségessé teszik, — ha a presbitérium tagjainak egy ötöde, a tárgy megjelölésével kivánja, — vagy ha az egyházi felsőség elrendeli. A presbiteri gyűléseket a presbitérium elnöke (elnöksége) írásban hívja össze s a meghívóban a fontosabb ügyeket világosan megnevezi. 54. §. A presbitérium elnöke a rendes lelkész, vagy hivatali helyettese. A mely egyházközségben több lelkész van, az egyházközség szabályrendelettel állapítja meg, hogy kiket és milyen sorrendben illessen az elnökség joga. Ilyen szabályrendelet hiányában az elnökség az azon egyházközség szolgálatában töltött liivataloskodási idő sorrendjében illeti meg az egyházközség lelkészeit. Rendes vagy helyettes lelkész jelenléte nélkül presbiteri gyűlés nem tartható. Azért ha a lelkész, illetőleg valamennyi lelkész bármely oknál fogva akadályozva volna az elnöklésben, ideiglenes elnököt az esperes nevez ki. 55. §. A presbiteri gyűlések imádsággal nyittatnak meg és rekesztetnek be. A gyűlések nem nyilvánosak és a presbitérium összes tagjai kötelesek minden, a lelki gondozás, az egyházi fegyelem körébe tartozó és természetüknél fogva bizalmas jellegű tárgyakra nézve a kellő titoktartást szem előtt viselni. 56. §. A presbiteri gyűlések tanácskozási szabályait és ügyrendjét, az alábbiak figyelembevételével, a presbitérium maga állapítja meg. 57. §• A presbiteri gyűléseken a rend fentartásáért a tárgyalást vezető elnök felelősséggel tartozik. 58. §. A presbitériumban a gyűlési határozatok szavazattöbbséggel hozatnak. Szavazategyenlőség esetében az indítvány elejtettnek tekintendő, választásoknál pedig a sorshúzás dönt. A presbitérium tagjait terhelő anyagi felelősségnél fogva minden, az egyházi ós iskolai vagyoni ügyekben intézkedő határozatok hozatalánál névszerinti szavazás rendelendő el, s az indítványra és ellene szavazók nóvszerint megnevezendők a jegyzőkönyvben. 59. §. Érvényes határozat hozatalához a presbitérium összes tagjai egy harmadrészének jelenléte szükséges. A nem szavazók, mint jelenlevők, számba vétetnek ugyan, de a szavazattöbbség mindig a tényleg szavazók száma szerint állapíttatik meg. Ha a presbitérium tagjai nem lennének jelen az 11*