Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-27 / 39. szám

hitük szunnyadó erőit, erősítsük meg tántorgó hűségüket, kapcsoljuk őket erősen anyaszentegyházunk testéhez. Vegyük gondviselés alá szórványainkat. De hogy miként? ez a kérdések kérdése. Az egyházkerületi határozat «rendes ápolás»-ról szól, s épen ebben van a különbség. Mert tagadni nem lehet, hogy a szórványok gondozása eddig sem volt teljesen elhanyagolt terület. Templomainkat eddig is megnyitottuk előttük, s a buzgóbbak fel is keresték azt; a községi iskolákban eddig is gondoskodtak az anyagyülekezetek a ref. növendékek hitoktatásáról; temetéskor, betegek úrvacsorálásakor megjelentünk szükség szerint egyik vagy másik szórványban lakó hívünknél. Ennél több azután igen ritka helyen történt. A változott helyzettel szemben azonban új kötelességek háramlanak itt egyházunkra is. Véleményünk szerint a filiák és szórványok iránt három irányú gondviselést kell kifejtenünk. Első az állami, községi és r. kath. iskolába járó ev. ref. növendékek erős, intensiv vallásos oktatása. E téren igen sok a teendő. Mert bár a tanyai községi iskolákban az egyházak gondoskodnak is a vallásoktatásról, némi erősítés és mélyítés ráfér azokra. Az úgynevezett tiszta r. kath. községekben az 1868. 53. §. alapján lehetne segélyt kieszközölni, melyért az anyagyülekezet valamelyik tanítója szivesen végezné itt a hitoktatást. Ha pedig így eredményt nem lehetne elérni, legalább oly hittani könyvet, pl. Lévay : Kis Hitoktatóját, kellene a szülők kezébe adni, melyből a vallásos oktatást ők maguk végezhetnék; de annyit minden esetben ki kellene vinni, hogy a szórványokból is a ref. növendékek konfirmáltassanak s e nélkül egyetlenegy se maradjon. Missziói gondunk második iránya a szórványokban lakó reformátusok meglátogatása s evangeliumi szellemű hasznos könyvekkel, kiváltképen pedig bibliával való ellátása. A tapasztalás igazolja, hogy mily felemelő, jótékony hatással van az ilyen idegenbe szakadtakra a saját lelkészükkel való társalgás; egy alkalmas imakönyv vagy biblia pedig, melyet a lelkész ilyenkor nyújt, bizonyosan nem tévesztené el, sőt nagyban fokozná a látogatás czélját. Betegek úrvacsorálását, vagy az ott végzett temetés alkalmait igen jól lehet e czélra felhasználni. A lelki gondviselés azonban akkor éri el igazi czélját, ha a szórványban lakókat időnként istentiszteletre gyűjtjük össze s köztük Urvacsorát osztunk. Ez missziói munkánk harmadik ága. Az Isten igéje s ennek alapján való tanítás a legnagyobb mértékben kelti életre a buzgóságot, erősíti meg az egyházhoz való ragaszkodást s bátorít fel a csábítások leküzdésére. Ezek alapján a szórványok gondozására a következő intézkedések megtételét s az irányelveknek a következőkben kitűzését ajánlom az egyházmegyei közgyűlésnek : 1. Készíttessék egy táblás kimutatás az anyagyülekezetekhez tartozó szórványokról, feltüntetésével annak, hogy hány kilométerre esnek az anyagyülekezettől, mennyi az ott lakó ref. lelkek, mennyi a tankötelesek száma, ez utóbbiak járnak-e s milyen jellegű iskolába? 2. Hivassanak fel a gyülekezetek, lelkészek és tanítók a körükbe eső szórványok hatékony gondozáséira. Nevezetesen a bármely iskolába járó ref. növendékek hitoktatására, a hívek látogatására, időnként istentisztelet tartására s Úrvacsora osztásra. A kongruás lelkészek, kik a szórványok gondozása czímén úti átalányban részesülnek, különösen is felhivatnak ez irányú munkájuk gyakori asara. 3. Hogy egyházmegyénk némi tájékozást nyerjen arra nézve, mily összeg lenne szükséges a szórványok gondozásának fedezésére? kéressenek fel jelentéstételre a lelkészek, hogy mérsékelt számítás alapján mibe kerülne a körükbe eső szórványok kellő gondozása. Tekintettel továbbá arra, hogy egyházmegyénk e czélra semmi nemű alappal nem rendelkezik, de tekintettel arra is, hogy egyházmegyénk területén nagyszámú s a legnagyobb kiterjedésű szórványok vannak: intéztessék kérelem a főt. egyházkerületi közgyűléshez, hogy szórványaink kellő gondozására a rendelkezésre álló alapból egyházmegyénket segélyezni méltóztassék. 4. Hivassanak fel a gyülekezetek, hogy a szórványok rendes ápolásáról évenként augusztus hó l-ig a missziói bizottság elnökéhez jelentéseiket adják be. Patonay Dezső. Egy magánember vázlatos «Egyházi törvénytervezetéből». 41. §. Az egyházközség, mint önkormányzati testület, a jelen törvény korlátai között, saját hatóságai és tisztviselői útján, maga igazgatja a maga ügyeit. 42. §. Az egyházközségi hatóságok: a presbitérium, az egyházközségi közgyűlés és az egyházközségi bíróság. Az egyházközség tisztviselői rendszerint a lelkész, a gondnok, a tanító, az egyházfi. A nevezett tisztviselőkön kivül, az egyházközség népessége, vagyoni viszonyai és egyéb körülményeihez képest, még más egyházi tisztviselők is alkalmazhatók. 43. §. Minden egyházközségnek saját presbitériummal és egyházközségi közgyűléssel kell bírnia.