Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

— Én azt hiszem, hogy a Jézus Krisztus vére tisztít meg bennünket minden mi vétkeinktől; más tisz­tító-tűzben nem hihetek. Mert a Szentírás csak két utat ismer: az örök életnek útját, a melyen a Krisztusban hivők járnak a halál után és a halál és örök kárhozat útját, a melyen azok járnak, a kik nem hisznek a Krisz­tusban. Mert meg vagyon írva: „a ki hiszen a Fiúba, vagyon annak örök élete; a ki pedig nem hiszen a Fiúnak, nem látja az életet, hanem az Istennek haragja marad rajta". (János 3: 36) — Ezért semmi esetre sem szabad a halottakért imádkoznunk; mert ha a paradi­csomban vannak, akkor a mi könyörgéseink ő nekik már nem használhatnak, részesei lévén ők már mindazon ígéreteknek, a melyek az Evangéliumban felmutattatnak. Ha pedig elkárhoztak, akkor meg épen nem használhat nekik a mi könyörgésünk, — Hiszi-e Ön, hogy a papoknak meg kell gyón­nunk a mi bűneinket? — Én azt hiszem, hogy csak Isten előtt kell bűn­vallást tennünk, a mint Dávid is több zsoltárában, külö­nösen a 32-ikben mondja: „Megvallom az én álnoksá­gaimat az Úrnak és Te megbocsátod az én bűneimnek hamisságát". Ez az egyedül helyes gyónás azonnali fel­oldozással. — Tehát Ön nem hiszi, hogy a papoknak meg­kell gyónnunk a mi bűneinket? — Nem hiszem, mert ellenkezik az az Isten igéjé­vel, a mely azt tanítja, hogy egyedül csak Istennek kell gyónnunk, a mint Dávid mondja az 51-ik zsoltárban : „Te ellened, csak Te ellened vétkeztem és gonoszságot cselekedtem a te szemeid előtt". Hiszi-e Ön, hogy Szűz Máriához és a paradi­csomban levő szentekhez és idvezültekhez könyörög­nünk kell, valamint azt is, hogy ők a mi közbenjáróink ? — Én azt hiszem, hogy csak egy közbenjárónk van, a ki az Atya Istennél érettünk közbenjár és könyö­rög : a Jézus Krisztus, a kiért az Isten meghallgatja a mi könyörgésünket az ő ígérete szerint. Azt is hiszem, hogy rajta kivül nincs más közbenjáró; mint Pál apos­tol mondja: „egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten között és az emberek között, az ember Krisztus Jézus". (I. Tim. II. 5.) — Szűz Máriára nézve igazán hiszem, hogy ő a legboldogabb minden asszonyok között, mert Ő hitt (Luk. 1: 45), és a Jézus Krisztust viselte szíve alatt. Hiszem, hogy ő hitben és cselekedetben minta­képünk lehet, hogy mi Istenhez úgy fohászkodjunk és Őt úgy imádjuk, mint Szűz Mária tette hálaénekében. Azt is hiszem, hogy a szentek boldogok, hogy nekünk őket követnünk, Istent pedig dicsérnünk kell az ő rajtuk megmutatott nagy kegyelemért. De azt nem hiszem, hogy őket segítségül hívni, vagy hozzájuk könyö­rögni kellene; ők maguk sem akarják ezt, sőt ellenségei az ilyen eljárásnak. (Folyt, köv.) Molnár János. BELFÖLD. A vértesaljai egyházmegye egyházi értekezlete. Egyházi értekezletünket augusztus 31-én, egyház­megyei közgyűlésünket másnap, szept. 1-én tartottuk meg a szokott helyen, Kápolnás-Nyéken, de nem a szokott időben, a mennyiben az egyházkerületi közgyűlés tudva­levőleg elrendelte, hogy az egyházmegyék kissé korábban, vagyis aug. hóban tartsák meg gyűléseiket. Értekezle­tünkön különösen a lelkészek szép számmal voltak jelen, míg a világi urak és a polgárság gyéren voltak kép­viselve úgy ezen összejövetelünkön, mint a másnapi közgyűlésen. Az egyházmegyei egyházi értekezlet, mit évenkint rendesen megtartunk, délelőtt 10 óra tájban vette kez­detét a templomban, közénekléssel és Tóth Kálmán gár­donyi lelkésztársunk felemelő imájával. Elnökeink voltak: Koncz Imre esperes és Sárközy Aurél vil. tanácsbiró urak. Lévay Lajos titkári jelentésében számot adva a lefolyt évről, örömmel említette, hogy a 3 értekezleti kör mindegyike megtartotta ez évben is szokott össze­jövetelét, melyeken nagyszámú és érdekes kérdések kerültek megvitatásra. Ugyanezen kérdések voltak aztán tárgyai az együttes értekezletnek is. Mindenekelőtt a Csűrös István „Társadalmi beteg­ségek" czímű értekezése kapcsán az ifjúsági egyesületek felállításáról volt szó, mely thémát különben már tavalyi értekezletünkön behatóan tárgyaltunk, s melyre nézve újból kimondottuk, hogy magát az eszmét helyeseljük s törekedni is fogunk azt a lehetőséghez képest megvaló­sítani ; de azonkívül a serdülő ifjúság erkölcsének meg­óvása érdekében szükségesnek tartja értekezletünk, hogy az ital mérő helyek vasárnaponként az egész napra zárva tartassanak s hogy e végből az ország törvényhozásához felterjesztés intéztessék az egyházi főhatóság által. Molnár Albertnek „A konfirmáczió hatályosabbá tétele" czímű s ugyancsak a tavalyi dunamelléki Érte­kezlet emlékkönyvében közzétett értekezését tárgyalva, értekezletünk s másnapi közgyűlésünk egyértelműleg kimondotta, miszerint tekintve egyházunk s földmívelŐ népünk sajátos viszonyait, nem helyesli sem azt, hogy a konfirmáczió a serdülő gyermekek ! 15-ik életévében történjék, sem azt, hogy az előkészítés idejéül a kará­csonytól nagypéntekig terjedő idő tűzessék ki. Azt azon­ban szükségesnek tartaná, hogy a konfirmáczió ünne­pélye valami módon hatályosabbá tétetnék s e czélra alkalmas eszközök volnának szerinte: az apostoli hit­forma elmondatása, a konfirmándusok együttes éneklése, a kézrátétel melletti megáldás a lelkész részéről s új­testámentomok kiosztása. A szatmári egyházmegye felhívása folytán szóba került továbbá a Lorántffy Zsuzsánna-nöegyesületek fel­állítása. Minálunk alkalmas központ ily egyesület alakí­tására nem lévén, a felvetett eszmét bár helyeseljük, megvalósítását meg se kísérelhetjük. Hanem az egyes gyülekezetek kebelében kisebb körű nőegyesületek szer­vezését üdvösnek s itt-ott kivihetőnek is véli értekez­letünk ; a minthogy egyházmegyénk területén tényleg van már néhány ily falusi nőegyesületünk. Szőnyegre került újból a Kálvineum eszméje is. Sajnálattal vett tudomást értekezletünk s másnapi köz­gyűlésünk arról, hogy a Kálvineum létesítése érdekében Vértesalja részéről az egyházkerület közgyűlésére fel­terjesztett indítvány a kerületi értekezlet által ugyan

Next

/
Thumbnails
Contents