Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-13 / 37. szám

bebató eszmecserében részesült, a kerületi közgyűlés által azonban nem tárgyaltatott. Az eszme pedig életrevaló s megválósítására a kezdeményező lépéseket ideje volna már megtenni. Ezért Vértesalja újból felszínre hozza ez üdvös eszmét s felkéri a kerületi közgyűlést a pártolásra s konkrét intézkedés tételére. A próba-énekeskönyv nemsokára kikerül a sajtó alól s megküldik minden gyülekezetnek. Értekezletünk ajánlja annak tanulmányozását minden érdeklődőnek, három kebelbeli lelkészt pedig egyenesen megbíz vele, hogy az egyesektől hozzájok beérkezendő észrevételek, valamint önálló tanulmány alapján terjesszenek arról véleményes jelentést a jövő évi értekezlet elé. A gyülekezetek keblében pedig állítsanak a tanítók és lelkészek énekkarokat főleg azon czélból, hogy a próba-énekeskönyvből az új dallamokat ós énekszövegeket betanulják, elő is adják, hogy így azok hasznavehetősége és szépsége vagy netaláni hasznavehetetlensége kézzelfoghatólag kitűnjék. Egy irodalmi vitából keletkezett ily czímű röpirat: „A gyülekezet nélküli templomozás kérdéseu

, élénk feltűnést keltett értekezletünkön. A Győri Lajos kenderesi lelkész s a heves-nagykúnsági egyházmegye főjegyzője által írt ezen röpiratot megküldték az összes egyházmegyéknek. így vettünk róla mi is tudomást. Nem tartjuk ugyan ezt a kérdést oly égetően fontosnak, mint a füzet írója s a kibocsátó egyházmegye; de a mennyiben felszínre vetették a kérdést, egyházi értekezletünk a maga részéről ellentétbe helyezkedik az ezen röpiratban erősen hangsúlyozott Győri-féle felfogással, és azt tartja, hogy ha a templomban az úgynevezett „kirendeltség", vagyis a lelkész, kántor, harangozó és iskolás gyermekek ott vannak, a könyörgéses reggeli vagy esteli istentisztelet mindenesetre megtartandó. Ertekezletünk további tárgyai voltak: az alkoholizmus elleni küzdelem, a gazdasági ismétlő iskolák felállítása s az egyik fiókkörnek azon indítványa, hogy egyházmegyénk október havában Rákóczy-ünnepélyt rendezzen. Mindenik kérdéshez volt több-kevesebb hozzászólás. Az utóbbi indítvány hazafias és kegyeletes voltát elismerve, elfogadásra még sem találta azon oknál fogva, hogy ilyen ünnepély rendezése egyházmegyei értekezletünk s közgyűlésünk feladatának körén kivül esik. Ugyanezen fiókkör, t. i. a Bicske-vidéki elhatározta, hogy 10 nyomatott ívre terjedő népies egyháztörténeti munkát fog kiadni, mit Vasadi Balogh Lajos lelkésztársunk saját költségén nyomat ki. Érdekes vitára adott ez alkalmat, különösen arról az oldalról, hogy van-e joga az értekezleti körnek e tervezett munkát saját szakállára kiadni. Bár a sajtószabadság megszorítását prot. egyházunk elvei perhorreskálják, mégis azon nézet lőn általánossá, hogy mivel a fiókkör szerves összefüggésben áll az egyházmegyei értekezlettel s ez viszont a hivatalos egyházmegyével; ha a fiókkör saját czége alatt adná ki a munkát, ahhoz hoszászólása van az egyházmegyei értekezletnek s illetőleg az egyházmegyei közgyűlésnek is. Ez irodalmi vállalkozáshoz egyékbónt szerencsét kívánva, alulírott azt a másik eszmét vetette fel: nem volna-e sokkal közelebb fekvő feladata, sőt erkölcsi kötelessége egyházmegyénknek, módot és eszközöket keresni arra, hogy a Vértesaljai egyházmegye monográfiája, melynek megírására Biczó Pál pátkai lelkésztársunk évtizedek fáradságos munkáját fordította, mint megérdemelné, napvilágot is lásson ? E kérdésre általánosságban igenlő volt a válasz az értekezleti tagok részéről s így a felvetett indítvány áttétetik a fiókértekezletekhez, hogy a monografia kiadásának módozatát tüzetesen megbeszéljék s a jövő együttes értekezlet elé konkrét javaslatot terjesszenek. A munka írójának szolgáljon ez alkalmul és buzdításul arra, hogy művét ez idő alatt újabb adatokkal kiegészítse és a sajtó alá teljesen elkészítse. Az ezután tárgyalásra került indítványok közül megemlítésre méltó még az egyik fiókkörnek azon javaslata, hogy az egyházmegye kötelezze az iskolatanítókat, hogy minden vasár- és ünnepnapon a IV—VI. osztályú, valamint az ismétlő iskolás gyermekeket személyesen a templomba vezessék. Mert vannak olyan gyülekezetek is, a hol ez nem szokás. Ezt elfogadta az értekezlet s a másnapi közgyűlés is. Valamint azt a másik indítványt is, hogy az egyházmegyei könyvtárban levő nagyszámú és értékes művekről pontos jegyzék készíttessék s e könyvjegyzék a jövő évi egyházmegyei jegyzőkönyv függeléke gyanánt kinyomattassók. Már jó előre haladt az idő, midőn mindezen ügyek megbeszélése után a felolvasásokra került a sor. Vasadi Balogh Lajos gyúrói lelkésztársunk volt az első felolvasó, a ki „Templom, család és iskola" czim alatt röviden, de érdekesen és eszméltetőleg, buzdítóan szólt a vallásosság ápolásáról a gyülekezeti élet körében. A másik felolvasó: Biczó Pál pátkai lelkésztársunk, a már említett monográfiájából olvasott fel egy érdekes részletet: az egyházmegye 20 espereséről szóló rövid életrajzokat. 340 évvel ezelőtt az esperesi szókben Szovati Gáspár ült: ma a 20 ik esperes, Konez Imre seregélyesi lelkész ül abban, még pedig ez idő szerint épen 30 éve, vagyis ez „örök ifjú" esperesnek a megelőző 19 esperes közül mindnél tovább tart egyházmegyei kormányzói tevékenysége. Hatalmas éljenzés zúgott fel erre mindnyájunk ajakán a galambősz, de lankadatlan erejű s vidám kedélytől sugárzó esperesünkre. S ezzel és Gaál László tinnyei lelkésztársunk buzgó imájával ért véget délután 1 órakor érdekes és tanulságos egyházi értekezletünk. Lévay Lajos. A tolnai egyházmegye köréből. A tolnai ev. ref. egyházmegye aug. 6-án tartotta rendes évi őszi közgyűlését Szegszárdon, Szilassy Aladár egyházmegyei gondnok és Dömök Péter esperes elnökletük alatt. A gyűlés megalakulása s a szokott előzetes formaságok után esperes úr évi jelentése olvastatott el. A jelentésből örömmel értette az egyházmegyei közgyűlés, hogy a nehéz viszonyok s az itt-ott feltünedező közönyösség és vallástalanság daczára, egyházmegyénk legtöbb egyházaiban örömmel lehetett látni a hithűségnek, vallásos buzgóságnak, áldozatkészségnek jeleit s tettekben való megnyilatkozását. A gyülekezetek kebelében csend, rend és békesség honol, kivéve Bátát, mely még sok anyagi bajokkal küzd, melynek lelkésze, Kúr Kálmán, épen a gyűlést megelőzőleg, aug. 24-ón este hosszas szenvedés után elhunyt. Esperesi jelentés tudomásul vétele után a napirendre tűzött tárgyakat intézte el a közgyűlés. Ezek közül nevezetesebbek: Sebők János deési tanító, Schleier Katalin dunaszentgyörgyi, Kúthy Jolán dunaföldvári tanítónő a gyűlés szine előtt a hivatalos esküt letették. Hosszabb vita volt a tűzkárbiztosítás meghosszabbítása felett, Előadó Máthis Kálmán vil. jegyző; az új biztosítás megkötése végett hosszas és beható tanulmányozás