Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

reformáczió szocziális gondolatairól, Tlardeland uslari lelkész az egyházi díszről, Hoppé hamburgi lelkész a bibliai teremtés természettudományi alapjáról s Mühlau kiéli lelkész a jeruzsálemi és palesztinai legújabbi ásatásokról tart előadást. Mikor fogunk mi ráérni ilyen tudományos kérdések megvitatására? XIII. Leó pápa elhunyta alkalmából a prot. sajtó sűrűn foglalkozott ez állítólagos „béke-pápa" általánosan ismert ós enczyklikáiban ismételten kifejezésre jutott prot.-ellenes érzületével, sőt kifakadásaival. Á pápás sajtó az ő szidalmazásait enyhíteni igyekszik a német császárhoz való viszonyával egyes prot. politikusok (pl. Bismarck) iránt tanúsított szeretetre méltóságával s egyéb politikai-taktikai fogásokkal. Mi több, még Luther és a reformáczió ferde megítélésében is a pápa részéről „objektív történeti ítéletet" lát s érteni, sőt védeni tudja a pápának Lutherre, a reformáczióra s az ág. hitvallásra szórt igaztalan vádjait. Jól mondja erre vonatkozólag az „objektív történeti ítélet" tekintetében egy német prot. lap, hogy abban az esetben Luther történeti ítélete is objektív, a midőn egyik ismert iratában a pápaságot Rómában „az ördögtől származó"-nak mondja E közleményünk kapcsán kiegészítésül még megjegyezzük, hogy a túlsó táborban még Németországban is az elhunyt pápa személyével valóságos pápás kultuszt űznek, mely azt czélozza, hogy őt a római szentek sorába vegyék fel, s máris imákat intéznek hozzá a templomokban. A reformkatholiczizmusról s annak kevésbbé fontos irodalmi és egyházpolitikai jelentőségéről érdekes és tanulságos fejtegetéseket közöl Holtzmcinn strassburgi tanár a „Prot. Monatshefte" 5. füzetében. Ezekben elmondja, hogy e katholiczizmus irodalmi jelentősége főleg az ős-keresztyénség megítélésében felette csekély, Luther és a reformáczióhoz való viszonya igaztalan, a prot. vallásos és tudományos jelentőségének megítélésében szerfölött egyoldalú s a középkori hierarchiai egyházuralom és pápás világuralom megrajzolásában egyoldalú. Holtzmann szerint maga a reformkatholiezizmus is, bár negatív úton, csak növeli Luther és a reformáczió jelentőségét s lejebb szállítja a középkori katholiczizmus hiú erőlködéseit, s ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a tridenti vatikáni katholiczizmus hierarchiai egyházi és theol. dogmatikai tanrendszere javíthatatlan és reformálhatatlan. Az észak-amerikai Egyesült Államokban a róm. kath. egyháznak van egy bíborosa (Gibbons Baltimoréban), 17 érseke, 14 egyházmegyében 77 püspöke, 84 dióecesise és öt apostoli vikáriusa. 10,689 templomaiban és 5248 falusi kápolnáiban 12,429 pap van elfoglalva. 80 milliós lakosságából 11 millió van kath. egyházilag szervezve. Nagy súlyt fektet az amerikai hierarchia a sajtó mellett az iskolákra. Van 7 egyeteme, 81 papi szemináriuma, 168 gimnáziuma (kollégiuma), 629 felsőbb leányiskolája, 3857 községi iskolája, 244 árvaháza s 877 egyéb jótékony intézete. A new-yorki érsekség a harmadik legnagyobb róm. kath. érseki szék a világon 1.200,000 lélekkel. Nem kevesebb híve van a chicagói és bostoni érsekségnek is. Egyebekben azonban mai napig sincsen nagyobb nemzeti jelentősége a pápás hierarchiának Amerikában. A bécsi theol. fakultás otthonának van egy alapító, két pártfogó és 307 rendes tagja. A közoktatásügyi kormány könyvtárát évi 800 koronával segélyezi. Mult évi bevétele volt 8501, kiadása 4966, vagyoni állapota 6835 korona. Jubileumi alapja 2297 korona. Benlakó volt 15 theol. hallgató. Figyelemreméltó tudományos munkásságot fejtett ki Loesche, Seliin és Feine tanárok vezetése mellett. Az otthon vezetője Wustmann végzett theologus. Őszintén örvendünk a bécsi theol. otthon e lélekemelő fejlődésén s osztrák prot. testvéreink vallásos egyházi s tudományos-theologiai mozgolódásán. Dobsina. l)r. Szlávik Mátyás. RÉGISÉG. Egyházi régiségek. VI. Középiskolák a Kiskunságban 1766-ban. A XVIII-dik század közepén a reformátusoknak igazi kollégiumok már csak Debreczenben és Patakon volt. Valamennyi többi iskola a szó (pars) betű szerinti értelmében particula volt, de nagyon különböző terjedelemmel. Az I-sŐ rendű particulák tanítása lényegileg mindenre kiterjedt, a mit felkarol az anya- (debreczeni vagy pataki) iskola, csakhogy az anyagot a kisebbszerű viszonyok szerint összevonták, a theologiának pedig csak alapvető részeit tanították. Ilyenek voltak a dunamelléken : Nagykőrös és Kecskemét.* II-dik csoportjába a partikuláknak tartoztak azok, hol theologiát nem tanítottak, de logikát és dialacticát igen: Czegléd, Halas. III-dik csoportban a grammatikát és syntaxist egészen elvégezték: Laczháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás. A többi iskolák a népoktatás területén mozognak egynémelyek kivételével, melyekben a tanítók képessége és ambitiója folytán a Ill-dik csoport tananyagára is kiterjeszkedett olykor-olykor a tanítás, mint Dömsödön, Patajon, Laskón, Rétfalun stb. Mária Terézia királyné azon célból, hogy ezentúl senki se vigye ki az ország pénzét külföldre tanulmányai bővítése érdekében, hanem itt a hazában nyiljék arra alkalom, hogy ismereteit gyarapíthassa: 1763 július 20-án kelt rendeletében utasítá a helytartótanácsot, hogy a maga útján szerezzen pontos értesülést arról, vájjon az ágostai és helvét hitűek debreczeni, pataki, eperjesi, soproni akadémiáin mit tanítanak ? s minő ezen iskolák állapota. Ez volt az alapvető rendelet, melyben a prot. iskoláknak csakhamar országszerte meginduló, s nem ritkán zaklató jellegű megvizsgálása gyökerezett. A Helytartótanács nagy buzgalommal fogott a kir. rendelet végrehajtásához, s a nélkül, hogy utasítva lett volna, teljesen kath. szellemben akarta a nyomozást végeztetni. A debreczeniek azonban útját állták a pápista bizottságok eljárásának; mely miatt a püspökök panaszt is emeltek, de sem ők, sem a Helytartótanács most az * Ádám G.: A nagykőrösi ev. ref. főgimnázium története. N.-Kőrös, 1896, 1Í3 lap. Földvári L.: „Adalékok", Ií. kötet, 271 lap.