Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

egyszer nem értek czélt, mert az 1763. okt. 23-diki udvari rendelet kereken kijelenté, hogy az akatholiku­sok iskolái kizárólag a polgári hatóságok által vizsgá­landók meg, „mivel — mondja a királyné — kegyelmes kir. szándékunk épenséggel nem az volt, hogy a tanul­mányok kivánt nyomozása egyházmegyei férfiak által teljesíttessék". A Helytartótanács még ekkor sem hátrált meg. A protestánsokat halálosan gyűlölő Kvassay József helyt. -tanácsos jelentése alapján készült terjedelmes előter­jesztésében erősen javasolja, miszerint a debreezeni és pataki helvét hitűek erőszakkal kényszeríttessenek arra, hogy az elrendelt nyomozásoknak vessék alá magukat A javaslat nem fogadtatott, az országos viszonyok alakulása kíméletet követelvén. Hazaszerte készültek az 1764-dik évi országgyűlésre, melyen az egész nemzet­nek életbevágó érdekei forogtak kockán, s ez okbol Bécsben kerülni akartak mindent, a mi izgató vagy gyújtó anyagul szolgálhat vala akkor, mikor a leglelke­sebb hangulatra volt szükség. A Cancellaria tehát 1764 junius 16-án azt a javas­latot terjeszté a királyné elé, hogy a nem katholikus iskolák megvizsgálása halasztassék a diéta utáni időre. A királyné elfogadta a javaslatot s ennélfogva csak 1766 közepén indult meg az egész hazai oktatás revi­siójának a műve. Ezen év martius 11-én a Helytartó­tanács egy intimátumot bocsátott ki, mely minden me­gyében, kir. városban és a Jászkun kerületekben is a szokott módon publikáltatott, és a melyben a kebelükben levő katholikus és nem katholikus iskolákról világos és pontos informatiót kiván a következő kérdőpontok alapján: 1. Azon helynek neve, hol a vallásfelekezetnek nyilvános iskolája van? 2. Mikor és ki által alapíttatott? 3. Micsoda kötelezettség és feltételek mellett áll fenn az iskola? 4. Micsoda jövedelme van az iskolának fekvosé­gekből és tőkékből s ezek hol vannak elhelyezve? Melyek az iskolára adott, vagy a professorok és más tanügyi szükséglétekre fordíttatni szokott requisitumok és honnét vétetnek ? 5. Mifélék a tantárgyak, s kik és minők a pro­fessorok vagy Mesterek ? Ezen professorok csak egy vagy több tantárgyat és melyeket tanítanak? Ezenkívül az iskolák, Professorok, vagy Rektorok, instructorok, a togátusok vagy más tanulók subsisten­tiójára tartozó fundationalis leveleknek, úgyszinte a tan­tárgyak ideájának, a Professorok és Mesterek elé írt s ma is érvényes regulák és instructióknak mását egész terjedelemben felküldetni rendeli, valamint szabatos tudó­sítást arról, hogy ugy a katholikusok, mint akatholi­kusoknak mely iskoláiban adatnak elő deáki vagy felsőbb (humaniores vei altiores) tudományok ? A mandatum világosan „humaniores vei altiores scholas" említvén, a kisebbeket pedig mellőzvén: több megye az intimatum valódi értelméhez tartva magát, csakis a felsőbb iskolákra terjeszté ki az intimatum vigorát; mások ellenben a fonák buzgalomtól elragad­tatva, az egyházak és iskolák különbség nélküli vexá­lására ezen mandatummal visszaéltek. így történt a Jászkun kerületekben is, minélfogva a kecskeméti és körösi (Egyházker. j.-könyv 434—439.) iskolák egyházi és világi Curatorain kívül beadták feleleteiket a kis­kunságiak is; de szorosan tartva magukat az adott utasításhoz, hogy ne dicsekedjenek mindazzal, a inics­kéjük van. Jelesen: I. Laezháza, 1766. april 7. Ad 1-mum. In Possessione hac habetur schola helv. Confessioni addictorum publica. 2-dum. Schola haec impopulationi loci cooeva est; privato quidem aliquo Fundatore caret, — ab imme­morali nihilominus tempore per Incolas helv. Conf. addictos Conservatur. 3-um. Privatorum aliquorum obligationes hic haberi nullás, verum sicuti ipsorum si qui tales dantur, scopus in Conditionibus primarius est, ut tenera Puerorum aetas, pietate, moribus honestioribus, liberalibusque studiis in­buatur, ut et Ludimagister quolibet Anno binis vicibus in examinibus Specimen studiorum per se traditorum dare obiigatus sit. 4-um. Proventus sive ex Bonis, sive ex Capitalibus nulli sit. Magister tamen partim ex communibus bene­ficiis, partim vero ex sepultura, nec non occasione messis per parentes Liberorum spontanee oíferre solito, exiguo tamen frumento subsistentiam suam habét. 5-um. Norma studiorum haec est: Minoribus ele­menta literarum, fundamenta fidei, preces et similia. Majoribus vero grammaticam et syntaxim, idea usu re­cepta modernus Magister Franciscus Bátorkeszi proponit. Közli: Földváry László, váczhartyáni lelkész. IRODALOM. ** A magyar református és ágost. hitv. evang. egyházi irodalom jegyzéke cz. füzetet adott ki Kókai Lajos könyvkereskedő. A theologia elméleti s gyakorlati részéből az újabban s szép számmal a régebben meg­jelent művek czímei vannak összegyűjtve. Az árjegy­zékben foglalt művek jobbára forgalomban vannak s megszerezhetők. A prot. irodalom termékei ez esetben kerültek először egy árjegyzékbe. Kívánatra portomen­tesen küld ily jegyzéket a kiadó (Károly-u. 4.). ** A konfirmáczió módszere, tananyaga, szertar­tása, lelkészek és tanítók számára, írta Péntek Ferencz, ev. ref. lelkész. E 190 oldalt tartalmazó munka ismét egy kő akar lenni abban az épületben, melyben a magyar kálvinizmus öntudatos, erőshitű ifjakat akar nevelni az 68

Next

/
Thumbnails
Contents