Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-18 / 3. szám

kérdésnél a strassburgi r. kath. püspöknek a fakultás­hoz való viszonya. Kivánatos, hogy az új fakultás autonómiája a kúria részéről meg ne csorbíttassék, s annak jogai a többi fakultások jogaival egyenlőknek tekintessenek. A reformkatli. német tudósok optimiz­musa felette örvend a fakultásnak. Benne látják az egyházjog, egyháztörténet ós írásmagyarázat terén a szabad tudományos kutatás színhelyét a német r. kath. theologiában. De hogyan egyeztethető össze e törekvés a csalhatatlan római pápa tantekintélyével?! A liberális theologia ellen decz. 12-ikén egyházi tiltakozó gyűlést tartottak Hamburgban. Hoeck lelkész elnökölt, Palmer lelkész pedig azokat az okokat fejte­gette, a melyek miatt a nagy tömegek egyháziatlanná váltak. A sok bűnügynek, öngyilkosságnak, alkoholiz­musnak, erkölcstelenségnek és vallásos dologban való közönyösségnek eredendő bűne és gyökere előadó szerint a nagy tömegek egyháziatlansága. A lakosságnak csak 2% jár templomba s csak 8% részesül az úrvacsorában. Ha az így tovább megyén, akkor az ú. n. kulturállamok­ban modern pogányságra ébredünk. Az egyik hamburgi tanítógyűlésen nov. 12-ikén Luther kátéjának, ennek a mi kis bibliánknak a vallásosoktatás köréből való kiküszö­böléséről tanácskozhattak. Sőt tovább menve, a prot. egylet gyűlésein az ev. luth. egyház nem egy sarkalatos czikkét támadták, s többi között arra utalt a szónok, hogy a hamburgi lelkészek e gyűléseken a szenthárom­ságot ós a csudát is megtagadták. Ez alapon az előadó ellene van a pozitív és a liberális theologia egyenjogo­sításának a hamburgi ev. luth. egyházban. Végezetről a tiltakozó értekezlet a legmélyebben fájlalta a liberális theologiának az egyházba és iskolába való benyomulását; összeegyeztethetetlennek deklarálta a liberális felfogást a bibliai keresztyénség tanaival. A berlini tudományegyetem a f. téli félévben a hallgatók legnagyobb létszámát érte el, és pedig összes hallgatóinak száma 7091. A nyári félévben volt 5678 hallgatója, mely létszámból a jelen félévre maradt 3850, vagyis az új hallgatók szaporodása 3241. A létszámban az egyes fakultások hallgatói következőleg vannak meg­oszolva : A theológián van 366, a jogon 2428, az orvosin 1212, s a bölcseletin 3078 hallgató. A női hallgatók száma 552. Legnagyobb a szaporodás a jogi és a böl­cseleti fakultáson, míg az orvosi némi apadást mutat. A jogi hallgatók közül 1895, a bölcseletin 2157 porosz illetőségű. Tudjuk, hogy a berlini tudományegyetem a legfiatalabb, de egyúttal legnagyobb egyeteme a prot. Németországnak. Első rektora Fichte volt, a hires böl­cselő, s első theol. dékánja Schleiermacher, a legújabb theologia reformátora. Campello gróf, az olasz ókatholikusok vezére vissza­tért a római kath. egyházba. Áttérése előtt kanonok volt Rómában, majd 1878. szakított a római egyházzal és exkommunikálva „reformált kath." egyházközségeket létesített s a „Labaro" cz. egyházi lapot szerkesztette Olaszországban. Főleg angolok támogatták az ő reform­törekvéseiben. Elete tele van csalódásokkal. Robertson 1900-ban írta meg Beyschlag tanárom előszavával az ő életrajzát, s vonzó modorban ismertette az ő olasz ókath. reformmozgalmát Egy Calvino nevű olasz ókath. férfi igy ír most róla : Szomorú hír Campello grófnak, ennek a nagy komédiásnak a pápás egyházba való visszaté­rése Rómában. Egy más komédiás, Robertson Velen­czéből az ő tiszteletére és zsebe javára a pápás grófról egy vastag könyvet írt, a melyben az égig magasztalta őt „reformátornak". Campello körülbelől az 50-ik római pap, a ki menettérti jegygyei ellátva végig járta az összes ev. egyházközségeket, hogy aztán a pápának csalhatatlan karjaiban keressen menedéket. Az ilyen reformátoroktól óvjon meg bennünket az Úr! Különben forrásunk helyesen jegyzi meg, hogy a valdensek soha sem hittek neki! XIII. Leó pápa 1902. nov. 25-iki kelettel egy brevét adott ki az ev. hitvallást követők ellen Rómá­ban. Ebben ő azon panaszkodik, hogy az eretnekségek képviselői nagyon terjednek Rómában. Pedig a r. kath. név élén álló várost arra rendelte a gondviselés, hogy onnan az evang. igazság világossága terjedjen el az egész földkerekségen. Az eretnekségek meggátlása és a ker. hit fentartása és fejlesztése czéljából kinevezett egy bíborosokból álló bizottságot, a melynek tisztét és feladatát egy közelebbi főpásztori rendeletben fogja körvonalozni. Roszul állhat a pápás evangélium ügye Rómában, ha már a pápa szükségesnek látja a véde­kezést. Mi pedig őszintén kívánjuk, hogy a Krisztus evangéliumának világossága világosítsa meg mielőbb a Vatikánt is és annak lakóit! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Egyházi beszédek. A keresztre feszített Jézus hót szózata, 7 böjti, egy márczius 15-iki s egy nagy­pénteki beszéd, 1 koronáért bérmentesen megrendelhető egyedül a szerzőnél, Révész Jánosnál Nagybánya (Szat­mármegye). ** Az állatok világa cz. nagy állattani munka a papagályok ismertetését folytatja a most megjelent 81-ik füzetben, a melyet a kiadó Légrády-testvérek sok szép szövegképpel illusztrált. Ára füzetenként 90 fillér, meg­rendelhető a kiadónál (Váczi-körút 78- sz.). ** Kulturegyesiileteink és a nemzetiségi kérdés. E czímmel füzetet írt E. Nagy Olivér dr., a pozsonyi közművelődési egyesület igazgató-válaszmányának tagja. E derék hitsorsosunk röpiratából erős faji érzék és gya­korlatias szellem sugárzik ki. Erősebb nemzeti politikát s e végre a kulturegyesületek részére hatályosabb állami támogatást sürget. Azt írja a szerző, hogy „a magyar faj nem eléggé energikus a saját szupremácziájának a kifejlesztésére, könnyen enged az idegen befolyásnak ós nemcsak arra képtelen, hogy másokat meghódítson,

Next

/
Thumbnails
Contents