Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-18 / 3. szám

hanem még saját maga is kivetkőzik nemzeti felfogásából, nyelvéből, szokásaiból". Bizonyságul erre, utal a nemzetiségek hódítására vegyes vidékeken vagy a nyelvhatárokon, mely szomorú tényt Kőrössi József statisztikailag bebizonyított. Ha hathatóssá akarjuk tenni a kulturegyesületek működését, rendezni kell mindenekfölött a pénzkérdést, „A pénz dolgában, ha a magyar faj hegemóniáját meg akarjuk szilárdítani, aránytalanul bőkezűbbnek kell lenni, mint jelenleg." „Az állami segítésnek impozáns formában kell megnyilatkoznia." „A kulturegyesületek minden ténykedését, a melyet az állami segélés igénybevételével visz keresztül, direkt állami szinezettel kell felruházni." „Olyan anyagi helyzetbe kell hozni a kulturegyesületeket, hogy képesek legyenek pénzbeli előnyöket nyújtani. Az ingatlan vagyonnal bírónak olcsó jelzálogos kölcsönt adjunk, mert a pénzintézetek — kivált a kisebb vidékiek — igen nagy perczentre dolgoznak, a mit a kis ember nem bir el; azon pedig, a kinek ingatlana nincsen, olcsó személyes kölcsönnel kell segíteni." A magyarosítás erkölcsi eszközei között helyesen emeli ki a szerző, hogy „a közművelődési egyesületek hivatalos ténykedéseiben az állam dignitáriusainak is részt kellene venni". Üdvös szellemi eszközöknek találja a faji érzék és nemzeti érzület fokozására a jó népkönyvtárak és a népszerű felolvasások intézményét is. ** Előfizetési felhívás „ Katéniagy arázati imádságok" czímű műre. A heidelbergi káté ötvenkét Űrnapja kérdéseinek és feleleteinek sorrendjében és gondolatmenetéhez alkalmazkodva, olyan imádságokat írtam, a minők tudtom szerint először és utoljára a mult század első felében Y. Pap István ünnepi imádságai közt jelentek meg. De V. P. I.-nak e műve már elévült s alig-alig is volna megszerezhető. Imakönyvem 106 imádságot tartalmaz. Imádságaimon az egyszerű, a meghamisítatlanul erős kálvinista hit és meggyőződós fénye vonul keresztül. Rövidek azok valamennyien, s írásuk közben minden egyébre törekedtem, csak a szoros értelemben vett művészi kivitelre nem. Egyszerű, világos, mesterkéletlen hangon írt imádságok ezek. Bármilyen nehéz volt is egyes hittani vagy erkölcsi tételeknél megtennem, de sohasem elmélkedem, hanem törődött lélekkel, hitben és igazságban mindig Istenhez beszélve, folyton csak imádkozom Ezennel előfizetést hirdetek ez új imakönyvemre. Szép nagy betűkkel, jó papiron, f. évi márczius 10, előtt szétküldöm azt az előfizetőknek. Előfizetési ár fűzve 3 korona 10 fillér, kötve 3 korona 60 fillér, mindenik esetben bérmentes szétküldéssel. Az előfizetési pénzeket lehetőleg f. évi január 31-ig kérem hozzám, nevemre beküldeni (Debreczen, Péterfia-u. 8. sz. a.) Kérem egyházunk tagjait, első sorban természetesen a lelkész, segédlelkész, hittanhallgató urakat e határozottan csak kálvinista imakönyv támogatására. Debreczen 1903. január 12. Csiky Lajos, theol akad. tanár. Csiky Lajos neve és írói egyénisége sokkal ismertebb, hogy sem ez az újabb munkája bővebb ajánlásra szorulna. Felhívjuk rá az egyházi közönség pártoló figyelmét. ** Az állami anyakönyvvezetés összes szabályainak rendszeres gyűjteménye. Összeállította: dr. Kampis János budapesti anyakönyvi felügyelő. Ennek az országszerte ismert kézikönyvnek, mely ma már valamennyi állami anyakönyvvezetőnek és anyakönyvi hatóságnak nélkülözhetetlen tanácsadója, — most jelent meg a második kiadása, kibővítve az első kiadás óta megjelent új rendeletekkel és tudnivalókkal. A szerző ezenkívül jóval megszaporította a gyakorlati példákat és elejétől végig átdolgozta az egészet, a tapasztalatok és a változott igényekhez képest. Erre a második kiadásra nagy szükség volt, mert az ilyen kézikönyv csak úgy felelhet meg állandóan a hivatásának, ha időnkint megújul és fölveszi magába mindazt, a mivel az intézmény meggyarapodott; ha ezáltal mindig újból pótolja a gyűjtés, az egybefoglalás munkáját, a melyet a más munkával is túlhalmozott tisztviselő elvégezni nem képes. Nem is kétséges, hogy azok, a kik ezt a jeles munkát ismerik, sietnek azt meggyarapodott alakjában megszerezni. A kik pedig még nem ismerik: közigazgatási tisztviselők, birák, ügyvédek és lelkészek, jól teszik, ha megveszik, mert az egyházpolitikai intézményeket érintő kérdésekben megbízhatóbb útmutatást nem találhatnak. A közel 600 oldalra terjedő vaskos könyv külső kiállítása csinos és tartós. Ara 10 koronn, megrendelhető a kiadóhivatalnál: Orsz. központi községi nyomda r.-t. (Budapest, VI. ker., Váczi-körút 61.) és minden hazai könyvkereskedésben. EGYHÁZ. A két protestáns egyház közösügyi bizottsága, a legutóbb tartott egyetemes közgyűlés, illetve konvent által hozzá utalt ügyek megbeszélése végett f. hó 22-én ülést tart Budapesten, az evang. főgimnázium dísztermében. A nagyfontosságú ülés főtárgya az 1848: évi XX. t.-czikk végrehajtási módozatjárói való tanácskozás lesz. Egyházi köreink nagy érdeklődéssel néznek e tárgyalás elé, a mely első sorban van arra hivatva, hogy e törvény életbe léptetése körül fölmerült zavaros fogalmakat tisztázza, és számolva a két protestáns egyház szükségleteivel, a quid juris elve mellett a quid consilii szempontját is szem előtt tartsa. Lapunk mai vezető czikkét különös figyelmébe ajánljuk a döntésre hivatott vezető férfiaknak. Egyházkerületi jegyzőválasztás. A dunamelléki egyházkerületben megüresedett világi jegyzői állásra elrendelt szavazás eredményét f. hó 13-án vették számba Budapesten, Mády Lajos esperes, Farkas József, dr. Kiss Áron, Papp Károly és Szőts Farkas tanácsbirák és Petri Elek pénztárnok. Beadatott összesen 317 szavazat, de ebből 10 szavazat alaki szabálytalanság miatt érvénytelen volt. A 307 érvényes szavazat közül dr. Frpysinger Lajosra 115, Benkö Gyulára 54, gróf Teleki Tiborra 49, dr. Geguss Gusztávra 35 szavazat esett;' a többi 18 egyén között oszlott meg. E szerint abszolút többséget senki sem nyervén, a bizottság szűkebb körű szavazást rendelt el dr. Freysinger Lajos és Benkö Gyula között. Az újabb szavazás határideje márczius 5-dike. Egyházmegyei választások. A pesti ref. egyházmegye gyülekezetei lelkészi tanácsbirákká Molnár Albert fóthi és Csilléry Lajos szadai lelkészeket; világi tanácsbiróvá Benedek Sándor közigazgatási birót választották meg. A lelkészi aljegyzői és a második világi tanácsbirói tisztségre senki sem kapott abszolút többséget; 6*