Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-18 / 3. szám
önti ki keservét mindazon városok felett, melyek legelőbb látták az ő csodatetteit és még sem tértek meg (Máté 11, 20—24; Luk. 10, 13—16). így az ördögüzések által akarta ő a zsidóknak megmutatni, hogy neki az ördög felett, ki őket kínozta, hatalma van, és hogy mindenkit, ki erős hitében hozzá fordul, az ördögtől és annak hatalmától meg fog szabadítani (V. ö. Máté 4, 1—11; János 14-30, 12, 31; Luk. 10, 18). Dr. Sammetleben után (Folyt, köv.) Birtha József. KÜLFÖLD. Külföldi egyházi szemle. Bajorországban az 1901. évről szóló statisztika a következő: szül. 238,584, ebből 123,220 fiú- és 115,364 leánygyermek. Meghalt 143,374 lélek, s így a születések többlete 88,102. A születések között volt 3146 iker. Hitvallásra nézve a törv. róm. kath. házasságból származók közül volt 145,107 róm. kath., 6878 protestáns, 5 izraelita és 30 más vallású, s a prot. atyáktól származók közül 47,105 prot., 7140 r. kath., 13 izraelita és 86 más vallású. Az izraelita atyáktól származók közül volt 13 r. kath., 21 prot. és 952 más vallású, s ez utóbbiak közül 53 r. kath., 156 prot., 2 izraelita és 199 más vallású. E számok azt igazolják, hogy a felekezeti közönyösség nagyobb a prot., mint a róm. kath. részén. A mi pedig a házasságokat illeti, 49,247 házasság közül 44,530 tiszta és 4717 vegyes volt. Vallásra nézve 66,068 r. kath., 29,373 prot., 863 izraelita s 190 más vallású. 6026 házasságkötés által 7313 törvénytelen gyermek törvényesült; vérrokonok között 225 esetben kötöttek házasságot. A törvénytelenül szülöttek közül volt 23,580 r. kath., 7197 prot., 26 izraelita és 13 más vallású gyermek. Forrásunk szerint e statisztikai adatok a protestánsok vallásos közönyössége mellett még azt is igazolják, hogy a prot. férfiak részén sokkal nagyobb a hajlandóság az izraelita vagy más vallású nőkkel való házasságkötésre, mint a r. kath. férfiak részén. Ezek a statisztikai adatok az egész bajor királyságra, tehát a rajnai Pfalz egyesült prot. lakosságára is vonatkoznak. Poroszországban a „Monatschrift fiir höhere Schulen" közlései szerint a tavaszi és az őszi érettségi vizsgálatokon a felsőbb tanintézeteken 5617 ifjú nyert képesítést, és pedig e létszámból esik 4575 ifjú a gimnáziumokra, 669 ifjú a reálgimnáziumokra és 373 ifjú a felsőbb reáliskolákra. Az ev. theologiára ment 339, s a római katholikusra 442 ifjú, míg az orvosi fakultásra 525 s a jogi pályára 1310 ifjú lépett át. A reálgimnáziumi tanulók csaknem kivétel nélkül a technikai és gyakorlati pályákat választották. A kereskedelmi pályára ment 377, a bányászatira 132, az erdészetire 54, a gazdaságira 42, a postaira 17, a nemzetgazdászatira 31, a mérnökire 21, az állatorvosira 10 ifjú, míg a többi 145 ifjú a többi pályák között oszlott meg. Az ifjúság túlnagy száma a jogi és* a bölcseleti-mathematikai pályát választotta. A jogi és a tanári pálya túlzsúfoltságáról panaszkodnak ez idő szerint Poroszországban. Awürttembergi ev. tartományegyház statisztikai adatai az 1901. évről a következők: Ev. szülőktől szül. 59,433, és pedig tiszta ev. házasságból 50,941, vegyesházasságból 3347; törvénytelen házasságból ev. anyáktól 5145 gyermek. Ev. szertartás szerint megkereszteltetett 50,829, vegyesházasságból 2105 gyermek. A keresztelés elmaradt 55 gyermeknél. Szektaprot. lelkészek 31 gyermeket kereszteltek. Ev. házasságot kötött 12,696, és pedig tisztán ev. házasságot 11,503 s vegyest 1193 pár. Ev. szertartás szerint esküdött 12,145 pár, ebből 700 vegyes; 298 párt r. kath. és 17 párt szektaprot. szertartás szerint eskettek. Az egyházi esketést nem vette igénybe 169 pár, mely létszámból 51 pár Stuttgart városára esik. Meghalt 31,684 ev. egyháztag. ebből egy házilag eltemettetett 27,847. Az egyházi szertartás nélkül eltemettettek nagyobbára gyermekek. A kommunikánsok összege 716,499 és pedig 298.576 férfi ós 417,923 női nemű. 1.497,299 ev. lakosból 100 ev. lélekre 48 kommunikáns esik. Az egyházba áttért 140 lélek, és pedig 3 zsidó, 83 r. kath. s 54 dissidens. Az ev. egyházból kitért 141 lélek, és pedig 43 lélek a r. kath. és 98 a dissidens hitre. E felekezeti statisztikai adatok az ev. egyházra nézve még eléggé kedvezőknek mondhatók. Pfeif'er Gusztáv cracaui ev. superint. decz. 7. elhunytában nagy halottja van a német protestantizmusnak. O a Magdeburg melletti cracaui nagyhírű ev. belmissziói intézeteknek a megalapítója. Szül. Posen tartományának Lenczen nevű városában 1837. nov. 15-ikén. 1866. franstadti lelkész, 1870. franstadti ós később lissai superintendens lett. 1881. Magdeburgba hívták, a hol ritka buzgalommal létesítette a nevéről általánosan ismert cracaui belmissziói intézeteket. És pedig 1889. megnyitotta a „Johannesstift" nevű kórházat, 1891. a Dorottyaház nevű kisdedóvót, 1893. a Bethesda nevű leánykórházat, 1894. a Bethánia nevű női kórházat s a lelkileg beteg leánygyermekek menedékházát. Az 1897 — 99. években í /.2 millió márka költséggel fölépítette az ú. n. samarita-házat, ezt az egyetlen nyomorék gyermekkórházat Németországban. 1900. május 8-ikán végül létesített még egy diakonissza anyaházat is. E szeretetmüveiben, látható segédjeként az ő neje működött. Egyházpolitikai tekintetben az ú. n. pozitív unió vezérembereihez tartozott, sőt 1881 óta „Kirch.-Monatsschrift" cz. alatt szerkesztette azok orgánumát is. 1890 óta elnöke volt a szász tartományi zsinatnak s 1897 óta tagja volt az egyet, zsmatnak. Benne igen munkás és előkelő egyéniség hunyt el a prot, Németországban. Aldassék az ő emlékezete. A sirassburgi r. kath. thecl. fakultás ügye még mindig élénken foglalkoztatja a német tudós köröket. A fakultás eszméje és létesiilése Hertling báró, az ismert nevű reform kath. tudós érdeme. Nehézséget okoz a 6
