Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

házasság köttetett. Ebből vegyesházasság 5, %-l)an

6*25. Tiszta róm. kath. házasság 43, gör. kel. 13, ág. h. ev. 5, ev. ref. 3. A gyermekek vallására vonatkozó 3 összes megegyezésből esik az apa vallására 3, s mind a három a róm. kath. egyház javára. Az ág. h. ev. egyház vesztesége márczius havában a róm. kath. egyházzal szemben Magyarországon a 127 vegyesházasságnál előfordult 22 megegyezésből: 2. Horvát-Szlavonországban a 4 vegyesházasságnál előfordult 2 megegyezésből vesztesége: 2, összesen 4. Nyeresége más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon a 114 vegyesházasságnál létesült 12 megegyezésből: 2. Horvát-Szlavonországokban ilyen vegyesliázasság márcziusban nem köttetett. A Magyarbirodalomban a róm. kath. és más hitfelekezetekkel szemben összes vesztesége márcziis havában : 2. Az ev. ref. egyház nyeresége a róm. kath. egyházzal szemben Magyarországon, a 329 vegyesházasságnál létesült 74 megegyezésből, levonva a nyereség-veszteséget: 6. Horvát-Szlavonországokban egy ilyen házasságnál vesztesége egy. Nyeresége tehát 5. Nyeresége más hitfelekezetekkel szemben Magyarországon, a 212 vegyesházasságnál létesült 27 megegyezésből: 5. Horvát-Szlavonországokban ilyen vegyesházasság nem köttetett. A Magyarbirodalomban a róm. kath. és más hitfelekezetekkel szemben összes nyeresége márczius havában: 10. Kassa. Homola István, ev. lelkész. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A német szabadegyházi szocziális értekezlet mult hó 14—16. napjain Berlinben tartotta 8-ik évi nagygyűlését. Az előadásokat Sydow hamburgi tanár nyitotta meg, ki az ifjúsági ós népies olvasmányokról értekezett, ós keresztyén szocziális szempontokból a népnek a tudomány és a művészet vívmányaiban tágabb terjedelemben való részesítését vitatta. Államnak, egyháznak, társadalomnak, családnak és iskolának egyesülnie kell az ifjúság s a nép nemzeti és vallásos-erkölcsi kiművelésében. Az ünnepi istentiszteleten Keller düsseldorfi lelkész Márk 6, 37. v. felett prédikált. Az értekezletet Duncker naumburgi főbiró nyitotta meg, s a szocziálizmusnak a keresztyénség s a reformáczió alapelveivel való összeegyeztetését vitatta. Az első főelőadást „Krisztus személyiségéről, mint korunk változó áramlatának támpontjáról" czímmel Sceberg berlini tanár tartotta, s tételének igazságát az egyháztörténelemmel és korunk égető szükségleteivel támogatta. Krisztus a valódi ker. szocziálizmusnak életereje. Az előadás főbb tételeit élénken megvitatták. A 2-ik főelőadást Lipsius lelkész tartotta „Az evangelizáczióról s a közösségi élet ápolásáról", a melyben közelebbről a szabadegyházi szocziális értekezletnek az eisenachi értekezlethez való viszonyát fejtegette. De a nőkérdés sem kerülte ki a szocziális értekezlet figyelmét, így Müller kisasszony „A nő jogairól és kötelezettségeiről az egyházi és a polgári társadalomban", értekezett s ebben a nők választójogát a legtágabb alapon fejtegette, egyházi és polgári szempontokból egyaránt. Vitatta nevezetesen azok jogát az egyházi elöljáróságnál s a papválasztásnál, a szegény-, beteg- és árva-ügy szervezésénél, a nép- és felsőbb tanítónői állások betöltésénél s az iskolaszékeknél. Az érdekes s talán kissé emanczipácziós ízű előadást az értekezleten a férfi- és női tagok egyaránt igen élénken megvitatták. Ugy az előző, mint ennek az előadásnak felette tanulságos megvitatásánál Stöcker berlini lelkész és ismert nevű belmissziói agitátor vitte a főszerepet, úgy hogy a „Chr. Word." tudósítása méltán mondhatta, hogy az értekezlet Stöckerrel azonosítható. De a többi előadások is igen érdekes és tanulságos kérdéseket fejtegettek. így többi között foglalkozott az értekezlet a „porosz egyetemes zsinattal s a konfirmáczió reformjával", „a munkásnép közötti apologetikával", „a vasárnapi munkaszünettel az üzletekben és a korcsmákban", „a ker. munkáskörökkel" stb. Valóban, alig van a belmissziónak vagy az evangelizácziónak olyan ága s a társadalmi életnek olyan égető szükséglete, a melyet a szabad ker. egyházi szocziális értekezleten ne tárgyaltak volna. Különösen élénken megvitatták a konfirmáczió reformálásának a kérdését, a melyhez többi között Nathusius is, az ismert nevű greifswaldi theol. tanár és keresztyén-szocziálista író („Az egyház a szocziális kérdés szolgálatában") fűzött igen érdekes és tanulságos megjegyzéseket. Vallásos tárgyú vitaestélyeket rendeznek egy idő óta Dortmundban a modern történeti jellegű theologia túlzásai ellen, a melyek iránt a művelt laikusok élénk érdeklődést tanúsítottak. így legközelebb megvitatták Jézus és az eszeveszettek kérdését, mely alkalomból a bibliai keresztyénség ápolására a dortmundi vitaestélyek ellenségei külön egyesületet alkottak. Egy további vitaestélyen Rade lelkész, a „Chr. W." tudós szerkesztője „A vallásról ós a történetről" tartott szabad előadást, a melyben többi között fejtegette, hogy : 1. a vallás tapasztalati tény s személyes életmeggyőződés, 2. a vallás nem pusztán élő jelen, hanem mult, történelem és hagyomány, 3. múltjának felkutatása s a jelenkorra való értékesítése a történeti theologia megoldandó feladata, 4. a múlttal szemben a ker. embernek személyes állást kell elfoglalnia, vagy Luther szavával élve: a ker. ember szolgáló testvére, de egyúttal ura a történelemnek s a hagyománynak. A következő vitaestélyenr]Kiihn lelkész „A bibliai és a modern keresztyénségről" tartott előadást. A Krisztusban való hit egysége és különbözősége tekintetében a theol. felfogás dolgában hivatkozott Hollenberg, Wernle, Förster, Schlatter, Kaftan, Müller és Harnack legújabb müveire. Az előadás a modern s a positiv krisztológiai felfogás összeegyeztetését vitatta. Végül az utolsó vitaestély a kijelentés történeti tényével és tartalmával foglalkozott. A bibliai keresztyénség védelmére alakult egyesület a közelmúlt napokban Delitzseh és König „Bibel und Bábel" cz. művével is foglalkozott. így Jeremiás lipcsei lelkész és Sachse bonni theol. tanár. íme így buzgólkodnak német prot, testvéreink a tudományos theologia kérdései körül.