Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

Németország vallásfelekezeti viszonyairól az utolsó népszámlálás alapján a következő statisztikai adatokat közölhetjük: Németország lakosságából volt 1900 decz. 1-én: evang. keresztyén 35.231,104 (62'5°/0 ), római kath. 20.321,441 (361%), orosz orthodox 908 (0'0%), egyéb gör. kathol. felekezetű 5564 (0'0%)? összesen római katholikus 20.327,913 (30'l°/o \ más keresztyén 203,793 (0-4%), izraelita 586,832 (10%), nem ker. vallású 995 (0-0%), egyéb hitvallású 10,602 (00%), felekezetnélküli 5938 (0-0%). — Tehát a Németbiro­dalom lakosságának majd kétharmada az evangelikus s több mint egyharmada a r. kath. hitvallást követi. Az evangélikusok és r. katholikusok között 1871 óta követ­kezőleg alakultak a vallásfelekezeti viszonyok: 1871-ben volt az fev. [lakosság 62-3, 1880: 62'6, 1885:627, 1890: 62*8 s 1900-ban 62'5%-al képviselve, ezzel szem­ben a r. katholikusok számarányai: 36'2, 35*9, 35 8, 35-8 s 361%; más keresztyéneké: 0 2, 02, 0"3, 0'3, 0-4% ; a keresztyéneké általában 98 7, 98'7, 98*8, 98'9 s 99-0% ; s a zsidóké: 1*3, 1*2, 1'2, 11 s T0% így hát az evangélikusok, r. katholikusok s más keresztyének s a zsidók emelkedése 1871 óta abszolútnak mondható. Megjegyezzük, hogy az orosz r katholikusok alatt a darmstadtiak értendők. Az Oroszbirodalomnak van ott követje s követségi temploma. Be kell azonban valla­nunk, hogy a Canossába indult német politika folytán Róma befolyása egyházpolitikai tekintetben a Német­birodalomban rendkivül megnövekedett, s a czentrum­párt a leghatalmasabb politikai párttá küzdötte föl magát. A német belmisszió köréből megemlítjük, hogy Bajor­országban a nürnbergi diakon-intézetben szolgál 54 test­vér. Munkásságának egyik legfőbb tere a betegápolás. De menedékházakban, községi diakoniákban s egyéb belmissziói helyeken is szolgálnak e testvérek. A test­vérek közül 8 nős. Az elaggottak számára létesítendő otthonra eddigelé ötezer márkát gyűjtöttek. Igen szépen működik a nürnbergi kisdedóvó is, a melyben 300 gyer­meket gondoznak. De a hannoverai Friderika-intézet is serényen működik. Bevétele volt 54,800 márka. 158 csalá­dot ós egyedül álló szegény nőt gyámolított. Cselédiskolája mindvégig megtelt. Örvendetes Németország más vidékein is a haladás a férfi- s a női diakonia terén. E téren nálunk még igen sok a tennivaló, s úgyszólván még csak a kezdetnek kezdetén vagyunk. A XIII. német ev. iskolaügyi kongresszus június 3—5. napjain Stuttgartban ülésezik. Prédikál Stöcker berlini lelkész. „Az ev. iskolaügy kilátásairól0 Zillessen berlini lelkész, „A modern rationalizmus iskolaügyi vesze­delmeiről" Bohnenkamp mindeni rektor, „Az ifjúság egy­szerűségre, megelégedésre és erkölcsi tisztaságra való neveléséről" Schrempf stuttgarti tanár s „Az ó-szövetség jelentőségéről az ifjúság vallásos nevelésére vonatkozó maradandó jelentőségében" Larfeld remseheiti tanár értekezik. A nagyhírű eisenachi lconferenczia június 8—10. napjain ülésezik. Tárgyalás alá kerülnek a következő érdekes és tanulságos kérdések: „Az egyház munkája8 Keilcr düsseldorfi lelkésztől, „A hit által való megigazulás tana s annak legújabb támadói" Lutgert hallei theol. tanártól, „A megigazulás és megszentelődés a maga egységében és különbözőségében" Zeller magdeburgi lelkésztől, „Az őskeresztyénség pogánymissziójának tanul­ságairól" Warneck hallei theol. tanártól s ismert nevű kiilmissziói írótól, „A theologia jelen állásáról" Kahler hallei tanártól s „A ker. világnézet történeti alapjairól" Lepsius berlini lelkésztől. Bizonyára szép kérdések, a melyek méltók az elmélkedésre! Az orthodox hitvallás védelmére igen szigorú ren­delkezéseket tartalmaz az orosz büntető-törvénykönyv. Az „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg." adatai nyomán közöljük a következőket: A ki hatalmával visszaélve, kényszerrel, csábítással vagy előnyök biztosításával és csalással egy orthodox embert más ker. hitvallásra áttérít, 3 évig ter­jedhető börtönbüntetéssel fog sújtatni (84. czikk). A ki egy orthodox hitű embert tévtanokra vagy szektákra csábít, kiutasítással fog büntettetni (89. czikk). Az az orthodox hitű apa vagy gyám, a ki egy 14 éven aluli gyermeket más ker. vallásnak szertartásai szerint enged megkeresztelni, 1 évi börtönnel fog sújtatni (90. czikk). A ki vallásos iratokat terjeszt vagy képeket mutat or­thodox hitűek megtérítése czéljából, 1 évig terjedő bör­tönnel vagy fogházzal fog sújtatni (92. czikk). Ez a néhány példa is eléggé igazolhatja, hogy mit értenek Oroszországban „a hit dolgaiban való türelem" alatt. Nemcsak nemzetiségi, hanem vallási szempontból is úgy­szólván dühöng Oroszországban a fanatizmus. nA római rendszer lényegéről és hatásárólu igen korszerű polemikus tanulmányt írt Zelenkci német ókatli. lelkész. Annak „Róma és a dogma" cz. fejezetében azt mondja, hogy „a római dogmában a személyes elsajá­títás szabadságát az egyházi tantekintély kényszere váltotta föl". „Róma és az egyház" czímű fejezetben pedig azt fejtegeti, hogy „az ősker. egyház egysége a szeretet egységén alapult", a melynek helyére ma „a rideg hittörvény" lépett. „Róma egyházi élete" cz. feje­zetében azt mutatja ki, hogy „az egyházi törvények s a jezsuita moráltheologia szabályai a testvéri szeretet mellő­zésével jogi proczesszust és jogi intézményt létesítettek", a mint hogy másrészt „az evangeliumi tanácsok is tisztán külső juridikai szabályokká váltak". Az 5. fejezetben „Róma és az erkölcsiség" czím alatt azt vitatja, hogy „a római rendszer lényege a türelmetlenség", a melynek hatása „a tudományos kutatás szabadságának teljes megsemmisítése". Az ultramontánizmusról Döllingerrel azt tartja, hogy „az a Németbirodalomba becsúszott sorvasztó méreg". A tanulmány végén lelkes apologiáját adja a német ókatholiczizmusnak. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás.

Next

/
Thumbnails
Contents