Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-17 / 20. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., (sepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A protestáns és reforinátus-evangelikus elnevezésről. Benlcö István. Iskolaügy: Életczélunkra tanító kalauz. Benke István. — Belföld: A dunameiléki Forgassuk hát az érmet. Homola István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — félék. — Pályázatok. — Nyilttér. — Hirdetések. - Több egyszerűséget. Gödöllei József. — ref. egyházkerület közgyűlése. Tudósító. — Egyesület. — Gyászrovat. — Külön-A protestáns és református-evangelikus elnevezésről. n. A mult alkalommal elmondottakból látható, hogy sem régebbi, sem újabbkori állami és egyházi törvényeinkben, sem hitvallásainkban a protestáns nevezet nem használtatott; csak újabban kaptuk fel mi, épen Kálvin értelműek. És miért? Talán azért, mert el akarjuk felejteni, hogy nem a protestáczió, hanem az evangélium a mi hitünknek és egyházunknak alapja; vagy azért, mert némelyek ezzel okvetetlenkedve erőszakolnák az uniót, a mitől pedig a lutheránusok olyan nagyon idegenkednek? Majd megérik az ! Vagy talán azért tetszik sokaknak olyan nagyon ez az elnevezés, mivel ezzel sem hideget, sem meleget, sem kálvinistát, sem lutheránust, vagy hát mondjuk : mind a kettőt és így voltaképen egyiket sem nevezzük meg, hanem egy kalap alá fogjuk a — tagadást, a negatívumot, a semmit? El kellett a fentieket mondanom ós fel kellett tennem azokat a kérdéseket most, mikor az új zsinati törvénytervezet bírálata, módosítása stb. országszerete folyamatban van. Láttuk, hogy mi, Kálvin értelműek, soha és sehol protestáns névvel nem neveztetünk. Ez az új zsinati törvénytervezet már néhány helyre: az esperes esküjébe (126. §.), a 142. §. t) pontjába; az egyházkerületi főgondnok esküjébe (151. §.); továbbá a tanárokra vonatkozó 533. §., valamint az 564. §-okba eléggé nem kárhoztathatólag becsempészi a protestáns nevet, mintha bizony a mi espereseink ós fögondnokaink a medhodisták, vagy zinzerdorfiánusok és herrnhutiak egyházának s nem a maqyar református evangelikus egyháznak a fel vigyázására ós szabadságának fentartására esküdnének ós köteleztetnének ; vagy mintha a tanárokat illetőleg nem tudnánk a magunk emberei közül válogatni és a magunk emberségéből megélni! Mert ha a tanári állásoknál vannak alapítványi helyek, akkor az alapító levél értelmében kell eljárni ; de az kivétel, az nem törvénybe való; egyetemes érvényű törvényben azt nem lehet szentesíteni! A mi hitünk, vallásunk, egyházunk alapja nem a negatívum, hanem a positivum: az isteni kijelentést magában foglaló evangélium, a Krisztus és az ő tudománya, még pedig a reformáczió által visszaállított tiszta tudománya ós a Krisztusban megtestesült tökéletes élet, szóval az evangélium. Tehát evangeliomiak vagy evangélikusok vagyunk, és nem protestánsok. Protestánsok csak annyiban, a mennyiben az evangéliummal ellenkező vallási állításokat s így a pápista egyháznak is, emberi okoskodásból ós babonából eredett, vagy a zsidó ós pogány vallásokból átvett tóleleit tagadjuk. Protestánsok vagyunk ott és akkor, a hol és a mikor evangéliumi elvünkkel ós lelkiismereti szabadságunkkal, vagy szabadságunkat biztosító törvényeinkkel ellenkezőre kényszeríttetünk. Ekkor protestálunk és velünk protestálnak az ág. hitv. ev. testvérek is. De rendes ós nem háborgatott egyházi életünkben, mikor csendes ós buzgó munkálkodással építjük az Istennek országát, az evangélium hirdetése ós a Krisztusnak életünkben megvalósítása által, akkor mi mindig evangélikusok és pedig az evangéliumot minden emberi hozzáadástól tisztán hirdető és az evangélium lelkétől megújított ós megtisztított, azaz református evangélikusok vagyunk. A zsinati törvénytervezet 1. §-ában levő elnevezés helyett azért helyesebb a magyar református-evangelikus egyház elnevezés. Mert az evangélium alapján áll egyházunk ; mert hitünket is abból merítjük, s hitünkben is kifejező jelleg az evangelikus; mert a két szó összekötésében magyar nyelvünk természete szerint is az alapszó az evangelikus; mert per-