Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-26 / 17. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelos S5 Lerkeszt<5 é s ^tulajdonos: Megjelenik mmden vasárnap. ö SZOTS FARKAS. mJt „ VIII., Csepreghy-utcza 4• szám, a hová a ülőtizetesi ara: kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. Kiadja: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. intézendők. SZŐTS FARKAS. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Az állami fizetési törvényjavaslat és az egyházi tanárok. S. Szabó József. — Gyökeres egyházi reformok. Papp Károly. — Iskolaügy : Az orsz. ref. tanáregyesület választmányi gyűlése. S. — Tárcza: Végszó az újított énekeskönyvhöz. Fejes István. — Belföld: A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése. — Misszióügy: Prot. orsz. árvaegyesület V. F. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Nyilttér. — Pályázatok. — Hirdetések. Az állami fizetési törvényjavaslat és az egyházi tanárok.* Folyó évi február hó 14-én kelt az a tör­vényjavaslat, mely az állami tisztviselők illetmé­nyeinek újabb szabá^ozásáról szól. A javaslatot a pénzügyminiszter a képviselőház elé terjesztette, melynek pénzügyi bizottsága már érdemlegesen foglalkozott is vele, s előkészítette az t a kép­viselőházi nyilvános tárgyalásra. A javaslat benyújtása óta lefolyt két hónap alatt már számos panasz merült fel hírlapokban és testületek körében a törvényjavaslat ellen. E panaszok — természetszerűleg — a legnagyobb részben távol esnek tőlünk, egyházi tanároktól. Minket a törvényjavaslatnak csak azok a pontjai érdekelnek, melyekben az állami és felekezeti tanintézetek kölcsönhatása és viszonossága alap­ján rólunk is tétetik említés. S mert e pontok körül is bizonyos tájékozatlanság, félreértés, túl­zott aggodalom, itt-ott talán animózitás is mutat­kozik, kötelességünknek tartjuk a többfelől ész­lelhető nyugtalanságot lecsillapítani, a felzaklatott kedélyeket lehetőleg lecsendesíteni, egyfelől a törvényjavaslat reánk vonatkozó rendelkezéseinek megvilágosítása által, másfelől a kezeink közt lévő hiteles okmány és magyarázatok alapján. Kötelességünk ezt tenni azért is, mert tudo­másunkra jutott, hogy a törvényjavaslat egyik, az egyházi tanárokra sérelmesnek vélt pontja ellen az egyes tanárkarokhoz körleveleket bocsátottak ki a marosvásárhelyi kollégium tanárai, nemkü­lönben az orsz. középiskolai tanáregyesület pápai köre. Ez utóbbi már második körlevelet is bocsá­tott szót, melyet minden kísérő levél nélkül ugyan, de egyesületünk elnökségének is megküldött. *'E ezikk az országos református tanáregyesület f. hő 18-án Debreczenben tartott választmányi gyűlésén olvastatott fel, s a választ­mány kérésére közmegnyugtatás végett teszszük közzé. Szerk. Ugyancsak a törvényjavaslat sérelmes rendelke­zése ellenében kaptunk sürgős tárgyalás végett indítványokat a kecskeméti ós mezőtúri főgimnázium tanári testületeitől is. Ez indítványokat ugyan a kecskeméti tanári kar »A pápai körlevélen czímen az Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny f. évi 25. számában megjelent fölvilágosító czikke után a tárgyalás alól elvonta, mindamellett ez a tény is mutatja, hogy a javaslatnak magyarázatra ós tisztázásra szoruló tételei vannak. Mutatja még több református tanári kar nyugtalankodása, ezek közt van pl. a debreczeni is. Általán úgy látjuk, hogy az Országos Közép­iskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztőjének tollából folyó, fentebb hivatott czikk sem oszlatta el teljesen a tájékozatlanságot, a jogos aggodal­mat ós kétséget. De viszont az erre válaszoló pápai második körlevél sem alkalmas arra, hogy a törvényjavaslat szövevényeibe igazán ós kellő­képen bevilágítva, helyes nyomra vezesse a nyug­talankodó református tanárságot. A nyugtalanság ós ebből folyó vita — mint azt mindnyájan tudjuk — a körül a kérdés körül forog : megvan-e és mennyiben az állami törvény­javaslatban az a sérelem, mely szerint az egyházi tanintézetből államiba átlépő tanároknak nem számítják be az átlépés alkalmával addig eltöl­tött összes szolgálati éveiket? A harcz a törvényjavaslat Vl-ik fejezetében foglalt 42. §. alapján indult meg. Ebben csak­ugyan benne van, hogy »a szolgálati évek számí­tásánál a felekezeti középiskoláknál töltött időknek csak fele veendő figyelemben. Ez így, természe­tesen, reánk nézve a legnagyobb sérelem volna, s méltó ok a panaszos felzúdulásra ós elkesere­désre. A minthogy a felzúdulás meg is történt, s korántsem restellem bevallani, én magam is azok közé tartoztam, a kik a rajtunk ejtett sérelem miatt háborogtak ós mint ilyen, a debreczeni tanári

Next

/
Thumbnails
Contents