Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-21 / 51. szám

Leszállott a téli köd a nyéki kúria udvarába. Ba­lassa komoran nézi szobáiból a természet álmát. Meg­emlékezik a halálról, mely lehet, hogy hirtelen jő el. Hogy feltett magasztos szándéka kivitelében meg ne akadályozza, * befogat és bemegy Székesfehérvárra, hol Szőlősy Pál ügyvéd barátjával 1868. decz. 11-én írásba foglaltatja végakaratát. Miután tisztességes temetése felől intézkedik, ki­jelenti, hogy általános és mindenes örököseivé a pápai ref. kollégiumot s a pesti ref. gimnáziumot teszi. „A k.-nyéki fekvő birtokomat — mondja a 3. pont­ban — egészben, a rajta levő házakkal, az összes fundus instructussal, függő terméssel s minden gabonával, mar­hával, lovakkal s halálomkor található készpénzzel s minden aktiv és kötelezőbeli követeléseimmel egyetem­ben, úgy a budai házamat a fiiggő házbérrel — hagyom a pesti h. ev. ref. gimnáziumnak örökalapítványképen, melyet mint ilyet, soha sem eladni, sem elcserélni, sem más czélra, mint rendelem, fordítani nem lehet." ** Ez a birtok 358 hold földből áll (1200 EJ-ölével). Évi jövedelmének fele (nyers jövedelme ez évben 9376 ko­rona) szorosan iskolai czélokra fordítandó, másik fele pedig a pesti gimnáziumban vagy más tanintézetben tanuló, a nyéki Balassa-családból származó ifjak és egy Szőllősy Pál családjából származó ifjú között egyenlő arányban osztassék ki. Ha sem egyik, sem másik csa­ládból nem jelentkeznek tanulók, a jövedelem, mint tőke, az alapítványhoz csatoltassék. Bodméri birtokát, mely 226 m. hold (nyers jöve­delme ma 4400 korona), épen ilyen feltételek mellett a pápai ref. kollégiumnak hagyományozza. Mindkét örököst kötelezi több kisebb-nagyobb ado­mány és alapítvány kifizetésére, részint rokonai és cse­lédjei, részint közintézetek (M. Tud. Akadémia, nyéki elemi iskola) és szomszédos egyházak részére. *** Gárdonyi 30 és ráczkeresztúri 69 és l /., holdnyi birtokát a nyéki és gárdonyi ref. egyházaknak hagyja szegény- és árvaalapra valláskülönbség nélkül. A nemes szivű emberbarát, ki életében is annyi szeretetet tanú­sított a kicsinyek és szegények iránt, ez alapítványa jövedelméből a község szegény árva gyermekeit kívánja neveltetni és ügyefogyott szegényeit segélyezni és el­temettetni. **** „Óhajtom — így fejezi be végrendeletét mintegy bucsúüdvözletül — hogy alapítványaim élvezői azoknak jótékony adományait azon keresztyéni boldog megelé­gedéssel élvezzék, melylyel én az alapítványt tevém". Balassa jól sejtett. Két évre rá, 1870 jan. 31-én, kéthetes kínos betegség után elhunyt. Képzelhetni azt a meglepetést és örömet, melyet * Lásd végrendelete bevezetését. ** A budai házat a főváros kisajátította 25,000 forintért 1877-ben, a mai Döbrentey-tér kiszélesítése czéljából. Lásd az egész örökség lebonyolítására nézve Farkas J. A pesti ref. egyház 101 éves törté­nete cz. m. 263—273. lapjait. *** A pesti gimnázium fizessen; 1. B. Juliánná testvérének 10,000, 2. a Magy, Tud. Akadémiának 500, 3. a nyéki ref. népisko­lának 500 frtot alapítványul, melynek kamatából a szegény tanulókat ruhával és könyvvel lássák el, 4. Balassa László, Bálint, Lajos és Miklós figyermekei részére külön-külön 1000 s a négy törzsnek 4000 forintot a pesti takarékpénztárba, 5. Kazay Istvánnak 500, 6. cseléd jeinek, kik 10 évig szolgáltak, fejenként 100, kik egy évnél tovább voltak nála, 25 forintot. — A pápai iskola fizessen 1. a fehérvári ref. egyháznak 500, 2. a bodmérinek 1000 frtot alapítványul, 8. Öreg Kálmán Lajos úrnak, ha őt túlélné 500, Nagy József mérnöknek 500 frtot. A végrendelet végrehajtójának a két iskola együtt 500 frtot. A bútorok ós ékszerek a rokonoké. **** Ez alap jövedelméből a két egyház 400—400 frtot költ évenként a jelzett czélra. ez a végrendelet okozott, midőn Török Pál püspök a Fejérmegye polgári törvényszékétől küldött hivatalos ér­tesítést és hiteles másolatot megkapta és a közgyűlés­nek febr. 6-án, az egyháztanácsnak febr. 20-án bemutatta. * Az egyház nehéz helyzetében, melyben nagy erőfeszítéssel létrehozott iskolánkat is csak az erős lelkek buzgósága tartotta fenn, az Isten különös gondviselésének kezét látta mindenki a dologban. Látta-e, figyelte-e a nemes alapító csendes magányából az alkotó püspök és lekes gárdája küzdelmeit, — nem tuclom, de azt látjuk, hogy jól tudta, melyik intézetnek van legnagyobb szüksége segítő kezére, hogy fontos misszióját betölthesse. A hála és öröm kifejezése után mindenki azonnal az iskolára gondolt, melynek tanárai ritka önzetlenség­gel végezték nehéz munkájukat. Az emberek valósággal versenyeztek abban, hogy kárpótolják az egyház hűsé­ges kertészeit, kiknek javadalmazása csakugyan fel­emeltetett. A krónikás megjegyzi, hogy Török Pál arcza csakúgy ragyogott az örömtől! Egyben kegyeletüknek és hálájuknak kifejezéséül az alapító arczképét Barabással megfestetik és sírja fölé díszes emlék állítását határozzák el, a mi megható gyász-emlékünnepély keretében a két főörökös költségén, a pesti egyház, gimnázium, theologia s a pápai kollé­gium küldöttségének, valamint a környék lakosságának részvétele mellett 1871. okt. 29-én meg is történt.** A nyéki köztemetőben eltemetett holtestet átvitték az új sírboltba, mely a boldogult alapító birtokának a fehér­vári országútra sarkaló szögletén készült, azon a helyen, hol hajdan ker. templom és temető volt. Itt nyugszik saját földjében a nemes alapító, itt áll a díszes márvány sírkő, hogy hirdesse „Balassa An­tal öröklő nevét s magas érdemeit, ki munkás élete gyümölcseiből a pápai reform, főiskolát s pesti reform, középtanodát bőven gazdagította s a Balassa családi fiak iskolai képeztetéséről nemzedékről-nemzedékre híven gondoskodott".*** Sírja fölött a czipruslomb összeborul a fenyőággal, örökzöld koszorút alkotva. Míg e lombsátor alatt meghatottan álltam, eszembe jutott az alkotó püspök találó textusa, melynek álapján az elhunyt fölött beszélt: „Gondolt vala pedig Absolon egy dolgot és még életében emelt magának oszlopot a Király völgyében. Mert ezt mondja vala: Nincsen nékem oly fiain, kin az én nevemnek emlékezete maradhatna. Azért az oszlopot a maga nevére nevezé és hivattatik Absolon oszlopának mind a mai napig". (2. Sám. 18, 18.) És elgondoltam, mily gazdagok vagyunk mi sírok­ban, sokszor jelentelén sírokban, melyek a protestáns egyházak és iskolák nagy jóltevőit takarják 1 És hány ilyen oszlop — Absolon oszlopa — emelkedik hazánk rónáin és bérczein! A protestantizmus alkotó ereje és nemzetünk geniusa szülte e nagyokat. Övezze tisztelet és hála emiéköket! Övezze örökké Balassa Antal emlékét is, necsak családja lekötelezett ivadékai, hanem mindnyájunk ré­széről, kik a tőle pártfogolt intézetek kötelékébe tar­tozunk 1 Legyen ő példánykép ez ifjúság előtt is, kit a kultura istápolásában s a nemes humanizmus gyakor­lásában köventie kell. S ha neve vagy képe sem kőbe, * Prot. Egyh. és Isk. Lap 1870. febr. 27-iki szám. — Farkas József i. m. ** A templomban Török Pál tartott beszédet, a sirnál Rácz János nyéki lelkész a régi temető helyét ismét temetővé avatta, aztán a felhantolt sir fölött Antal Gábor a pápai, Vámossy Mihály a pesti iskola háláját tolmácsolta. Lásd a Prot. Egyh. és lsk. Lap 1871. évf. 45—46. számait. *** Sírkövének feliratából.

Next

/
Thumbnails
Contents