Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-14 / 50. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A lelkészi szolgálat berendezése a budapesti egyházban. Haypál Benő. — Tárcza: Naplójegyzetek. III. Lévay Lajos. — Könyvismertetés : Knoeke K.: Grundriss der Paedagogik. Dr. Silávik Mátyás. — Belföld: A mi legnagyobb ellenségünk. Nyáry Pál. — Misszióügy: A Református ifjúsági egyesületről. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyász rovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. A lelkészi szolgálat berendezése a budapesti egyházban. III. Nunc venio ad fortissimum ! a pénz kérdéséhez. Hogy oldható meg a szervezkedés, a melynek oly óriási akadálya az, a mi nincs: a pénz. En csak reá mutatok a forrásra ; a rosz indulat ne rejtegesse ezt, a jóindulat nyissa meg, hogy egyházunk felkereshesse, hozzáférhessen és meríthessen belőle. A fővárosi, az államsegélyről beszéltem korábban. Az alsóbb fokú iskolák vallástanításának helyes berendezésében, a milyenek az elemi ós polgári községi iskolák, a rendes lelkészségek szervezésének megvalósításában, a kórházi lelkészségek felállításában gyámolítani egyházunkat, a fővárosnak, mind népe erkölcsi életének érdekéből, mind a jog, törvény és igazságnak megvalósulására váró jelszavai szempontjából, mind a felekezetek közötti egyenlőség ós viszonosságnak eddigelé kellően nem méltányolt elvei alapján annyira kötelessége, hogy ennek teljesítése alól ki sem vonhatja magát. Az a kötelesség tehát, hogy helyzetünket nyílt őszinteséggel tárjuk fel előtte, kérésünket kellőképen s igazunknak minden erőivel vigyük hozzá, s minclen módot és eszközt, a mi csak tisztességgel megragadható, felhasználjunk a siker érdekében. Az egyház meg nem aláztathatik, de az egyes ember az egyház javáért megalázhatja magát. Szép példáját adta ós adja ennek Hegedűs Sándor főgondnokunk, a ki olyan formát mondott egyszer, hogy az egyház érdekében még koldulni is dicsőség az embernek. De mikor az olyan nagy testület informálásáról van szó, a milyen a főváros pénzügyeit intéző testület, nem szabad az egy embert, legyen az bármily nagy, bármily hatalmas ós fáradhatatlan, magára hagyni, hanem e munkában részt kell vennie minden jó erőnek. Tervszerűen kell elrendezni, hogy a mi 75 presbiterünk közül ki melyik városatyát informálja s győzze meg igazunkról, s hiszem, hogy az egyesült, tervszerű munkának kivánt sikere lesz, mert, ha 75 fórfiú, olyan mint a mi presbitereink, a kik nemcsak minden tiszteletre méltó, de valóban díszes testületet alkotnak, egyesült erővel, egy czélra nézve veti össze vállát, még a hegyeket is kimozdítják helyükből. Nem akarok prókátora lenni, sem Hegedűs Sándornak, sem Szilassy Aladárnak, sem egyházunk más buzgó vezetőinek, csak egy esetet akarok elmondani a hajdankor történetéből, mikor a szolgaság földjéről Mózes az igéret földje felé vezette a népet. »Monda az Úr Mózesnek: gyűjts egybe hetven férfiakat az Izrael vénei közül, a kiket tudsz, hogy a népnek vénei legyenek és annak fejedelmei, és vigyed őket a gyülekezet sátorának ajtajához és álljanak ott te veled. Akkor alászállok és szólok ott te veled és elszakasztok abból a lélekből, a mely vagyon te benned ós tészem ő belójek ós viseljék te veled a népnek terhét és ne viseljed te magad . . . Akkor leszálla az Úr felhőben és szóla néki ós elszakaszta abból a lélekből, a mely vala ő benne és helyheztetó a hetven vén férfiakban ; mikor pedig megnyugodott volna ő rajtok a lélek, prófétálának akkor és nem többó.« Hejh! ha a mi népünknek hetven vénei csak egyszer prófétálnának! micsoda élet fakadna a prófétálás nyomán! mint mikor a tavaszi szellő csókja virágot lehel a mezőre. A teljesség kedvéért folytatom a történetet. Ha csak kettő akadna, a ki prófétálna a táborban, mint hajdan Eldád ós Médád, ne álljon senki a mi népünk és véneink közül Józsue mellé, a ki Mózest arra kérte, hogy tiltsa meg őket, hanem csoportosuljon mindenki Mózes mellé s vele érezzen vele szóljon : » Vajha az Úrnak minden