Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-05 / 40. szám

egész közönsége részéről is. Fogadják érte hálás köszö­netünket mindannyian; de fogadja főként Szeremley Sámuel, a ki mindezekben a legelső vala! Isten áldása legyen a nemes városon és annak protestáns egyházain ! Tudósító. MISSZIÓÜGY. Belmissziói értekezlet Hódmezővásárhelyen. Az evangy. magyar belmisszió-egyesület megalakulása. A M. P. I. T. hódmező-vásárhelyi közgyűlése alkal­mával, szeptember hó 24-én, délután 4 órakor, a városi székház dísztermében, a tavalyi miskolczi értekezlet határozata értelmében megtartatott a belmissziói értekez­let, a mely elvégre dűlőre vitte az országos belmissziói egyesületnek évek óta bizonytalanságban hányódó ügyét is, kimondván az egyesület megalakulását és az elfoga­dott alapszabályok értelmében megalakítván annak ideig­lenes tisztikarát és választmányát. Az értekezletről a következőkben számolunk be. Az irodalmi társaság tagjai tiszteletére adott dísz­ebédről vonultunk fel a városi székház dísztermébe, a melynek padsorait már egészen betöltötte a városi közön­ség és pedig legnagyobb részben az intelligens hölgy­közönség. Az irodalmi társaság tagjai közül jobbára csak azokat láttuk jelen, a kik a belmisszió-egyesület megalakítása gondolatának is barátai voltak. Az akár elvi, akár más alapokon ellenzők a legnagyobb részben távol maradtak, vagy legfeljebb is csak az értekezlet felolvasó részén vettek részt s azután eltávoztak. Az elnöki emelvényt Szilassy Aladár elnök, Kun Bertalan püspök és dr. Vargha Gyuláné foglalván el, közénekül a 42. zsolt. 1. versét énekeltük el; azután pedig Kun Bertalan püspök úr mondott szívből fakadt imádságot, Isten áldását kérve végzendő munkánkra. Szilassy Aladár bejelentvén, hogy az értekezletet a tavalyi miskolczi értekezlet megbízásából hívta össze s hogy elnöki mondátuma ezzel lejárt, felhívta az értekez­letet az elnökválasztásra. A választás természetesen nem esett másra, mint újra csak ő reá; a melyet Szilassy A. megköszönve, megalakultnak jelentette ki az értekezletet, ós azt megnyitván, a jegyzőkönyv vezetésére Sörös Béla gyüjtőfogházi lelkészt kérte fel; azután pedig felhívta dr. Vargha Gyulánét felolvasása megtartására. A budapesti Lorántffy Zsuzsánna egyesület al­elnöknője, az alkalomhoz méltóan, a belmisszióról tartott felolvasást, és pedig nem a theóriák, hanem a gyakor­lati élet alapján. Gazdag tartalmú, hittel és buzgóság­gal teljes, formában is szép felolvasását nem kívánjuk e helyen ismertetni; lapunk vezető helyén egész terje­delmében megtalálják olvasóink Itt csak annyit szük­séges megjegyeznünk, hogy a felolvasás igen mély be­nyomást gyakorolt az egész hallgatóságra, s még olya­nok is, a kik azt az apostoli elvet, hogy „az asszonyok pedig a gyülekezetben hallgassanak", egész odáig sze­retik vinni, hogy a nők egyáltalában semmit se tegye­nek az egyháztársadalmi életben, kénytelenek voltak elismerni, hogy a felolvasónő hite, buzgósága, bibliai tudása díszére válnék akármely papnak is. Ez a tap­sokban és éljenekben is megnyilatkozott elismerés azon­ban magában véve nem sokat ér. Bizonyára a lelkes felolvasónő, velünk együtt, jobban örvendene annak, ha az evangéliumi mentő, óvó és erősítő munka égető szük­ség/,v felmutató szavai fogékony lelkekre találtak volna .fi a hallgatóság lelkében s cselekvésre indíttattak volna általuk. Szilassy Aladár elnök köszönetet mondva a fel­olvasónőnek, második felolvasónak, Malcay Lajost, a Nagypénteki Ref. Társaság budaörsi Erzsébet-szeretet­háza igazgatóját kérte fel felolvasása megtartására. Makay Lajos, Forgács Gyulával együtt, mint a buda­pesti ref. ifjúsági egyesület képviselője volt jelen a keresztyén ifjúsági egyesületek világszövetségének folyó évi augusztus hóban, Krisztiániában tartott világkongresz­szusán; rajtok kivül még dr. Kiss Károly budapesti egyháztanácsos vett részt hazánkból e nagyszabású összejövetelen. Makay a felolvasásában erről a kon­gresszusról mondott el érdekes és szivet emelő dolgokat. Az ő felolvasását is egész terjedelmében közöljük ; itt csak rámutatunk az ifjúság nemesítésére irányuló ker. munkásság nagy arányaira. Harminczegy ország ifjúsági egyesületeit 2100 delegátus képviselte e kongresszuson. A mult évben 80 új ifjúsági egyesület alakult, s jelen­leg 5626 egyesület tartozik a világszövetségbe. Nagy­szerű tények ezek; egy jobb, boldogabb időnek jelei. Sok százezer ifjú ember és no nyer ez egyesületekben lelki megtisztulást, erőt és védelmet az élet nehéz kí­sértetei ellen. Minden egyes megmentett vagy megtartott ifjú lélekkel gyengül a bűn uralma, terjed az Isten országa s erősödnek a Krisztus evangyéliumi egyházai. Mi még alig kezdjük felismerni a ker. ifjúsági egyesü­letek e nagy jelentőségét; de külföldön már nemcsak hogy felismerték, hanem méltányolják is, ós pedig oly mó­don, hogy az előttünk csaknem hihetetlennek tűnik fel. A szép, kerekdeden és lendületesen megírt felol­vasást figyelemmel, érdeklődéssel, néhol-néhol csodál­kozással hallgatta a közönség, végül pedig elismerésével koronázta a felolvasót. Programm szerint ezután Szilassy Aladár elnök jelentette be. hogy a mult évi értekezlet megbízása folytán, egy általa összehívott bizottság közreműködé­sével, átdolgoztatta a szervezni czélzott országos bel­missziói egyesület alapszabályait, és azoknak előterjesz­tésére Hamar István theol. tanárt kérte fel. Mielőtt azonban az alapszabályok tárgyalásába bele­mentünk volna, Szabó Aladár indítványára a nagykö­zönség számára berekesztettük a 37. dics. 3. versének eléneklésével és Széli Kálmán esperes imájával az érte­kezletet, hogy így megkíméljük a nagyszámú hölgykö­zönséget az alapszabályok száraz tárgyalásának és az esetleg meginduló, reájok nézve érdektelen vitatkozá­soknak végig hallgatásától. A távozhatásra való feHiatalmazás erősen meg is l í y • ritkította az értekezlet so .ilc. Azt lehet mondani, hogy csak épen azok maradtak jelen továbbra is, a kik az egyesület megalakítása eszméjének barátai voltak. Az ott maradottak között ott láttuk, az elnökön kivül, dr. Vargha Gyulánét, Handel Vilmos, Petrovics Soma, Széli Kálmán és Szekeres Mihály espereseket, Szőts Farkas, dr. Szabó Aladár, dr. Kecskeméthy István, Hamar István, Zoványi Jenő (az utóbbit csak mint hallgatót) theol. tanárokat, Szalay József, Fekete Gyula, Gergely Antal, Tóth Sándor, Szeremley Sámuel, Makay Lajos, Sörös Béla, Lévay Lajos, Mészáros János, Biberauer Richárd és dr. Márk Ferenez lelkészeket, Forgács Gyula segédlelkészt, Borsos István, Benke István és Bernáth Lajos tanárokat, Szabadi Béla, Isoz Kálmán és Nádasdi József stb. világiakat. Hamar István előterjesztésében tárgyalás alá vévén a gyűlés az átdolgozott alapszabály-tervezetet, többek hozzászólása után, több lényegtelen s néhány lényeges

Next

/
Thumbnails
Contents