Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

vendetes képet mutat. A kir. kamara egyik ülésén interpelláltak amiatt, hogy a kultuszminiszter Ihmcls erlangeni tanárt, s nem Herrmannt, a nagyhirü marburgi rendszeres theológust nevezte ki lipcsei egyet, theol. tanárnak, s interpelláltak a czentrumpártnak ismeretes türelmi javaslata tárgyában. A miniszter mindkét esetben megnyugtatólag válaszolt. Előbbire csak azt jegyezzük meg, hogy a pozitív irányú Ihmelsnek koránt sincsen olyan tudományos jelentősége a theol. irodalomban, mint Herrmannak, a Ritschl-féle moráltheológia lelkes hívének. Mint elsőrangú irod. jelenséget említjük továbbá Dreivs giesseni tanár, volt dresdai lelkész „Evang. Kirchenkunde" cz. művét, a melynek I-sŐ kötete közelebbről a szász egyháztartomány egyházjogi viszonyait fejtegeti. Az egyház és az állam egymáshoz való viszonyai ott kielégítők, sőt mintaszerűek. A mi hiba van, az a szűk anyagi viszonyokban ós a paphiányban keresendő. Azért azonban rövid 18 év alatt az ev. lelkészi állások száma 1179-rŐl 1430-ra emelkedett, úgyhogy egy lelkészre esik 26,900 hívőnek lelki gondozása. Élénkebb szellemet konstatál Drews műve minden téren, úgy az utolsó zsinaton, a sajtóban, a theol. fejlődés és az áldozatkészség terén. Szóval hű rajza Drews műve a szász ev. tartományegyházi belső és külső állapotoknak. Az is örvendetes dolog, hogy a Gusztáv Adolf-egylet s az Evang. Bund a legnépszerűbb két evang. egylet Szászországban, míg a lutli. Gotteskasten minden agitálása mellett 616 tagról csak 631-re emelkedett. A Bund tagjai 5500-ról 6800-ra emelkedtek. Legtöbb tagja van a lipcsei fiókegyíetnek (2634). Ez ev. egyházi mozgolódásokra Albert király halála után szükség is van Szászországban, bár György király biztosította a fŐegyházi tanácsot arról, hogy tettekkel és nem szóval fogja beigazolni azt, hogy az ev. egyház állapotában az ő kormánya alatt változás nem fog beállani. De azért tartanak tőle, mivel az új király családja erősen kath. sőt ultramontán, Miksa papi herczeg agitálásai ismeretesek s a szász ultramontanizmus erősen csoportosul a klerikális „Sachs. Volksblatt" körül. Főleg a cseh és lengyel pápás lakosság körében erős agitácziót fejt ki, s fennállása részvényekkel van biztosítva. Bizton várjuk és reméljük a Gusztáv Adolf-egylet s az Evang. Bund ellensúlyozó működését, s az ev- protestantizmus e klaszszikus német reformátor! talajának folytonos megszilárdulását. Az „Evang. Bund" rajnai főegylete mult hó 6—8. napjain tartotta Saarbrücken városában ez évi rendes közgyűlését. A gyűlést megelőzőleg valamelyik hecczkáplán*. egy ultramontán röpiratot osztott ki a pápás lakosság között, mely azon mottó alatt: „Nézzétek megelőzőleg a^társaságot!" a felekezeti béke megbontásával vádolta a szövetséget, dogmatikai következetlenséggel illette az inspiráczió s a tanítás tanában annak lelkes elnökét, Hackenberget, s azzal a felhívással végezte nyolcz pontból álló inszinuáczióit, hogy az Evangelischer Bund proselytáskodó törekvéseivel szemben legyenek „hívek a paphoz és hívek Rómához!" Az egyes gyűléseken közel 5 ezer ember volt jelen. Az ünnepi beszédet Horn halberstadti lelkész tartotta. Értekezett az ismert nevű Braunlidi wetndorfi lelkész „az osztrák reformmozgalomról", Müller düreni superint. „az ev. türelem kötelességéről és határairól", s végül Hackenberg elnök hatalmasan válaszolt a pápás röpirat vádaskodásaira. Valódi ev. hitvallását azzal fejezte be válaszul: „legyünk hívek a Krisztushoz és általa mindig hívebbek az Istenhez!" E férfias ev. hitvallás, mely az említett dogmatikai kérdéseket is fejtegette, mély benyomást tett a hívekre, s bizonyára megszégyenítette a névtelen ultramontán támadókat. Az évi jelentést maga az elnök terjesztette elő. Főbb adatai szerint a Bund rajnai egyleteinek száma 95, a csatlakozottaké 81, a tagok száma 31,960, szaporodás 3948. Közlönyük előfizetőinek száma 44 ezer. A közgyűlés lelkes rezulóczióban tiltakozott egyik miniszteri rendelet ellen a pápás körmenetek tárgyában. Úgylátszik, helyenként még ma is tolják a pápás szekeret Németországban. Itália német ev. lelkészei mult hó 12—14. napján Messinában üléseztek. Azon megjelent Ellgcn nápolyi, Hörstel genuai, Lang római követségi, Lessing ftórenczi és Poclihammer messinai német ev. lelkész és több német vendég. Az anglikán eredetileg német evangélikus templomban tartott istentiszteleten Lang liturgizált ós Ellger prédikált. Az úrvacsorát a messinai lelkész szolgáltatta ki, s azon az anglikán lelkész is részt vett. Az ev. egyházközség a berlini főegyházi tanács fenhatósága alatt állanak, mely ez alkalommal a német evang. egyházközségek szervesebb kapcsolatát tűzte ki az értekezlet megoldandó feladatául. A kérdéssel 6 pontban behatóbban Lessing lelkész foglalkozott, s az egyháziasság ápolása és fejlesztése mellett a belmisszió (vándorló legények, cselédügy, diakonisszák stb.) különböző ágaira is kiterjeszkedett. Egyháztörténeti tárgyi előadást tartott Lang követségi lelkész Neri Fülöp működéséről, míg Hörstel lelkész a Riviéra német ev. diasporáról értekezett. Ide tartozik közelebbről a genuai német tengerészek missziója, cannesi pinczérek missziója, a san remói fürdői egyházközség stb. A jövő évi értekezlet helye Velencze leend. Őszintén örvendünk német ev. testvéreink mozgolódásán Itáliában! Csak mi tudnánk itt jobban egyházi és irodalmi téren tömörülni! Irodalmi jelenség számába megyen IVeiss B. berlini egyet, theol. tanár „Jézus élete" cz. művének 4-ik kiadásban 2 kötetben való megjelenése, a melynek első kiadása még a 80-as években megjelent. Megjelent Cotta vállalatában Stuttgartban. Ara 18 márka. Továbbá kedvezőleg fogadta a német prot. sajtó Ziegler „Die Versöhnung mit Gott, Bekenntnisse und Erkenntniss wege" és „Zum Entscheidungskampf um den christl. Glauben in der Gegenwart" cz. műveit, a melyek a Mohr-féle akad. könyvkiadó vállalatban jelentek meg Tübingában. Addig is, míg behatóbban ismertetjük, felhívjuk reájuk az érdeklődők szives figyelmét. S egy felette tartalmas