Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-26 / 4. szám

a 112 tanár között 50 van olyan, a ki magyarul keveset vagy épen semmit sem tud Ezek a tanárok azonban nem külföldön, hanem Magyarországon szerezvén meg tanári okleveleiket, joggal kérdezhetjük meg, úgy a tanárvizsgáló bizottságot, mint a kultuszminisztert magát, hogy miként nyerhettek ezek oklevelet, holott a törvény a magyar nyelvnek szóban és írásban való teljes tudását követeli meg? A középiskolai tanulók összes száma a tanév végén 58,022 volt, köztük 225 leány. Gimnáziumba járt 48,353, a reáliskolákba pedig 9669 növendék. Rendes tanuló volt 56,781, magántanuló 1214. Az állam közvetlen rendelkezése vagy vezetése alatt álló gimnáziumokba járt 32,497, autonom felekezetiekbe 15,856; az állam közvetlen rendelkezése vagy vezetése alatt álló reáliskolákba 8801, autonom felekezetiekbe 868 növendék. Külön véve a protestáns középiskolákat, a következő adatokat kapjuk: egyesült protestáns gimnáziumba járt 347, ág evangélikusba 6252, ev. reformátusba 8252, unitáriusba 467. Ág. evang. reáliskolákba járt 649. Anyanyelv tekintetében a középiskolai növendékek közt volt: magyar 76'06, német 12'07, tót 319, oláh 601, ruthén 015, horvátszerb 2"04, egyéb 0'48%- Állandó emelkedést csupán a magyarok és az oláhok száma mutat, míg ellenben a többi nemzetiségeké vagy állandóan fogy, vagy pedig ingadozik. Felekezet szerint volt: római kath. 25,063 (43-20%), gör. kath. 2460 (4 24), gör. kel. 2963 (511), ág. ev. 5724 (9'87), ev ref. 8252 (14 22), unitárius 440 (0'76), izraelita 13,119 (22'60) növendék Összevetve a középiskolai tanulók felekezeti arányszámait magoknak a felekezeteknék az arányszámaival, a következő eredmény tűnik fel: a r. katholikusoknál — 2"73%5

a

gör. kath -nál — 6 70, a gör. kel.-nél — 8'51, az ág. ev.-nál + 2"09, az ev. ref-nél — 0'37, az unit.-nál -(-0*35, az iztaelitáknál 17*93%- A magasabb, intelligens pályákra lépés tekintetében tehát legkedvezőtlenebb az arány a görög keletieknél és a legkedvezőbb az izraelitáknál, a kiknél a középiskolai tanulók arányszáma csaknem ötszörte annyi, mint a felekezeti arányszám. A protestáns felekezetek között csupán a reformátusoknál alacsonyabb a középiskolai arányszám a felekezeli arányszámnál; remélhető azonban, hogy ez néhány év alatt el fog enyészni, a mennyiben az 1896—1900 közti években a zsidók arányszámán kivül csupán a reformátusok arányszáma mutat állandó emelkedést. Annak feltüntetésére, hogy protestáns iskoláink mennyiben szolgálják épen a saját felekezetük és menynyiben a más felekezetűek érdekeit, illetve, hogy milyen arányban látogatják azokat a saját és más felekezetű növendékek, nem az évkönyv, hanem a saját privát kiszámításaim alapján a következő érdekes és figyelemre méltó adatokat közlöm : az 1 egyesült prot. gimnáziumba járt r. kath. 21%, gör. kath. 0 2, gör. kel. 0'2, evang. 26 00, ref. 34'30, unit. 0'00;

izraelita 17"30; a két prot. felekezet növendékei tehát 61% számukkal abszolút többségben voltak. Az evangélikus középiskolákba járt: r. kath. 15'29}

/0

, gör. kath. T78, gör. kel • 2'98, evang. 5100, ref. 900, unit. 3"00, izraelita 16-20%. Az evangélikusok tehát, még némi kis engedménynyel is alig haladják meg valamivel az abszolút számot. A reform, gimnáziumokba járt: r. kath. 14'55%, gör. kath. T58, gör. kel. P58, evang. 4'70, ref. 62'44, unit. 0"89, izraelita 14*10%. Á református gimnáziumoknál tehát a felekezetrjnövendékek száma majdnem 13%-kal haladja túl az abszolút számot. Az unitárius gimnáziumokba járt: r. kath. 7-49°/o, gör. kath. 0 64, gör. kel. 2 56, ev. 4*06, Jef. 12*00, unit. 58'03, izrael. 15 20%- Az unitáriusok is tehát abszolút többségben vannak iskoláikban. Az abszolút többség tekintetében a legkedvezőtlenebb a helyzet az evangélikus középiskoláknál; bár a többieknél sem valami fényes, mert a mint láthatjuk, protestáns középiskoláink 30, 40, sőt majdnem 50%-ban a más felekezetűek tanintézetei. A tanítás sikerét tekintve: általános jeles volt 3619, jó 10,129, elégséges 31,373, egy tantárgyból elégtelen 6025, két tantárgyból elégtelen 3066, több tantárgyból elégtelen 3810 tanuló. Ezek a számok azt mutatják, hogy középiskolai tanulóink között bizony igen csekély az igazán jó képességű és szorgalmú növendék; a legtöbb csak kénytelen kelletlen koptatja az iskola padjait és csak az intelligens proletáriátus számát szaporítja. Az érettségi vizsgálatra összesen 3823 tanuló jelentkezett, de szóbelire csak 3658 bocsáttatott. Jelesen állotta ki a vizsgálatokat 422 gimnáziumi és 78 reáliskolai tanuló, s összesen 3508-an nyertek érettségi bizonyítványt, közöttük 22 leány. Középiskoláink vagyona volt összesen 72.792,000 korona E vagyonból esik: az egyes prot. gimnáziumra 367.000, az ágostai evang. középiskolákra 9.275,000, a református gimnáziumokra 20.558,000, az unitáriusokra 844 000 korona. A protestáns középiskolák vagyona tehát az összes magyar középiskolai vagyonnak 42'51%-át teszi. Az összes középiskolákra fordított kiadások öszszege 16.386,000 -koronára rúgott, a melyből a prot, középiskolákra 3 970,000 korona esett. Részletesebben véve a dolgot, az egyes. prot. gimnázium kiadása volt 85,000, az evang. középiskoláké 1.514,000, a református gimnáziumoké 2175,000, az unitáriusoké 134,000 kor. E kiadások fedezéséhez járult az állam, az egyes. prot. gimnáziumnál 32,000. az evang. középiskoláknál 286,000. a ref. gimnáziumoknál 429,000, az unitáriusoknál 30,000, összesen 777,000 koronával Protestáns középiskoláink tehát a saját vagyonukból és az államsegélyen kivüli egyéb bevételeikből összesen 3.970 000 koronát fordítottak önfentartásukra; tekintetbe véve pedig növendékeik felekezeti arányszámait, azt mondhatjuk, hogy más felekezetű növendékeik ellátására és oktatására circa másfél millió koronát áldoztak a magok erejéből. Horvát-Szlavonországban 1900-ban összesen 19 középiskola állott fenn. és pedig 9 főgimnázium, 5 fő reálgimn., 4 alreálgimn. és 1 női liczeum. Az intézetek közt volt 17 országos, 1 felekezeti és 1 községi jellegű. Működött bennök 222 rendes, 62 helyettes, 49 hitoktató 59 más, összesen 401 tanár. A vallástanítókat nem számítva, okleveles volt 242, nem okleveles 48. A növendékek száma a tanév végén 6140 volt és pedig 4291 r. kath., 1250 gör. kel., 34 gör. kath., 50 prot. és 515 izraelita. Az érettségi vizsgálatokat összesen 314-en tették le. (Folyt, kfiv.) //. /. TÁRCZA. Jézus isteni volta. Jézusban mi isteni és emberi természetet, emberi és isteni valót szoktunk megkülönböztetni. Ezzel nem azt akarjuk mondani, mintha az ő egyéniségében az isteni és emberi el lett volna egymástól különítve, Ez a két való áthatja egymást. Csakhogy a tárgyalás módjára nézve kényelmesebb, ha a körülírásban megkülönböztetjük azt, a mi mindig együtt vala.