Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-03 / 31. szám

vélni; de erre csak kifogástalan jellemű, buzgó és val­lásos tanítók és papok lesznek képesek. És most meg búcsúzóul azt kívánom, liogy adja a mindenható Isten, minden lelkésztársamnak a minden jóra vezérlő Szent Lelkét, s őrizze meg őket a meg­próbáltatások vélt keserűségétől. Ha azonban az » r mégis egyiket vagy másikat az ő próba serpenyőjébe helyezné, ne felejtse, hogy az nem büntetés, csak meg­próbáltatás, a melynek semmi keserűsége nincsen azok­nál, a kik a Krisztus szolgái, s a kik nem jutalom re­ménye vagy elnyerhetése, hanem kötelességérzetből, munkálkodnak avagy szenvednek. A mi jó Atyánk ezen a világosan a lelkiismeret tiszta öntudatának irjával gyógyítgatja a mi sebeinket, s veszi el azok keserűségét s fájdalmát. Urunk tanítása szerint pedig a hitküzdők jutalmukat veszik. De ha nem vennék is e földön, annak sem szabad fájnia, mert az Úr példája arra tanít minket, hogy nem a jutalom nyerésének vagy remé­nyének, hanein az ő önfeláldozó szerelmének kell minket kötelességeink teljesítésére ösztönöznie. Hiszen ha más­ként volna, akkor magáért s nem másokért imádkozott volna a keresztfán ekképen : „Atyám! bocsásd meg vét­keiket, mert nem tudják, hogy mit cselekesznek". Puskás János. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. Újabban több kísérletet tettek a prot. Berlin kle­rikalizálására. Az első lépés történt akkor, a midőn ezelőtt 50 évvel egy pápai ügynökségre (nunciatura) is gondol­tak á la München Berlinben, s később akkor, a midőn a Bismarck által „darázsfészeknek" nevezett, de általa szerencsésen fel is oszlatott kath. osztályt létesítettek a porosz kultuszminisztériumban. Mi több, egy előző közleményünkben kifejtettük, hogy ma a hívek gondo­zása tekintetében Berlinben és külvárosaiban sokkal előnyösebb helyzetben van a pápás, mint a prot. egyház. A nunciatura létesítésére Berlinben a szellemes, nemes, de romantikus gondolkozású és egyházpolitikai kérdé­sekben tájékozatlan IV. Frigyes Vilmos porosz király alatt gondoltak a pápás körök Németországban, mely alkalommal Mejer Ottó, a nagy egyházjogász „a római propaganda, annak tere és joga" czímű müvének 3-dik kötetében meggyőzően fejtette ki e nunciaturák szoros összefüggését a pápás propagandával és misszióval. Különösen két kérdést akart itt megvilágítani. Az első az, hogy a német protestantismus a hivatalos kath. egyház részéről máig is oly elbánásban részesül, mint az indiai vagy kinai pogányság, tehát Németország reá nézve ép olyan missziói terület, mint India vagy Kína, s a második az, hogy a katholikus egyház által hang­súlyozott szabadság a protestantismus elleni küzdelmének szabadságával, a nyugalom és támogatás követelménye aggressiv föllépésének biztosításával és támogatásával, s a paritás és a béke elve a legnagyobb békételenség terjesztésével azonos. Ez alapon hangsúlyozza, hogy türelmet és békét mindenkinek, csak a türelem és a béke ellenségeinek nem! Valóban korszerű dolog, figyel­meztetni a fejedelmeket, államférfiakat és politikusokat a „coge intrare!" elvét valló pápás egyház türelmetlen és béketelen pápás viselkedésére, a melynek szájában „bűn és álnokság" a türelem és béke evang. szózata. Különben a mi Sehlaueh bíborosunk is azt mondotta egy orsz. természettudományi kongresszusán, hogy „a türelem nem keresztyén erény!" A pápás egyház velünk protestánsokkal szemben máig is — sem nem tanult, sem nem felejtett! Ez nála a béke, a türelem és a pa­ritás elve az egész vonalon! A brit missziói társulatok anyagi helyzete valóban eléggé kedvezőnek mondható. Titkáruk Montgomery püspök csak fokozta azok buzgóságát. Jövedelme a ma­gas egyházi társulatnak az utolsó évben 28,402 font sterlinggel emelkedett s évi bevétele volt 206,799. Az egyházi missziói társulat évi jövedelme 6.540,000 font sterling, s mégis deficzitje volt 552,000 márka. A kon­gregationalisták ú. n. londoni missziói társulatának évi bevétele volt 222,496, s évi deficzitje 29,468 font ster­ling. E társulat a legkedvezőtlenebb viszonyok között él. A baptisták társulatának jövedelme 65,961, s defi­czitje 9909 font sterling. A wesleyánus társulat jöve­delme 136,528, deficzitje 7000 font sterling. A skót szabadegyházi társulaté 72,000, deficzitje 8000 font ster­ling. Ez adatokra vonatkozólag jegyezte meg a wes­leyánusok társulatának titkára, hogy jól áll a missziók dolga, de nem úgy a missziói társulatoké ! E fejedelmi jövedelmek takarékosabban is volnának kezelhetők! A damaskusi Jami- és Keber-moseheekban az őske­resztyénségre nézve felette becses és értékes kéziratokra akadtak. A szultán beleegyezett e kincsek átkutatásába, miután előzetesen biztosították arról, hogy a kéziratok között a muhamedán vallást illető iratok nem talál­hatók. A kéziratok Konstantinápolyba kerültek, és ott kitűnt, hogy azok között az ó- és újszövetségnek több syriai nyelvű töredéke és syriai-palastinai nyelvre való fordítás-töredéke található. Utóbbiak között szere­pel Pál egy levele azon a dialektuson, a melyet Krisztus korában beszéltek. Ezeken felül a kéziratok között van a Pentateucli több töredéke samaritánus, a 78. Zsoltár fordítása arabs, több zsoltár ósyriai s a Pentateucli egy töredéke görög fordításban. E felette becses kéziratokat a török külügyminiszter a szultán parancsára Marshall német követnek adta át, ki azokat Berlinben szakfér­fiak által fogja megvizsgáltatni. Ezzel a sok tekintetben homályos őskeresztyén irodalom megnyilik majd a ku­tatók előtt. Úgylátszik, hogy ez a török szultán második adománya, a melylyel a német prot. tudományosságnak kedveskedett. Kíváncsiak vagyunk a kutatás eredmé­nyére. A bibliai tanulmány a kath. egyházban legújab­ban nagyon el volt hanyagolva. Mint hajdan a tridenti zsinat határozatából a vulgátát, úgy ma a bibliai tanul­mány ápolását és fejlesztését maga a pápa vette ke­zébe. Parochi, Vives és Segna bíborosokból bizottságot

Next

/
Thumbnails
Contents