Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-19 / 3. szám

hazugságot, a ki kicsinyeket és szegényeket felemel, családokat és nemzeteket kiemel a bűnökből, a névtelenség homályából és a hatalomnak és dicsőségnek csodálatos magaslatára emeli őket. A magyar protestáns egyház történetéből látja a hivő növendék, hogy az az engedelmesség, a melylyel Jézus megszerezte az Atya kegyelmét mindenek számára, élt az ősök lelkében, s ez engedelmesség a hitből származott, a mely nemcsak e földön, de az örökkévalóságban is elégséges az élet megtartására. És látja, tudja, érzi azt is, hogy földi egyháza és földi hazája is csak akkor lesz erős, ha tagjai, ha fiai e hitben élnek. Oh bizony az, a ki a legmagasabb kötelességeket teljesíteni igyekszik, hogy égi hónát megnyerje, az a földi hazája iránti kötelességeit is hívebben teljesíti, földi hazáját is jobban szereti. Csak úgy, ha minden osztályban, minden tantárgy keretében a gyermek hitének megerősítését munkálja a keresztyén tanító, csak úgy lesz sikeres a vallástanítás, de így valóban konfirmáczió is. Renclkivül sok gondot és munkát igényel az ilyen tanítás. De nagy is a jutalmunk, ha tanítványaink e meggyőződéssel szivükben, ez igékkel ajkukon lépnek ki az intézetből az élet küzdelmeibe, a bizonytalan jövőbe : Mindent tehetek a Krisztus által, a ki engemet megerősít. Óh gyönyörűséges iga az, a melyet hordoznom kell. Köszönet érte tanártársaimnak és a Nt. Egyháztanácsnak, a kik ez állásra érdemesnek ítéltek ós ide hívtak. De legfőkópen hálát adok az Úrnak, a ki ennyi lélek gondozását bízta rám, szegény erőtelen szolgájára; de bizonyára meghallgatja kérésemet is, hogy tovább is tartson meg ós gazdagítson javaival. Budapest. Csűrös István. ISKOLAÜGY. Oktatásügyünk 1900-ban. II. A népiskolákat illetőleg a következő fontos és érdekes adatokat találjuk a jelentésben. A tankötelesek száma volt Magyarországon 2.936,750, a mely szám 23,076-tal több, mint 1899-ben. A szaporodás aránya 0*79%' Mindennapi tanköteles volt 2.045,320 (69*65%), ismétlő iskolai tanköteles 891,430 (30"35%)- Az ország minden száz lakosára esett 12'11 mindennapi és 5 28 ismétlő iskolai tanköteles gyermek. A mindennapi iskolakötelesek közt volt 1.039,829 fiú és 1.013,491 leány; az ismétlő iskolai tankötelesek közt 460,090 fiú és 431,340 leány. A népiskolai tankötelesek mindkét csoportjában tehát jelentékenyen több volt a fiú, mint a leány. Az összes tankötelesek közül tényleg járt iskolába 2.384,122, vagyis 81*18%. A megelőző évhez képest ha nem épen nagy is, de mégis előhaladás tapasztalható. 1899-ben ugyanis a tényleg iskolába jártak százalékszáma 80 86 volt; a javulás tehát 0'32%. A mindennapi iskolakötelesek közül iskolába járt 86'16u

/o? a

z

ismétlő iskolások közül pedig 69'39%- Az iskolák jellege szerint állami iskolába járt 190,304 mindennapi tanköteles; községibe 253,093; római katholikusba 644,622; gör. katholikusba 126,677; görög keletibe 135,949; ágostai evangélikusba 125,201; ev. reformátusba 193,513 ; izraelitába 36,918. Az ismétlő iskoláknál államiba járt 48,648, községibe 118,460, felekezetibe 400,386 gyermek. Ezek szerint az állami iskolákba járt a gyermekeknek circa 11, községibe circa 16, felekezetibe pedig circa 70%-a, a mi világosan mutatja, hogy a felekezetek mily nagy arányban vesznek részt a nemzeti oktatásügy eme terén. Anyanyelv szerint volt az összes tankötelesek között: magyar 5176, német 1179, tót 12 02, ruthén 314, oláh 16-31, horvát 120, szerb 3 02, egyéb 0'76%. Iskolaba járt: magyar 85"10, német 90'85, tót 87'23, oláh 62'5o, ruthén 57;70, horvát 83"67, szerb 75-12, egyéb 85-98%. Legjobb iskolába járók tehát a németek és a tótok; a magyarok, sajnos csak a negyedik helyet foglalják el a sorban, jeléül annak, hogy a magyar nem törődömség még az iskoláztatás terén is uralkodik. A tanulók számát tekintve fogytak a horvát és ruthén tankötelesek; a németek csaknem változatlanul maradtak, a többiek pedig mind szaporodtak. Hitfelekezeti tekintetben a következőleg oszlottak meg a tankötelesek: r. kath. 1.441,742 (49-09%), gör. kath. 332.929 (11*34%), görög kel. 371,337 (12-65%), ág. evang. 218,430 (7-44%), ev. ref. 413,605 (14-08%), unit. 11.826 (0-40%)> izi*. 146,637 (4"99%), egyéb 244 (0*01%). A százalékszámokat összehasonlítva a felekezeti (1890-ki népszámlálás szerinti) százalékszámokkal, az tűnik ki, hogy a tankötelesek száma magasabb a felekezeti százalékszámnál a római katholikusoknál (-f- 1*16), a gör. kath.-nál (-f- 040), az izraelitáknál (-f- 0*32], míg kisebb a gör. keletieknél (— 0*97), az evangélikusoknál (— 0*34) és a reformátusoknál (— 0'51). Tényleg iskolába járt: r. kath. 86-42, gör. kath. 63" 19, gör. kel. 66'03, evang. 91-75, ref. £4"52, unit. 88*91, izraelita 83*04. egyéb 118-85 0

. Az „egyéb" vallásúaktól eltekintve tehát legtöbb gondot fordítanak gyermekeik iskoláztatására az evangélikusok és az unitáriusok; a reformátusok e tekintetben csak a negyedik helyen állanak. A legkedvezőtlenebb az arány a görög katholikusoknál. Nagyobb javulás az iskoláztatás gondossága tekintetében csak a reformátusoknál és az unitáriusoknál mutatkozik, a mennyiben a megelőző évvel szemben a százalékszám a reformátusoknál 82'78-ról 84'52-re, az unitáriusoknál pedig 83-32-ről 88'91-re emelkedett. Emelkedés mutatkozik még a gör. katholikusoknál (+ 0'78 %), míg fogyás a r. kathotikusoknál (— 0'18), gör. keletieknél (— O'll), evangélikusoknál (— 0*98) és az izraelitáknál (— 1 09). A tankötelesek befogadására szolgált az országban összesen 17,048 iskola, a melyek közt volt 16,725 elemi, 27 felső nép- és 296 polgári iskola. Vegyes iskola volt 14,579, tisztán fiú 1170, tisztán leány 1299. A tanítási nyelvet tekintve tisztán magyar volt a népiskolák közül 10,325 '(60*56%), magyarral vegyes tannyelvű 3404 (19-97%), nem magyar tannyelvű 3319 (19-47%). Jelleg szerint volt: állami népiskola 1631 (9'57%), községi 1774 (10-40%), róm. kath. 5478 (32*18%), görög kath. 2074 (12-10%), gör. kel., 1773 (10*40°/0

), ág. evang. 1386 (8-12%), ref. 2098 (1230%), unitárius