Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

javaslattal terjesztette fel az egyetemes gyűléshez, hogy az a maga részéről szintén hagyja jóvá azokat. Elintézte továbbá, a dunáninneni kerület felterjesztése értelmében, a selmeczi főgimnázium kormányzó hatóságának alapszabályai módosítása tárgyában beterjesztett kérelmét; végül pedig a modori tót nyelvű gyülekezet elnevezése tárgyában beadott felebbezés ügyében aképen határozott, hogy az egyházegyetem a gyülekezet nevét „a modori második egyházközség" névben állapítsa meg. Lelkészválasztások. A kis-kereki ref. gyülekezet Lengyel Pál segédlelkészt, — a harkai evang. gyülekezet Geistlinger Pál csávái lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészi jubileum. Laszkay János, a rimabrézó-likéri evang. egyház lelkipásztora, mult hó 19-én töltötte be ez egyházban való működésének 25-dik esztendejét. Gyülekezete, egyházmegyéje és tisztelői szépen ünnepelték ez alkalommal az érdemes férfiút. Az egyház nevében Mitske G. egyházfelügyelő, az esperesség nevében Kubinyi Aladár felügyelő, a kishonti egyházmegye papsága nevében Glauf Pál főesperes, a kishonti tanítóegylet nevében Szlopovszky Péter, a rimaszombati egyes, protestáns főgimnázium nevében Böhm János tanár, a rimamuránysalgótarjáni vasműgyár likéri körének tantestülete nevében pedig Scherfel Lajos mondottak üdvözlő beszédeket és lepték meg értékes ajándékokkal a jubilánst. Ad multus annos! Egyházmegyei értekezlet. A marosi ref. egyházmegye f. hó 30-án tartja meg egyházi értekezletét Marosvásárhelyen. Felolvasások tartására Bedőházy János orsz. gyűlési képviselőt és Gönczy István kibédi lelkészt kérték fel. Vallásos estélyek bevégzödése. A sepsi-szengyörgyi „Református egyházi társaság" által rendezett egyházi estélyek márczius hó 22-én végződtek be. A téli időszakban összesen hat estélyt rendeztek, a melyeken vallásos és hazafias énekeket s költeményeket adtak elő és ugyanilyen szellemű felolvasásokat tartottak. Szívesen látjuk egyházi életünk mozdulását az ilyen estélyek rendezése terén; igen óhajtjuk azonban, hogy ha a rendezők a kezdetnél megalkudtak is közönségünk ízlésével s az estélyeket inkább konczert-félékké tették, mintsem igazán vallásos estélyekké: a tovább haladásnál igyekezzenek azoknak minél vallásossabb jelleget adni; mert hiszen egyházunknak nemcsak arra van szüksége, hogy híveinknek kellemes és jobbára csak a szépérzéket foglalkoztató szórakozást nyújtsunk, hanem hogy lelküket vallásosan hangoljuk s felköltsük bennök a meglankadt hittudatot és egyházszeretetet. Ehez pedig nem elegendők a konczertszerü estélyek. Be kell azért azokba minél nagyobb mértékben az evangéliumot, az egyház történetének megismertetését, a gyülekezeti éneket és buzgó imádságot is hozui. Csak így válhatnak azok egyházi életükre nézve erőforrásokká. — Szintén most záródtak be a tolna-némedii ref. egyházban is a tél folyamán rendezett vallásos estélyek. Az estélyek, a melyeknek rendezése körül Borsos István lelkésznek vannak kiváló érdemei, rendesen az iskola tantermében tartattak és a közönség, valláskülönbség nélkül, mindenkor nagy számmal vett részt bennök. A tél folyamán összesen 22 estélyt rendeztek, s ezek sorozatát márczius 15-én szépen sikerült hazafias ünnepélylyel rekesztették be. A felsö-szabolcsi ref. egyházmegye folyó hó 7—9 napjain fogja megtartani tavaszi közgyűlését Nyíregyházán. Az erdélyi ref. egyházker. egyházi értekezleti válaszmánya f. hó 17-én Kolozsváron tartja meg gyűlését, a következő tárgysorozattal: Titkár és pénztáros jelentése. Jelentés az évkönyvről, „Vasárnap"-ról, kiadványokról. Bizottsági jelentések. A folyó évi közgyűlés előkészítése. Indítványok. A gyűlés 9 órakor kezdődik a theol. fakultás dísztermében. A hold-utczai templomban mult hó 25-én tartott vallásoszene-előadás tiszta jövedelme 889 kor. 46 fii. volt. Ez összegnek a fele, azaz 444 kor. 73 fii. a svábhegyi templom-építési alap javára jut. Budapest, 1902. márczius 29-én. Dr. Moody András, s. k. A f.-zempléni ref. egyházmegye lelkészi értekezlete mult hó 24-én tartatott meg Sátoralja-Ujhelyen. Ujj István ladmóczi lelkész, értekezleti elnök hosszabb beszéddel nyitotta meg az ülést. Beszédében egyházunknak sok tekintetben orvoslásra szorult helyzetéről szólott. Az orvoslást a zsinattól, másfelől pedig az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásától és az 1868: LIII. t.-cz. visszaállításától várja. Réz László Rozsnyóra választatván meg lelkésznek, jegyzői tisztéről lemondott, a mit az értekezlet sajnálattal és Réz László érdemei megörökítésével vett tudomásul. Uj jegyzőjévé Sütő Kálmán migléczi lelkészt választotta meg az értekezlet. A tanácskozás tárgyait három fontos dolog, t. i. a f.-borsodi egyházmegyének zsinatunk legfontosabb teendőre és az egyházlátogatás kérdő pontjaira vonatkozó memoranduma és az egyetemi theol. fakultás kérdése képezte. Beható eszmecsere után az értekezlet azt határozta, hogy mindhárom kérdésben a tiszáninneni egyházkerület zsinati előkészítő-bizottsága véleményét fogadja el. Szóba került továbbá, hogy nem látná-e szükségesnek az egyházmegye papsága a megszüntetett egyházmegyei lelkészi özvegy-árva gyámintézet újból való felállítását? A határozat azonban az lőn, hogy az újból való felállításra nincs szükség. Végül Iiutka József esperes olvasott tartalmas emlékbeszédet Babarék Dániel volt kisráskai lelkész felett. Az udvarhelymegyei ref. egyházi értekezlet igazgató-választmánya mult hó 25-én Székely-Udvarhelyen tartotta meg gyűlését. A jelentések meghallgatása mellett a felső-borsodiak átiratát és Hegyi Péternek a diaszpórák gondozására vonatkozó javaslatát tárgyalták. A felső-borsodi átiratnak az egyház adózás reformjára vonatkozó tervezetét illetőleg az volt a gyűlés véleménye, hogy hagyassék el a személyi adó és az adózás alapjául csupán csak a jövedelem vétessék. Hegyi Péter javaslatát, a mely diaszpora-bizottságok szervezését és