Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

egy vallásos olvasókönyv szerkesztését indítványozza, pártolólag terjesztik fel az értekezlet! közgyűlésre, a mely folyó hó 30-án Székely-Kereszturon fog megtartatni. Az 1848: XX. t.-cz. végreliejtása és a Kossuthpárt. A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt f. hó 4-én tartott ülésében tárgyalta az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának kérdését. Az ügy előadja Veress József orosházai lelkész-képviselő volt, a ki előadván e törvény keletkezésének történetét s jellemezve annak szellemét, igen helyesen mutatott reá arra, hogy a protestáns egyházak, ha sürgetik is annak végrehajtását, nem betű szerinti értelemben kívánják azt, hanem csak azt óhajtják, hogy olyan állami dotáczióban részesüljenek, a mely mellet míg autonómiájukat sértetlenül megőrizhetik, másfelől teljes mértékben szolgálhassák a valláserkölcsi élet és a haza javát czélzó magasztos hivatásukat. Hangoztatva, hogy a törvény ilyen értelmű végrehajtását a pártnak okvetlen kívánnia kell, határozati javaslatot terjesztet elő, a melyet a gyűlés egyhangúlag el is fogadott. E határozati javaslat így hangzik: „A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az 1848: XX. törvényczikk 2. és 3. §§-ainak szem előtt tartása mellett, az egyenjogúság, az egyenlő teherviselés elveinek részletes alkalmazásával, a magyar állam érdeke és a felekezetek törvényes önkormányzati jogainak tiszteletben tartása mellett, a hitfelekezetek meghallgatásával, a legközelebbi ülésszak alatt adjon be törvényjavaslatot." A párt emez álláspontját a képviselőházban Veress József és Rátkay László fogja kifejteni. ISKOLA. Ifjúsági egyesületek. Megemlékeztünk már a kultuszminiszternek ama nagyfontosságú intézkedéséről, hogy a hazafias érzület és a valláserkölcsi élet ápolása végett egyesületeket kiván szervezni a tanköteles korból kikerült ifjúság között. Ez egyesületek szervezésére nézve most küldötte szét rendeletét a miniszter a tanfelügyelők útján az állami népiskolák tanítóihoz, mellékelvén rendeletéhez az egyesületek alapszabály-tervezetét is. Az egyesületek czélját az alapszabálytervezet 2. §-a ekkép állapítja meg: „a tanköteles kort túlhaladott ifjúságnál a hazafias érzületnek, a vallás-erkölcsös életnek ápolása; a hasznos ismeretek terjesztése; az ifjúságnak illem- és tisztességre szoktatása. E végből felolvasásokat, előadásokat rendez, ifjúsági könyvtárt alakit, nemesen szórakoztató mulatságokat rendez, daloskört szervez. Az ifj. egyesület működési köréből minden felekezeti, avagy politikai kérdés szigorúan kizárandó." Az ifjúsági egyesületnek háromféle tagja lehet, u. m. rendes, pártoló és alapító. Rendes tag lehet minden 15 és 21 év között levő tisztességes, irni-olvasní tudó ifjú, a ki magát az alapszabályok megtartására kötelezi. Tagsági dijat a rendes tag nem fizet, a pártolók azonban évenként két koronát fizetnek, mig az alapító tag egyszersmindenkorra 20 koronát fizet. Az egyesületek hivatalos helyisége az állami iskola, melyben télen hetenként két délután, őszszel és tavaszszal pedig vasárnap tartanak összejöveteleket. Az egyesület szellemi vezetése a tantestületet illeti s az igazgatót ennek a kebeléből választják de a többi tisztségre és választmányi tagságra csak rendes tag választható. Az egyesület czélja levén a jó erkölcs megóvása, ezért a szerencsejátékokat és a részegeskedést nemcsak kebeléből köteles kizárni, hanem tagjait kötelezi is a mértékletes életre. S ha valaki ezek ellen vét, megtorló intézkedéseket is alkalmazhat. Megintés, dorgálás s végül a kizárás azok a fokozatok, melyekkel az egyesület segíthet, büntethet. A miniszter, úgy a buzgó tagokat, mint a buzgón működő tanítókat jutalomban és elismerésben részesiti. — Teljes elismeréssel adózunk a kultuszminiszternek eme bölcs intézkedéseért, s hiszsziik, hogy a lelkiismeretesen gondozott ifjúsági egyesületek nagy áldására válnak a hazának. A kereskedelmi szakiskolák vallástanítása. A „Nemzeti Iskola" f. évi 13-dik számában a következő feltűnő közleményt olvassuk: „A kereskedelmi szakiskolai tanárok e héten fejezték be a tanácskozásukat, a melyet a felső kereskedelmi iskolák reformja érdekében folytattak. Kérdőiveket küldöttek szét a tanárkaroknak, melyekre a feleletek beérkeztek, s ezeknek az alapján határoztak. Ezúttal csak számbavették a feleleteket és elvekben állapodtak meg, a részletes kidolgozást tantárgyakként két-két tanárra bizták. Csak a vallásoktatás mellőzésében feleltek a tanárkarok teljes egyértelműséggel. Valamennyi tanárkar azt jelentette, hogy ezt a tantárgyat az iskolai fegyelem érdekében okvetlen mellőzni kell. A felekezetek a legtöbb helyen nem gondoskodnak hitoktatásról s ahol gondoskodnak, ott sincs köszönet benne. A vita során felemlegették, hogy a mai szervezet megalkotása alkalmával milyen erővel követelték a felekezetek e tisztán szakiskolában is a kötelező vallásoktatást, s most főképpen az ő hanyagságuk miatt kell ezt onnan kidobni. Ez tehát szintén bizonyíték arra, hogy a vallásoktatás összes nyomoruságainak azok a felekezetek az okai, a melyek lépten-nyomon vallástalansággal vádolják a felekezetietlen iskolát," — Megdöbbenéssel olvastuk ezt a közleményt, a mely, ha igaz volna, a legszomorúbb világításban tüntetné fel a mi egyházunkat is. Ebben az ügyben világosan kell látnunk és tisztáznunk kell a helyzetet. Épen azért a legkomolyabban felkérjük, mind az egyetemes tanügyi bizottságokat, mint közelebbről a dunamelléki ref. egyházkerület tanügyi bizottságait: nyilatkozzanak, mi igaz a dologban, s vájjon a közleményben felhangzó vádak vonatkoznak-e mi reánk, vagy nem ? Ha igen: gondoskodni kell haladéktalanul az orvoslás felől; ha pedig nem, akkor meg kell tenni a szükséges lépéseket arra nézve, hogy egyházunk becsülete megóvassék. Jezsuita magyar írásbeli dolgozatok. Sokszor hangoztattuk már, hogy törvénytelen a jezsuitáknak Magyarországba visszatelepítése és veszedelmes az a