Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos; SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk. A protestantizmus hódító ereje. Sz. F. — Tárcza. A munka és a pihenés. Kapi Béla. — Saul. Szalay Károly. — Belföld. Egyházközségi közgyűlés. Kétféle igazság. Hetesy Viktor. — Vegyesházassági statisztika Homola István. — Az orsz. ref. tanáregyesület megalakulása és első közgyűlése. Referens, —Külföld. Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás.—Irodalom.— Egyház. —Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat — Hirdetések. Évnegyedes elöíizetöinket tisztelettel kérjük, hogy elöfizetésöket megújítani szíveskedjenek. A protestantizmus hódító ereje. E lap hasábjain több ízben rámutattunk arra a köztudomású tényre, hogy a protestantizmus külföldön mindenütt többó-kevésbbó terjeszkedik, tért foglal, hódit, de hazánkban állandóan fogy ós veszíti a tért lábai alól. Részletesen kimutattuk, hogy a vezető népek ma már a protestáns népek (angolok, németek és észak-amerikaiak), míg a róm. kath. nemzetek egy század óta állandóan és fokozatosan alább szállanak. Többször részleteztük a »Los von Rom« név alatt ismeretes ama vallási mozgalmat, mely néhány év óta a római kath. országokban, Ausztriában, Francziaországban, Olaszországban és Spanyolországban százakat és ezreket szabadít ki Róma vallási igája alól ós visz át az evangéliumi protestantizmus szabad levegőjére. A hódító protestantizmus e számbeli előnyomulását fényesen bizony ítj a az a vallás-statisztikai tény, hogy a protestantizmus a XlX-ik század folyamán megháromszorozta híveinek számát, a mely ma már fölözi a 185 milliót, ellenben a pápa hívei ugyanazon idő alatt nem egészen kétszeresökre, 230 millióra szaporodtak, úgy hogy az összes keresztyének 530 millióra tehető létszámában a pápás keresztyénség nem képez többé abszolút, hanem csak gyönge relatív többséget* A protestantizmus legújabb hódításához érdekes kis adalékot szolgáltat a Balkán-félsziget felekezetközi helyzete, melyről a Zágrábban meg* A legújabb vallási statisztika szerint az egész földön 530 millió a keresztyének száma, kik közül 230 millió a róm. kath., 185 millió a protestáns, 115 a gör. keleti keresztyének száma. A 185 millió protestáns közül 11 millió a pogányok közül megtérített keresztyén. Lásd: Warneek Gesehiehte der. Mission VII. kiad. 378. lap. jelenő »Srbobran« czímű szerb lap következőleg nyilatkozik: »Azoknak, a kik a dolgokat figyelemmel kísérik, régóta feltűnt, milyen nagy és intenzív tevékenységet fejtenek ki amerikai, német és angol misszionáriusok Maczerlóniában és O- Szerbiában, Es ez a protestáns működés az orthodox egyházra nézve sokkal veszedelmesebb, mint a r. katholikus, mert a görögkeleti és a protestáns vallás között külsőleg nagy a hasonlóság és így a miszszionáriusok a népnek könnyen megmagyarázhatják, hogy a két vallás között tulajdonképen semmi különbség nincs«. Bulgáriáról peclig ezt írja a bulgár szinódus hivatalos organuma (GVerkovni Vjsnik): »Félő, hogy a görögkeleti egyházat nálunk meg fogja semmisíteni a róm. katholikusok, de különösen a protestánsok tér foglalása«. A protestantizmusnak fent jelzett általános ós Balkán-félszigeti különös hódításait figyelembe véve, érdekes ós tanulságos vizsgálni a kérdést, hogy miben rejlik a külföldi protestantizmus hódításának a titka? Mi az az erő, a mely által a protestantizmus ily nagyarányúlag elhódítja ós lefoglalja magának a tért a külsőleg hatalmasabb, szervezetileg kompaktabb római katholiczizmus elől is? E vizsgálódás talán azt a fájdalmas tényt is kellő világításba helyezi, honnan van az, hogy míg a protestantizmus világszerte hódít és tért foglal, addig nálunk állandóan fogy és tért veszít? A Balkán-félszigeti protestáns hódítást a fent említett hírlapi közlemény abból magyarázza, hogy a görögkeleti és a protestáns keresztyénség között külsőleg nagy a hasonlóság ós így a misszionáriusok a népnek könnyen megmagyarázhatják, hogy a két vallás között tulajdonképen semmi különbség nincs. De ez a külső hasonlóságból való magyarázat nagyon felszínes és nagyon téves magyarázat. Először maga ahason-