Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-09 / 10. szám

róm. kath. egyház kizárólagos szereplése megszüntet­tessék. b) A közös hadsereget és honvédséget illetőleg a prot. tábori lelkészek száma egyháztagjaink számaránya szerint szaporittassék, prot. tábori lelkészeinknek a róni. kath. tábori lelkészekével egyenlő jogkör, rang és fize­tés biztosíttassék; továbbá, hogy prot. tábori lelkészeink­nek egyházunkhoz való jogviszonyai megállapíttassanak és státusok egyházalkotmányunk szervezetébe beillesz­tessék. Kívánatos, hogy az egyházunkhoz tartozó kato­nák hitelveink szerint eskettessenek fel, és hogy az egy­házunk hitelveivel ellenkező egyházi szertartásokon és ünnepélyeken való részvétel alól felmentettessenek. Ugyan­csak kívánatos, hogy az az egyenlőtlenség, a mely a katonai nevelő- és képző-intézetekben és kórházakban a r. kath. és a protestáns hitoktatás és lelki gondozás tekintetében ma tényleg fenforog, megszíintettessék. c) Miután a r. kath., gör. kath. és gör. keleti egyházak összes megyés püspökei és némely más egy­házi méltóságai is hivatalból tagjai a főrendiháznak: az egyenlőség és viszonosság szempontjából kívánatos, hogy összes püspökeink és főgondnokaink a főrendiház­ban szintén helyet foglaljanak. d) Óriási és kiáltó levén a különbség az állami anyagi támogatás tekintetében a nem protestáns és a prot. egyházak között, és protestáns egyházaink képte­lenek levén önerejükből megfelelni az egyházi és iskolai téren sürgetőleg jelentkező szükségleteknek: óhajtandó, hogy zsinatunk tegye meg a szükséges lépéseket az 1848: XX.t.-czikknek, egyházkerületünk véleménye szerinti (1901. jk. 127. p.) végrehajtásának szorgalmazása iránt. e) Az egyenlőséggel és viszonossággal nem egyezvén meg az a tény, hogy míg a r. kath. ós gör kath. egyháznak a budapesti tud.-egyetemen theol. fakultása van, addig prot. egyházaink theológiája onnan nemcsak hogy ki van rekesztve, de akadémiáink sem rendelkeznek a fa­kultálás jogával: óhajtandó tehát, hogy zsinatunk az egyetemi prot. theol. fakultás szervezése, vagy a fakul­tálás jogának megadatása iránt a szükséges lépéseket tegye meg. f) Az állami és községi iskolákban a hitoktatásban és a hitoktatók közt olyan különbségtétel forogván fenn, a mely az egyenlőséggel és viszonossággal ellenkezik: óhajtandó, hogy e különbségtétel egyszersmindenkorra megszüntettessék. g) A mennyiben a mai gyakorlat tovább is fen­tartatnék, kívánandó, hogy egyházunk tanárai ós tanítói .az állami és községi tanárokkal és tanítókkal egyforma állami és községi kedvezményekben részesüljenek. 2. Kívánandó a zsinat által kieszközlése annak, hogy az egyházunkat és iskoláinkat érdeklő minden­nemű törvényjavaslatok és törvényhozási intézkedések előkészítésénél egyetemes egyházunk véleménye, az 1848: XX. t.-cz. 3. §-ában biztosított jognál fogva meg­hallgattassék, s általában az 1790/91. t.-czikkben biz­tosított egyházi és iskolai autonomiánk csorbítatlanul fentartassék. 3. Tekintve azt, hogy magyar ref. egyházunk ma­gában foglalja mindazon reformált vallású egyházköz­ségeket, a melyek a magyar koronához tartozó országok és tartományok területén léteznek (1. §.), megteendők volnának a szükséges lépések az iránt, hogy az egyhá­zunkat és iskoláinkat érdeklő országos törvények ha­tálya, — a mennyiben az a magyar koronához tartozó országok és tartományok törvényileg biztosított külön egyházi és iskolai autonómiájába nem ütköznék, — az egyházunkhoz tartozó összes gyülekezetekre és iskolákra kiterjesztessék: mert épen a törvények hatályának e ki nem terjesztése következtében estek el az újabb időben horvát-szlavonországi lelkészeink és tanítóink a kongrua-rendezés kedvezményeitől. 4. A vasárnap megszentelése szempontjából kívá­natos, hogy zsinatunk tegyen lépéseket illetékes helye­ken az iránt, hogy a vasárnapi munkaszünet ne csak az ipari, hanem a mezei és a hivatali munkára is ki­terjesztessék ; és hogy a vasárnapi munkaszünet a lelki épülés és a testi pihenés helyett anyagi és erkölcsi romlás eszközévé ne váljék: a korcsmázás és részeges­kedés alkalmai a lehetőségig korlátoztassanak. II. A felekezetközi viszonyokat érintő' ügyek. Az orsz. törvények által biztosított teljes egyen­jogúság és viszonosság a felekezetközi viszonyokban sem érvényesülvén teljes mértékben: értekezletünk óhajtja, hogy a zsinat tegye meg az illetékes helyeken a szükséges lépéseket az e tekintetben ma fenforgó egyetlőtlenségek megszüntetése iránt is. És pedig : 1. Szüntettessék meg az a méltánytalanság és egyenlőtlenség, hogy míg a mi egyházunk az iskoláiba^ járó, más hitfelekezetü növendékek vallástanítása tekintetében teljes szabad kezet enged az illető felekezeteknek, — nevezetesen közli az illető növendékek névsorát, s a kívánalomnak megfelelőleg vagy azokat bocsátja ki a hittani órákra, vagy pedig hitoktatóit bocsátja be az intézetekbe, addig a róm. kath. egyház, sőt még a kir. kath. középiskolák elöljáróságai is a mi hitoktatóinkat iskoláikba be nem bocsátják, sőt az apácza-zárdai és kongregácziói leányiskolák és tanítónőképezdék egyhá­zunkhoz tartozó növendékeiknek még névsorát is vona­kodnak velünk közölni és őket a hitoktatásban része­sülhetés végett kibocsátani. E tekintetben a teljes egyenlőség és viszonosság külön országos törvény által biztosítandó. 2. Miután úgy egyházunk, mint hazánk polgári és vallási békessége, nyugodalma és boldogulás iránt való szeretetünkből kifolyólag aggódva látjuk a különféle szerzetesrendeknek és kongregáczióknak az újabb idők­ben hazánkba való nagy mérvű beköltözését, birtokszerzé­sét és a nevelés és oktatás terén helyet foglalását, vala­mint azt is, hogy daczára a fennálló országos tilalomnak, a jezsuita szerzetrend tagjai országunkba újra behozattak, és nem is említve titkos működésüket, ágy a középis­kolák, mint a lelkészkedés terén nyilvános működést fejtenek ki: óhajtandó, hogy zsinatunk tegye meg a szükséges lépéseket úgy a szerzetrendek és kongregá­cziók beköltözésének állami törvények útján szabályozása, valamint az iránt is, hogy a jezsuita szerzetrend tagjai­val szemben az e rendet feloszlató és ma is fennálló kirá­lyi rendelet és törvények érvényesíttessenek. «t III. Belkörű intézkedést kívánó ügyek. 1. Mind a lelkészek, mind gyülekezeteink ós egye­temes egyházunk érdeke szükségessé tevén, hogy az elaggott vagy egyéb okok miatt szolgálatképtelenné vált lelkészek, teljes fizetésükkel, vagy legalább is a tisztes­séges megélhetést és családjuk megfelelő eltartását biz­tosító nyugdíjjal nyugalomba vonulhassanak: kívánatos, hogy zsinatunk mondja ki az egyetemes lelkészi nyug­díjintézet felállításának szükséges voltát és annak meg­alkotása iránt tegye meg a szükséges lépéseket. 2. Hasonlóképen méltányos és szükséges lévén az elaggott vagy szolgálatképtelenné vált theologiai tanárok

Next

/
Thumbnails
Contents