Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

megszűnnék, megszűnnék az egyháznak mostani alakjában való fenmaradása iscc. Az egyházi adózásban e szerint az egyház minden tagjának részt kell venni, hogy az egyházhoz való tartozásnak tudata élénken éljen minden egyes tagban; mert az egyház fentartásában való részvétel ébren tartja ós fokozza az egyházhoz való ragaszkodást, és eszközli a virágzó egyházi életet. Hogy azután a részletekben miként rendeztessék az egyházi adóügy, azzal ez alkalommal foglalkozni nem szándékozom; de megszívlelendőnek tartom a f.-baranyai egyházmegye f. évi aug. 28-án tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 15. szám alatt hozott e tárgyra vonatkozó határozatát, mely szerint »kivánjuk, hogy az egyházi adózás rendszere a vagyonaránylagosság alapján újból és gyökeresen legyen átdolgozva és megállapítva, attól a szemponttól vezeréltetve, hogy hitrokonaink közül senki állami adójának 50 százalékánál többel, mint egyházi adóval meg ne legyen terhelhetőcc. Kétségtelen főtiszt, értekezlet, hogy az egyházi adózás reformja közmegnyugvásra csakis a gyülekezetek adóterheinek csökkentése mellett eszközölhető. Az egyházi adóügy rendezésével kapcsolatban számszerűleg meg kell állapítanunk közigazgatási szükségleteinket is. Méltóztatnak tudni, hogy erre nézve az egyet, konvent a kezdeményező lépéseket már megtette, s az 1900. évi konventi j. k. 60. sz. végzésében felhívta az egyházkerületeket, hogy mutassák ki, hogy a megszaporodott igényekhez képest mely öszszegre volna szükségük háztartási egyensúlyuk helyreállítására. Ezen konventi utasítás értelmében egyházkerületünk a sza mszék által összeállíttatta háztartási vagy közigazgatási szükségletét, s a mutatkozó hiány fedezésére 130,000 koronát kórt a maga részére. Minthogy azonban a tiszáninneni és erdélyi egyházkerületek a felhívásnak még nem tettek eleget: a folyó évben tartott egyet, konvent j. k. 63. sz. alatt azt határozta, hogy »a felterjesztett kimutatások megtartanclók addig, míg a többi egyházkerületek is eleget tesznek; s ezek költségvetése és szükségleti kimutalásai beérkezte után fog érdemlegesen határoznk. Tájékozásul megjegyzem, hogy egyházkerületünk háztartási költségeinek összeállításánál figyelmen kivül hagyta az egyházi adóval túlságosan megterhelt gyülekezetek terheinek könnyítését, de felterjesztésében kijelentette, hogy a mennyiben a többi egyházkerületek errevaló tekintettel állítanák össze költségelőirányzatukat, ez iránti jogigényeit egyházkerületünk is fentartja. A helyzet azóta változott ; s miután kilátás van arra, a miniszterelnök úrnak legújabban tett nyilatkozata folytán is, hogy a magyar kormány a minden oldalról felhangzó követeléseknek engedve, az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtására a szükséges lépéseket megteendi : egyházkerületünknek is kötelessége leend egészen új kimutatást készíteni szükségleteiről. De másnemű szükségeink is vannak főtiszt. Értekezlet ! a melyeknek kielégítéséről szintén gondoskodnunk kell. Ilyenek: az orsz. lelkészi nyugdíjintézet felállítása, theol. akadémiáinknak és tanítóképző intézeteinknek a tudományos képzésnek és pedagógiai követelményeknek megfelő kiépítése. Ezek is oly égető szükségek, a melyek előtt szemet hunynunk nem lehet, de a melyeket megszüntetnünk önerőnkből kénytelenek vagyunk. Ezekre is tekintettel kell lennünk a kívánt állami dotáczió megállapításánál. Mert ha a törvényhozástól azt kívánjuk, hogy az 1848 : XX. t-czikkben kimondott jogegyenlőség és viszonosság alapján az uralkodó róm. kath. egyház mellett prot. egyházunkat is aránylagos állami dotáczióban részesítse: akkor számot kell vetnünk helyzetünkkel, tisztába kell jönnünk kivánalmainkkal, a saját hatáskörünkben meg kell állapítanunk összes egyházi ós iskolai szükségleteinket, hogy a törvényhozás az állami dotácziót az egyház végleges szükségleteinek megfelelően állapíthassa meg. Nem ringatom magamat illúziókban, s nem hiszem, hogy kívánságunk bármily jogos és igazságos is, egyhamar teljesedésbe menjen. De ez nem oldoz fel minket azon kötelezettség alól, hogy minden eszközt felhasználjunk egyházunk javára ÓB boldogulására, s minden törvényes eszközzel sürgessük az 1848 : XX. t.-czikknek a fennebbiekben megjelölt módozatok szerint végrehajtását. Ehhez nekünk jogunk van, és egyházunk létérdeke kívánja ezt. Mindezeknek elmondása után, bátorkodom a következő határozati javaslatot előterjeszteni, kérvén annak szives elfogadását. Határozati javaslat: »Egyházkerületi értekezletünk tisztelettel kéri a főtiszt, egyházkerületi közgyűlést: méltóztassék kimondani, hogy egyházunk autonomikus szervezetének teljes fentartásával, az 1848-iki XX. t.-czikk végrehajtását elodázhatatlanul szükségesnek tartja. Ennek folytán megkeresi az egyet, konventet, hogy tekintettel az egyházi adóval túlterhelt gyülekezeteink válságos helyzetére, az egyházi adózás rendezése czéljából szükséges előmunkálatokat megtenni, zsinati törvényhozás útján az egyházi adóreformot megoldani ; továbbá az egyház közigazgatási, valamint kulturális szükségleteit az egyházkerületek felterjesztése alapján számszerűleg megállapítani,