Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

oldását ad grecas calendas, — hanem az. hogy megreformáljuk és rendre szoktassuk azt a döczögő és késlekedő adminisztrácziót. Lám, mint a Tisza Kálmán mondá, Dunántúl meg lehet irni s ki is lehet nyomatni előre a püspöki jelentést, — s hozzá tehetjük: így van ez nemcsak Dunántúl, hanem más kerületekben is; miért ne lehetne tehát így a mi kerületünkben is? Csak e»y kis rendszeretet és rendre szorítás kellene, s mindjárt meg volna oldva a kérdés. A hátralékjegyzék (scontro) előterjesztése és az egyes bizottságok ülésézései idejének megállapítása után az első napi ülés véget ért. A második napon boldogult főgondnokának, Szilágyi Dezsőnek emlékezetét újította fel a kerület a Kálvin-téri templomban d e. 10 órakor tartott gyászünnepélyen, a melyen a kerületi gyűlés tagjain és a nagyközönségen kivül egyházi, politikai, tudományos és társadalmi életünk számos kiváló alakja vett részt. Testvér kerületeink püspökei közül jelen voltak Kun Bertalan és Antal Gábor; a miniszterek közül Darányi Ignácz, Wlassics Gyula Plósz Sándor és Hegedűs Sándor; továbbá: Wekerle Sándor, Zsilinszky Mihály, Tisza Kálmán, Berzeviczy Albert, Miklós Ödön, Bedö Albert, Vécsey Tamás a tudományegyetem és llosvay Lajos a műegyetem rektora, Contha Győző jogkari dékán, Szily Kálmán az Akadémia főtitkára, Szabó Miklós kúriai tanácselnök, Szilassy Aladár, Adám András, Szalay Imre, Höyyes Endre stb., a család részéről pedig Csathó Ferencz kúriai tanácselnök és Lukács Sándor pénzügyi tanácsos. A gyászünnepély közénekkel kezdődött, a melynek elhangzása után Baksay Sándor esperes állott szószékre s mondott megható imádságot. Ezt az énekkarnak egy gyászéneke követte, a mely után Szilády Áron egyházkerületi főjegyző tartotta meg emlékbeszédét, Ezekiel 24: 25 alapján megindítóan fejtegetvén, hogy mit adott nekünk Isten az elhunytban és mit vett el tőlünk. Felmutatta Szilágyi Dezső nagy érdemeit úgy a politikai, mint az egyházi élet terén, s utolsó nyilatkoztait, mint végrendeletét tüntetvén fel, hívta fel a kerületet nemcsak nagy emlékezete tiszteletben tartására, hanem az egyház megerősítését, javát czélzó terveinek végrehajtására is. Beszédét azzal a könyörgésszerű óhajtással rekesztette be, hogy ha bár elvette Isten tőlünk Szilágyi Dezsőben vezérlő, irányt mutató Mózesünket, adjon nekünk helyébe Józsuékat, a kik az ő szellemében bevezérelhessék egyházunkat a felvirágzás és a boldogság igéretföldére. Á hatalmas és sok helyen költői szépségű beszé det hasonló erejű és mélységű imádság követte, |a mely után, az énekkar gyászdala, majd a közönség közéneke fejezte be a kegyeletes ünnepélyt. Bizony sokat, igen sokat vesztettünk Szilágyi Dezsőben. Emlékezete tiszteletben lészen mi közöttünk; a kegyelemnek Istene pedig, hiszszük, hogy nem hagy el bennünket, de ad nekünk helyette buzgó, lelkes Józsuékat, anyaszentegyházunk vezérlésére és felvirágoztatására. Az október 21-ikén folytatott gyűlésen legelső sorban Szilágyi Dezső emlékünnepélyéről és a 20-án megtartott lelkészavatásról tétetett jelentés. A gyűlés elhatározta, hogy a gyászünnepélyen tartott imát és beszédet jegyzőkönyvében és külön is kinyomatja. Ezután dr. Szabó Aladár olvasta fel a theológiai választmány jelentését, a melynek legérdekesebb pontja az egyetemi prot. theol. fakultás kérdése vala. A gyűlés e fontos kérdést a theol. választmány és a jogügyi bizottság közös ülésének adta ki véleményezés végett. Szintén fontos volt a jelentésben a theológiai ifjúságnak ama kérelme, hogy a kötelező tanítói vizsgálat fakultatívvá tétessék. A választmány a kérést ez idő szerint még nem látta teljesíthetőnek, s a közgyűlés is daczára, hogy H. Kiss Kálmán pártolta az ifjúság kérését, a választmány javaslata értelmében határozott. Stand Lajos vagyonkezelőnek a kerület vagyoni ügyeire vonatkozó jelentése meghallgatása és annak alapján a szükséges intézkedések megtétele után a népiskolai bizottság jelentését olvasta fel Báthory Dániel előadó. A népiskolákra vonatkozó statisztikai adatokból kiemeljük a következőket: A kerület anya- ós leánygyülekezetei közül 257 tart fenn felekezeti iskolát, 44 egyházközségben pedig községi vagy állami áz iskola. A tanítók száma 447, s közíilök 394 képesített. A tanítók fizetése összesen 480,581 koronára rug. Az egyházak iskolai vagyona 3.624,622 korona, a melynek jövedelme 695,333, kiadása pedig 673,016 korona volt. Tanköteles volt 6—12 éves 40,718, 13—15 éves 16,609; tényleg iskolába járt az előbbiek közül 39,224, az utóbbiak közül pedig 88°/ 0

. A községi és állami iskolákba járó református növendékek száma 10,922. — A jelentés kapcsán elhatározta a gyűlés, hogy a kántori javadalmaknak a tanítói nyugdíjba beszámítása ügyét, a további lépések megtétele végett pártolólag terjeszti fel a konventre. Paulini Károly ABC-jét bírálatra az egyházmegyei tanítóegyesületeknek adta ki; Dobó Sándor egyháztörténelmi irkáit használatra ajánlotta; Felső-Baranya ama kérelmét pedig, hogy az állami tanítóképezdékben végzett tanítóknak az egyházi énekből és a vallástani tárgyakból való utólagos megvizsgálása szüntettessék meg és e helyett a kerület képviseletében az illető egyházmegye küldjön ki vizsgáló biztosokat az állami tanítóképesítő vizsgálatokra, — elutasította, miután a fennálló törvény a kérés teljesítését meg nem engedi. A kerületi leányiskolára való gyűjtést illetőleg még több egyházmegye nem intézkedvén, arra az egyházmegyék újból felhivattak. Ezzel az ügy gyei kapcsolatban a kecskeméti egyházmegye azon indítványát, hogy a Munkácsy-alap kamatait a kerület a halasi egyház leánynevelő-intézete támogatására fordítsa, a jogügyi bizottságnak adta ki véleményezés végett. Bizony igen lassan halad nálunk a kerületi felsőbb leányiskola ügye. A többi kerületek már mind állítottak ilyen iskolát, csak mi vagyunk még hátra. Az ügy bizony megérdemelné, hogy nagyobb buzgósággal karoltatnék fel egyházmegyéink s lelkészeink által. A népiskolai bizottság jelentése után H. Kiss Kálmán a nagykőrösi tanítóképezdéről referált. Ez az intézetünk is mintha mostoha gyermek volna. Se megfelelő helyisége, se kellő anyagi ereje nincs, hogy hivatását igazán betölthetné. Tanárai fizetése még rendezetlen, s hasztalan folyamodik államsegélyért, csak nem tudja megkapni. Ez is igen megérdemelné, hogy jobb elbánásban részesüljön, mind a kerület, mind az állam részéről. Az intézet statisztikai adataiból kiemeljük, hogy a mult iskolai évben, az év elején 137, az év végén 120 növendéke volt, s köztük 117 ref., 2 evang., 13 r. kath. és 4 izraelita. Általános tanítói oklevelet nyert 42; vallástanítói képesítést pedig 2 egyén. Az intézet, régi szűkös helységeiből a volt főgimnáziumi épületbe szeretne átköltözni, s a kerület egy bizottságot küldött ki e czélból a nagykőrösi egyházzal való megegyezés létesítésére. Az államsegély kérdésében felhatalmazást adott az intézet elöljáróságának a segély újból leendő sürgetésére. A 21-iki ülés utolsó tárgya a középiskolai bizottságnak Katona Mihály által előterjesztett jelentése vala, a mely a más intézetekből átjött tanárok szolgálati