Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

belföld. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. A dunamelléki ref. egyházkerület folyó1

hó 18-án kezdte meg közgyűlését Budapesten. A rendes szombati nap helyett pénteken, miután a szombati nap dél előttje boldogult főgondnoka, Szilágyi Dezső emlékezetének, illetve gyászünnepélyének volt szentelve. Tudósításunk írásakor még javában folyik a gyűlés és még nem kerített sort sok fontos ügyre, a melyeknek miként történt elintézése adandja pedig meg a gyűlés jellegét s leend mértéke annak, hogy vájjon végzett dolgait tekintve fontos gyűléseink közé soroztassék-e ? Nem levén tehát még abban a helyzetben, hogy általában méltathatnám a gyűlést, csupán a krónikás szerepére szorítkozhatom és a tárgyalások menetét követve számolhatok csak be a már eddigelé elvégzett ügyekről. Az összefoglalást és a méltatást majd utoljára hagyom. Mielőtt azonban ;i beszámoláshoz hozzáfognék, legelső sorban is sajnálatomat fejezem ki a felett (s azt hiszem, hogy ebben mások is osztoznak, különösen pedig a gyűlés tagjai), hogy a gyűlés tárgysorozata nincs előre összeállítva és kinyomatva, hanem csak napról-napra állapittatik meg. Igy sem a gyűlés tagjai, sem a tudósítók nem tudják magokat tájékozni a felől, hogy mik is lesznek a gyűlés tárgyai, s az iigyek és sokszor nagyfontosságú kérdések csak akkor jutnak tudomásukra, a mikor már a zöld asztalra kerülnek. így nem lévén meg sem a tájékozottság, sem az érdeklődés, sokszor igen fontos kérdések szinte megvitatlanul csúsznak át és nyernek sokakat nem kielégítő megoldást. A tárgysorozat emez elő nem készítésének ugyan, a mint hallottuk, az az oka. hogy az egyházmegyei gyűlések későn tartatnak, a jegyzőkönyvek és felterjesztések későn érkeznek fel. De hát, úgy tudjuk, meg van állapítva a kerületi gyűlés tanácskozási ügyrendje; meg van határozva, hogy az egyházmegyei jegyzőkönyvek és felterjesztések a gyűlést megelőzőleg hány nappal adandók be. Tessék tehát a közgyűlésnek szigorúan megkövetelni az ügyrend megtartását, s akkor majd lehetséges lesz a tárgysorozatnak idejében összeállítása és kinyomatása is. Nem azért vannak azok a határozatok meghozva, hogy figyelembe ne vétessenek, hanem hogy megtartassanak. De hogy nem igen vétetnek figyelembe, sajnálatos bizonysága annak nemcsak a tárgysorozat el nem készítése, hanem több fontos és sürgős kérdésnek a miatt történt megoldatlanul maradása is, mivel az egyházmegyék közül többen elmulasztották reájok vonatkozó véleményeiknek beterjesztését, illetve daczára annak, hogy arra utasíttattak, tárgyalás alá sem vették őket. Az ilyen rendetlenségnek ideje volna, hogy vége vettessék Ha én volnék az egyházkerületi közgyűlés, bizony nemcsak azt határoznám, hogy a még be nem érkezett vélemények beváratnak, hanem azt is megkérdezném, hogy : esperes úr, s te és te egyházmegye miért nem teljesítetted kötelességedet ? — s hiszem, hogy másodszor nem kívánnák ezt a kérdést hallani. De nem folytatom tovább, hanem végzem tudósítói tisztemet. A gyűlés f. hó 18-án, délelőtt 10 órakor nyilt meg a református főgimnázium dísztermében, Szász Károly püspök úrnak buzgó imádságával, a melyben meghatóan kérte nemcsak a gyűlésnek, hanem magának, a megfáradt és megerŐtlenült pásztornak is Isten segítő kegyelmét. A főgondnoki szék üresen állott püspök úr jobbján, fájón jelezve azt a nagy veszteséget, a mely kerületünket annak elhunytával érte, a ki azt még a mult évi közgyűlésen elfoglalta és oly méltóan betöltötte. Az üres társelnöki széket be kellett tehát tölteni; de nem ment egy könnyen. A legidősebb egyházmegyei gondnok és helyettes főgondnok: Antos János, agg kora és azzal járó gyengélkedése folytán nem jelenhetett meg a gyűlésen; de nem voltak ott az utána következő gondnokok sem, és igy, a legidősebb egyházmegyei gondnok helyett a legfiatalabbnak: Adóm Andrásnak kellett a társelnöki széket elfoglalnia. A gyűlés tagjainak számbavétele és igazolása után szabályszerűen megalakultnak jelentetvén ki a gyűlés, legelső sorban a megejtett egyházi tanácsbiró választásról szóló jelentések olvastattak fel, a melyeknek értelmében, a második, szűkebbkörű választáson Szöts Farkas theol tanár választatott meg. Szőts Farkas a gyűlés szine előtt azonnal le is tette a hivatali esküt s kész szívvel ajánlotta fel szolgálatait a kerületnek. Majd a lelkészvizsgálatokról szóló jelentések olvastattak fel s vétettek tudomásul; azután pedig püspök úr jelentette be, hogy a lelkészavatásra hét újonnan választott lelkipásztor jelentkezett, és pedig: Baky Ferencz csarnotai, ifj Bocsor Lajos terehegyi, Csuthy László rózsafai. Fejes György lápafői, Halász István etyeki, Szűcs Kálmán lajosmizsei és Sörös Béla budapesti állami gyűjtő fogházi lelkészek. Az egyházmegyék által hivatalaikba már beerősíttetvén, a jelentkezettek felavatandóknak jelentettek ki. Az első napi gyűlés hátralevő részét csaknem egészen a püspöki jelentés felolvasása és a nyomában keletkezett vita töltötte ki. Püspök Urunk, mint maga is jelezte már bevezető szavaiban, ez alkalommal, gyengesége következtében rövidebb jelentésben számolt be kerületünk egy évi életéről; de azért nem hagyta figyelmen kivül annak egyetlen figyelemreméltó mozzanatát sem. Jelentése elején kegyelettel és fájdalommal emlékezett meg főgondnokunk hirtelen és gyászos elhun}^táról, s indítványozta, hogy emlékezetének szenteljen egy gyászlapot a gyűlés jegyzőkönyvében és intézzen részvétiratot a boldogult rokonaihoz. A gyűlés fájó szívvel, de igaz kegyelettel tette magáévá az indítványt; a püspöki jelentést pedig általában és részleteiben tudomásul vette és jegyzőkönyvében egész terjedelmében felveendőnek határozta. A püspöki jelentés nyomán hosszabb vita támadt Aracs Gyula azon indítványa következtében, hogy a püspöki jelentés előre nyomassék ki és osztassék ki a gyűlés tagjai között, hogy azok azt tanulmányozhassák s egyes pontjaihoz esetleg hozzászólhassanak. így volna az jó valóban; de hát lehetetlenné teszi azt, mint Szilády Áron főjegyző mondá, az a sajnálatos körülmény, hogy az egyházmegyei jegyzőkönyvek, amelyek a püspöki jelentés forrásai, oly későn küldetnek be, hogy fizikai lehetetlenség a jelentés előre elkészítése és kinyomatása Hegedűs Sándor pártoló, Koncz Imre és Ádám Kálmán ellenző hozzászólása után, Tisza Kálmán indítványára ezidő szerint levette a gyűlés az ügyet a napirendről, azzal az indokolással, hogy Aracs kívánsága csak az adminisztráczió mai rendszerének reformálása mellett volna csak teljesíthető. Hát igaz, hogy valóban úgy áll a dolog, hogy az adminisztráczió mai rendszere mellett lehetetlen a püspöki jelentést előre elkészíteni és kinyomatni; hanem szerény ítéletem szerint ebből nem az következik, hogy vegyük le a kérdést a napirendről s halaszszuk annak meg-