Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-22 / 38. szám

esperesség négygyei szemben elfogadott, úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. E szerint a lelkészi meghívás jóváhagyása nem az egyházmegyei, de az egyházkerületi elnökségre bízatott. A missziói körök kérdésénél püspök jelentette, hogy az újhelyi, ózdi, ungvári szervezett missziói állomások mellett a geresdi egyesség hatásától fog függni, hogy hány misszióra lesz még szükség. Az egyházkerületi nyugdíjintézet ügyének tárgyalásánál, melyet Glauf P. adott elő, a renitenskedően liptói esperesség méltó megóvásában részesült s a nyugdíjintézetbe való belépésre köteleztetett. A jogügyi bizottságnak a Szártóry-féle debreczeni alapítványra vonatkozó jelentését dr. Szánthó Gy. ker. jegyző terjesztette elő, a melynek értelmében a kerület a tiszántúli ev. ref. egyházkerülettel a barátságos egyesség terére fog lépni. Ez alapítványnak több olyan rendelkezése van, a mely ma már meg nem valósítható. Ugyancsak Szánthó Gyula ismertette az eperjesi kollégiumi igazgató választmányának mult évi jelentését, a melyből az egyházkerület ez egyetlen nagymultú és szép hivatású ev. főiskolánk úgy anyagi, mint szellemi gyarapodásáról győződött meg. Helyeslőleg vette tudomásul a gyűlés a 7, panszlavizinusba tévedt theológusnak kizárását, s elismerésének adott kifejezést a tanári kar és az igazgató-választmány iránt. Különösen örömmel vette tudomásul a jogakadémia szép föllendülését s abban a protestáns hallgatók létszámának emelkedését. Elismerésének adott kifejezést Schulek G. és Flórián J. nyugdíjazott tanárok iránt is A kimerítő jelentést Simkovics liptói főesperes kivételével egyhangú helyesléssel vette tudomásul a gyűlés. E ponttal kapcsolatban a Markó S. által előterjesztett jogügyi bizottság javaslata értelmében tárgyaltatott a renitens liptói esperességnek a koll. igazgatóválasztmány fegyelmi eljárása ellen intézett s magyar és tót nyelven nyomtatásban is megjelent felszólalása, illetve támadása, a melyre vonatkozólag a gömöri, IV. sz. királyi, kis-honti és sárosi esperességek külön javaslatokat adtak be az egyházkerülethez. Úgy a jogügyi bizottság, mint nevezett esperességek javaslata értelmében az egyházkerületi közgyűlés a közigazgatási és fegyelmi kérdéseket összezavaró határozat fölött napirendre tért s a theológiai tanároknak bizalmat szavazott Az elnökségen kivül a kérdéshez Kubinyi G. és Szontagh J. szólottak; végül pedig a nyert elégtételt dr. Szlávik Mátyás theol. dékán s koll. igazgató köszönte meg. A kongrua-ügyekről maga a püspök tett jelentést s az állapotokat teljesen megnyugtatóknak találta. A nagy-geresdi egyesség kérdését dr. Markó főjegyző ismertette. A két protestáns egyház együttérzése teszi szükségessé az egyességet, bár nern sok gyakorlati eredményt vár tőle. Az egyesség ellen dogmatikai s nemzetiségi szempontból csak a liptóiak és árvaiak szólaltak föl. Az első nap délutánján Fischer Miklós iglói igazgató elnöklete alatt megtartott tanári értekezleten tárgyalták a magyarhoni egyetemes ev. egyház szabályrendeletét, a mefyet mint a tanárok s tanítók tekintélyét sértőt visszavetetett az értekezlet. Ugyancsak visszavetették a középiskolai vallástanításnak egyetemes tervezetét s egy új tantervnek kisülését javasolta a Hetvényi-féle tervezet értelmében. Végül Guhr. M. iglói tanár az iskolaorvosi s közegészségtan tanári intézményt ismertette, a melyre vonatkozólag az értezlet annak minden középiskolára való szükségét s a közegészségtannak rendkívüli tantárgyként való tanítását mondotta ki. A közgyűlés még második napon is igen népes volt. Tárgyaiból kiemeljük még a következőket: Terray Gy. főesperes az egyházkerületi pénztár számadásairól, s Kulcsár H. pénztáros a jövő évi költségvetésről tett előterjesztést. Az állami dotáczió fölemelése ügyében Zelenka püspök ismertetése után a kerület az 1848: XX. t.-cz. erélyes sürgetése iránt fölír az egyházegyetemhez, s ugyancsak fölír az egyetemes gyűléshez a Budapesten felállítandó protestáns theol. fakultás, s a hadügyminisztériumhoz a tábori lelkészek ügyében. A kerületi árvaház és a késmárki lyceum szervezetének ismertetése után a VII bányavárosi megszüntetett esperesség ügye keltett még nagyobb érdeklődést. A kerületi gyűlés, mely ez alkalommal is állást foglalt a szuplikáczió és a Prot, írod. Társaság mellett, rendkívül emelkedett hangulatban Zelenka püspök imájával véget ért. Gömöri. A bányai evang. egyházkerület közgyűlése. A bányakerület f. hó 11—14-én tartotta meg közgyűlését Budapesten, Zsilinszky Mihály államtitkár, felügyelő és Sárkány Sámuel püspök elnöklete alatt. Legfontosabb mozzanatai valának a gyűlésnek Zsilinszky elnöki megnyitó beszéde, Sárkány püspök évi jelentése, az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtásának kérdése, a nagygeresdi egyesség életbe léptetése, és a liódmező-vásárhelyi vallástanítás ügye. E két utóbbi ügy újra alkalmat adott arra, hogy némely magyar- és kálvinistaellenes körök felemeljék tiltakozó szavukat és bizonyságot tegyenek testvéri szeretetük hiányáról. Általában sajnosan tapasztaljuk mi reformátusok, hogy a Szeberényi Evangélikus Szemléjének igen kétes hazafiságú és határozott kálvinista-ellenes irányzata sokakat befolyásol evangélikus testvéreink közül, és szinte, keresve keresi az alkalmat, hogy tőlünk kálvinistáktól megtagadhassa a testvér nevet és bennünket ugyanazon elbánásban részesítsen, mint a r. katholikusokat, vagy egyéb idegen felekezeteket. Többször kifejeztük e testvórietlen és keresztyéntelen irányzat felett sajnálatunkat; most is kifejezzük, s csak az vigasztal bennünket, hogy a mint a határozatok mutatják, a többség mégsem engedi magát Szeberényiék által vezéreltetni, hanem a Krisztust követi, ápolván és megőrizvén a kölcsönös tiszteletet, türelmet és testvéri érzést. A gyűlésről való tudósításunkat különben, pusztán csak a fontosabb ügyeket véve tekintetbe, a következőket adjuk : Istentisztelet után, a melyen Scholtz Gusztáv főjegyző végezte a lelkészi szolgálatot, Zsilinszky Mihály felügyelő hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Megemlékezve az elhunytakról, a mi magát az egyház helyzetét illeti, különösen hangsúlyozta az egyetértő építő munkálkodás szükségességét. Egész meggyőződéssel vallja az evangelium isteni erejét, és hogy ahhoz vissza kell térnie az emberiségnek. Ezt az evangéliumot kell bevinni a nép lelkébe, hogy abban a meghanyatlott hit és buzgóság új életre keljen. Szükséges az arányosabb állami támogatás; ennek követelésére törvényes jogunk van, — de óva int attól, hogy csak a külső felsegéltetéstől várjuk boldogulásunkat. A külső építéssel karöltve kell haladni a belső építésnek. Fájdalom, hogy a belső építés szükséges voltát még sokan nem látják, vagy pedig kritizálják a felsőségnek e tekin-