Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
van. A különféle állami és felekezeti intézetekkel mindig a legszívélyesebb viszonyt ápolták, de itt mondható el igazán, hogy „más berekben máskép szól az ének, ott nem értik a ti nyelvetek". A dunántúli ref. intézeteknek a hasonló viszonyok közt levő testvérintézetek tanári testületeihez kell fordulni. Nagy pedagógiai jelentősége lesz az országos ref. tanáregyesület megalakulásának, mert ez lehetővé teszi, hogy a ref. nép-, közép- és felsőbb iskolák közt kapcsolatot keressünk úgy, hogy a szakiskolák az intenzivebbé vált középiskolai tanítás áldásos gyümölcsét élvezhessék. Mindenekfelett pedig a középiskolai oktatás valódi evangéliumi ref. közoktatás lesz. Az Országos Tanáregyesület ezt a czélt nem biztosíthatja. Nekünk pedig ez a törekvésünk középpontja. Bejelenti a dunántúli egyházkerület püspöke nevében, hogy a dunántúlPegyházkerület az egyesület tagjainak sorába lép. Felhívásának pedig eredménye az, hogy a ref. tanárok tömegesen jelentették be belépésüket. Csurgó 14, Kecskemét 9, Kiskun-Halas 11, Miskolcz 11, Nagy-Enyed 11, Nagy-Kőrös 7, sárospataki theológia 5, Pápa 18, Székely-Udvarhely 3, Zilah 13, kolozsvári theológia 4, budapesti theológiai 3, nagykőrösi tanítóképezde 1 taggal, összesen tehát 127 tanár. A közgyűlés a jelentést nagy lelkesedéssel vette tudomásul és Antal Gézának meleg köszönetet szavazott. Dr. Nagy* Zsigmond (Debreczen) felszólalása után kimondta a közgyűlés, hogy elérkezettnek látja az időt, hogy elvileg kimondja az^Országos Ref. Tanáregyesület megalakítását. Ezután" Dr. Gulyás István (Debreczen) tartott Imre Sándor felett^emlékbeszédet, mely az emlékbeszéd korlátain is messze túlmenő terjedelemben és nagy szakértelemmel vázolja az elhunyt életét és jellemét. Elve volt, hogy a ki a magyar nyelvet műveli, erős magyar nemzeti érzéssel kell bírnia és Imre Sándor ilyen erős magyar érzéssel bírt. A tartalmas beszéd a jegyzőkönyvben fog megjelenni. Horváth Ferencz karczagi igazgató olvasott fel a szolgálati pragmatikáról. Indítványait három pontban foglalta össze: Mondja ki a közgyűlés, hogy ref. iskoláink körében is szükségesnek látja a szolgálati viszonyokat rendező szabályzat létesítését; egy tervezet készítését sürgeti, és hogy Ta tanárok fegyelmi ügyeiben ítélkező bíróságok tagjai közé tanárok is választassanak be. Dobay Sándor (M.-Sziget) az idő előrahaladottsága miatt ezt a fontos ügyet délutánra halasztani kéri Azonban elnök indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy ez a kérdés a központi választmányhoz utasíttatik, hogy a jövő közgyűlésre rendszeres munkálatot terjeszszen elő. Végül Karai Sándor (Debreczen) mutatta be a fonográf legújabb alakját, mely általános tetszésben részesült a nagy számmal jelen volt hölgyközönség körében is. A közgyűlést bankett követte. (M. Szó után.) Barcsa János. KÜLFÖLD. Angol egyházi szemle. Az angol püspöki egyházat nagy veszteség érte a durhami püspök, dr. Westcott halálával. Nagytudományú és hatású író és szónok volt az angol püspöki kar e legkiválóbb tagja, kit kiváló keresztyéni erényeiért és irodalmi érdemeiért az összes angol felekezetek osztatlan részvéttel gyászolnak. Nem harczias, politizáló püspök volt e jánosi lelkületű, igazi keresztyén egyházfő, az angol tudományos theol. irodalom legkiválóbb munkása. Főbb művei„Bevezetés az evengéliumok tanulmányozásához", „Újszövetségi kanonika", „János evangéliuma és a jánosi levelek magyarázata". Ez utóbbi művét az angol kommentárok legbecsesebbjének tartják. Elődjével Lightfoot püspökkel és Hort cambridgei tanárral együtt alkották a nagy tudományos triumvirátust az anglikán egyház kebelében; a már elébb elhalt kettőnek tanítója ós mestere ő volt. A cambridgei egyetem fénykora volt, midőn e 3 kiváló írástudó ott együtt működött, Horttal együtt adták ki 20 évi rounkájok gyümölcseként a görög újtestamentumot 1881-ben, a legújabb szövegkritikai önálló kutatások alapján. Ot nappal e nagy mű megjelenése után jelent meg a revideált angol biblia. Westcott volt a revízió lelke és feje; nézetei döntő befolyásúak voltak. A revideált angol bibliáról irott nagy munkájában indokolta később a szövegen eszközölt Összes nevezetesebb változtatásokat. Munkái gyönyörű nyelvezettel és irálylyal vannak megírva; a legelvontabb kérdéseket is élvezhető és könnyen érthető alakban tárja az olvasó elé. A halál 76 éves korában, de szellemi erejének teljessége és üdeségében érte utói. Csak nem rég jelent meg „Leczkék a munkáról" czímű műve. Az anglikán egyház legrokonszenvesebb „pártjának", az evangéliuminak volt erőssége és büszkesége, ki minden felekezettel szemben a szeretet és türelem igéit hirdette. Nagy istápolója, ékesszavú szószólója volt a keresztyén misszióknak, és ezek iránt való mély érdeklődésének azzal is kifejezést adott, hogy négy, papnak készülő fiát misszionáriusokként Indiába küldte. Legutóbbi beszédét e szavakkal végezte és bennök életének egész programmját fejezte ki: „Hosszú, fáradságos életemen végig tekintve, úgy látom ennek alkonyán : ha valami jót és hasznosat cselekedtem, erre némileg a Krisztus iránti szeretet és hű engedelmeskedés utáni vágy késztetett". De a presbiteri egyházaknak is van egy nagy halottjuk. A szabad egyházak hithű bajnoka volt a mult héten elhunyt Clarké Jakab, ki ezen egyházak ügyeit és igazait védő egyik leghatalmasabb és legbefolyásosabb egyháztársadalmi és politikai lapnak, a „Christian World"nak (Keresztyén világ) volt főszerkesztője és tulajdonosa. E mesterileg szerkesztett lapot 1857-ben alapította az elhunytnak atyja. Az örökség most a társtulajdonos és szerkesztő két ifjabb testvérre száll. Páratlan nagyszerű intézmény Angliában a Barnardo által alapított „National Waifs Associationa (elhagyatott gyermekekről gondoskodó társaság. Czélja ennek az, a mi a „Nagypénteki társaságé": az utczák szennyjébe kidobott, elhagyott, árva gyermekeknek megmentése a társadalom és egyház javára. Angliában nincsenek az állam által fentartott vagy szubvenczionált gyermekmenhelyek; az ilyen gyermekekről való gondoskodást tisztán a keresztyén társadalom eszközli. Londonban van a keleti városrészben az alapítóról nevezett Barnardo Castle; ennek