Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

BELFÖLD. A tiszántúli ref. tanáregyesület közgyűlése. A magyar ref. közoktatás és ref. tanárság életében korszakalkotó gyűlése volt aug. 27 és 28-án a Tiszántúli Ref. Tanáregyesületnek. Az egyesületnek 62 rendes tagját fogadta vendégül Karczag város polgársága igazi magyaros vendégszeretettel. Délelőtt fél nyolcz órakor a nagy választmány gyűlése nyitotta meg a munkát. Ezután fél kilenczkor istentisztelet volt a ref. templomban, melyen Farkas Gyula karczagi ref. vallástanár mondott bensó'ségteljes imát. A közgyűlés a gimnázium tornacsarnokában folyt le s örömmel töltött el bennünket, hogy a társadalom igazi meleg érdekló'dése kisérte tárgyalásunkat a menynyiben nemcsak a helybeli társadalom minden rétegéből voltak jelen hallgatók igen nagy számmal, hanem, hogy csak néhány előkelő férfiút említsünk, jelen voltak Lipich Gusztáv Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispánja és dr. Lenk Gusztáv megyei főorvos, a megye képviseletében, Madarász Imre karczagi ref. lelkész és országgyűlési képviselő, Doroghi Lajos, a hevesnagykunsági egyházmegye esperese, Horthy István ugyanazon egyházmegye főgondnoka, Hajnal Elek karczagi ref. lelkész, Papp Elek országgyűlési képviselő, Tassy Becz Géza karczagi polgármester, bogai Papp Sándor közjegyző stb. Dóczi Imre elnök lendülettel előadott megnyitó beszédében kijelenti, hogy az a fontos nemzeti közérdek, melynek a ref. tanárság elsőrangú munkása, adja ajkaira az első szót. hogy a közös nemzeti czélból összeforrott hazafias érzés melegével üdvözölje a tanáregyesület tagjait, kiket az összetartozás érzete hozott ide, hogy az új iskolai év küszöbén a testületi szellem forrásaiból erőt és lelkesedést merítsenek. Szükség van a testületi szellem aczélozó erejére. A ref. iskoláknak a századok hagyományai által megszilárdított számos olyan jellemvonása van, mely a nemzeti közoktatásra mindenkor irányítólag hatott. A református iskolákat mindig jellemezte a liberalizmus, a tanítás szabadelvűsége. Az a liberalizmus, mely az államok kormányzatának, a nemzetek haladásának iránytűje, a protestantizmus édes testvére. Egy forrásból származott mind a kettő: a gondolatszabadságnak a lelkiismereti szabadvizsgálódás a gyümölcse. Karöltve járt mindenütt a protestantizmus és a liberalizmus. A hol a szabadgondolkozás gyökeret vert, ott rögtön hódított a protestantizmus. A nemrég lezajlott egyházpolitikai küzdelem is hatalmas támaszt talált a protestantizmusban. Azonban a liberálizmus most veszélyeztetve van iskoláinkban is. Kívülről a klerikalizmus száz csatornán beszivárogva veszélyezteti a nemzeti szellemet. A felekezeti türelmetlenség és osztályérdekek szorítják háttérbe a nemzeti érdekeket. Még a sajtó nagyrésze is exkluzív érdekek szolgálatába lép és gyengül a liberális világ vezető szelleme, melytől nemzetünk jövő fejlődését egyedül várhatjuk. Nem rég dőlt ki a szabadelvűség egyik legerősebb bajnoka is. A veszteség miatti sóhaj rezeg végig az egész országon és aggódva kérdjük, hogy vájjon lesz-e, a ki felvegye az ő hatalmas szablyáját, hogy az ő eszméiért küzdjön. Csodálkozva- látjuk, hogy a kóros szellemi áramlatok még az egyetemi polgárságot is megejtik, melynek pedig hagyománya volna, hogy a szabadelvűség zászlaját lobogtassa. A szabadelvűség eszméjének éltető levegőjét már a zsenge gyermekkorban kellene belélegzeni, mert a jellem kialakulásának az iskola ad irányt. Ezért kell a ref. tanárságnak a liberalizmus jelszavát követni és a nemzeti nevelésügyet ez irányban ápolni. Ez a magyar ref. tanárságnak őseitől öröklött kötelessége. Ezért kell őszinte örömmel üdvözölni azt a törekvést, mely a Tiszántúli Ref. Tanáregyesületet Országos Ref. Tanáregyesületté emelni igyekszik, melyre immár elérkezett az idő teljessége! Ezzel az óhajtással üdvözölve a megjelenteket, nyitja meg az egyesület XVIII. közgyűlését. Kölcsönös üdvözlések után, Sinka Sándor (Debreczen) indítványára határozatba ment, hogy az elnök magas szárnyalású megnyitó-beszéde egész terjedelmében jegyzőkönyvileg örökíttessék meg. S. Szabó József, az egyesület titkára a tanáregyesület központi választmányának a lefolyt iskolai évben véghezvitt munkásságát ismertette. Kiemelte, hogy az országos ref. tanáregyesület eszméjének megvalósítása legfőbb törekvése volt. Képviseltette az egyesületet Futó Mihály hódmezővásárhelyi igazgatónak 1900. októberben tartott negyvenéves tanári működése emlékére rendezett jubileumon. Kiemeli, hogy Futó Mihály már egyesületünk megalakulásának bölcsőjénél ott volt, és annak létrehozása körül nagy érdemeket szerzett. A központi választmány megörökítette jegyzőkönyvében egyik elhunyt tb. tagjának, Imre Sándornak emlékét és intézkedett, hogy egyik tagtársunk emlékbeszédet tartson felette ezen a közgyűlésen. A Bethlen-szoborra való adakozásra körlevélben hívta fel az egyes tanári karokat, és maga is adott e czélra ötven koronát az egyesület pénztárából. Egyesületünk első jegyzőjének, Gergely Károlynak emlékére és nevére teendő jótékonyczélú alapítványra ötvenötven koronát adott. Van jelenleg az egyesületnek hat tiszteletbeli, 17 alapító, 162 rendes és 38 pártoló, öszszesen 223 tagja. Dr. Gulyás István, az egyesület pénztárnoka olvasta fel aztán jelentését, melyből kitűnt, hogy az egyesület vagyonának végösszege 10,309 korona 16 fillér. A jelentés az egyesület jegyzőkönyvében fog megjelenni. Következett az országos ref. tanáregyesület ügye. Elnök jelenti, hogy Antal Géza pápai theológiai igazgató nagy mozgalmat indított az országos ref. tanáregyesület érdekében. Felkéri tehát, hogy munkásságáról előterjesztést tegyen. Antal Géza megokolja, hogy miért épen Pápáról indult ki a mozgalom. Dunántúl csak két ref. gimnázium 70