Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-04 / 31. szám

nemzetiségű tanárok tanítják a nyelveket. Minél kevesebbet grammatizálnak, annál többet gyakorolják magukat a beszélgetésekben, mindamellett a lényeges nyelvtani törvényeket gondosan begyakorolják. Extemporalék írásával nem gyötrik az ifjúságot. A történelmet és a földrajzot is összekapcsolják a nyelvtanítással. A növendéket térképen utaztatják s az útba eső földrajzi viszonyokkal és történeti nevezetességekkel idegen nyelven való beszélgetés közben ismertetik meg. — A klasszikus nyelvek közül alaposabban a latinnal foglalkoznak ; a Homeros nyelve helyett pedig a „neo-hellént" tanulják gyakorlati szempontból. A kitűzött czél itt kisebb, mint modern nyelveknél. De az elméletet itt is a gyakorlat egészíti ki. Versenyjátékokat rendeznek az olimpiai játékok mintájára; a görög areopagus s a római fórumnak megfelelően tanácsot ülnek s Thaliának és Melpomenének színpadot emelnek. — A reál tárgyak tanításánál még nagyobb mértékben érvényesül a gyakorlatiság, az induktív eljárás. Mindent szemléletre, tapasztalásra, kísérletezésre alapítanak; az akadémikus, theoretikus fejtegetésnek nem nagy hívei! Ezért kirándulásokon, laboratoriumokban foglalkoztatják a tanulókat, kik a geometriát is általuk készített alakokkal s gyakorlati mérésekkel tanulják. — /¥) A testi nevelésre nagy súlyt helyeznek s a szellemi fogékonyságot a test tervszerű foglalkoztatásával s fejlesztésével emelik. E czélból az elsőséget a nemzeti játékoknak és kézimunkának adják, nem pedig a tornának. Ezért az ipari kézimunka s a gazdasági foglalkoztatás is fontos szerepet játszik, mi végett az intézet ügyesen be van rendezve. — 7) Az értelem és test nevelését kiegészíti érzelem nevelése. Az aesthetikai érzelem fejlődésére hatalmas tényező az ének és zenének a gyakorlása. A növendékek zenekart és daloskört szerveznek. Az aesthetikai nevelést támogatja: az irodalmi oktatás, szini előadás, rajz, festészet stb. A vallás-erkölcsi érzelem fejlesztésére minden eszközt felhasználnak. A vallást beviszik az iskolai élet minden viszonyába, a nevelő oktatás minden mozzanatába. A vallást nem tanítják, nem dogmatizálnak, hanem élik a Krisztus vallását s vallásos szellemben nevelkednek. Az erkölcsi élet ápolására is súlyt helyeznek. Nemes példákat, kiváló történeti alakokat mutatnak be az erény gyakorlására, Isten és haza, embertársaik s önmaguk iránti kötelességeik teljesítésére. Ez által a fegyelmezés meg van könnyítve, melynél kényszereszközöket: bezárást, koplaltatást stb. nem használnak. — 8) Az iskolai élet nevezetesebbb mozzanatai még: 1. a meeting, az iskolai események megbeszélésére; 2. a vita-estély, elméleti és gyakorlati-kérdések megvitatására. 3. kirándulások, gyárak, ipartelepek, bányák megtekintésére; 4. nagyobb szabású színmű cs zeneelőadások-6. promoveálás; 6. a vizsgálatot helyettesítő évzáró-ünnepély. — s) Az órarend a czélnak megfelelően van összeállítva. Napi 24 órából 5 óra leginkább ebéd előtt szellemi foglalkozás; 5 óra testgyakorlás, kézimunka művészet; 10 óra alvás; 4 óra étkezés, fürdés, pihenés. Naponta ötször étkeznek. Este művészet gyakorlása és a tanultak ismétlése. Az intézetbe csak 60 tanulót vesznek be, kiknek mindenike 1200 frtot fizet. A tanárok családjaikkal az intézetben laknak. (Az egészből az látszik, hogy ilyen intézet Angliában is csak — egy van.) Sepsi-Szentgyörgy. Benke István, (Folyt, köv.) ev. ref. főgimnáziumi tanár. tárcza. Egy érdekes áttérés. (Folytatás.) A megye liberális szellemtől áthatott többsége örömmel karolta fél Burg Józsefet s lelkesen munkálkodott, hogy a lelkiismeret szabadságának ügyét az ő esetében, mely oly feltűnő s eladdig szokatlan volt, diadalra vigye. De viszont megkezdődött a támadás a klérus részéről is, kik, hogy e vakmerő lázadóval könnyebben elbánhassanak, szerették volna, ha a megye hatalmas védő szárnyait nem terjesztené föléje. Úgy látszik, legelőször is azon az alapon akadéskodtak, hogy Burg József nem komárommegyei, tehát nincs is oka és joga a megyének az ő ügyébe bele avatkozni. E küzdelemre vet világot az 1839 január 28-ikán tartott megyei közgyűlés jegyzőkönyvének egyik pontja: „Szathmáry Dániel főszolgabíró és Ghyczy Mátyás eskütt urak jelentik és egyszersmind bemutatják Burg József úrnak kinyilatkoztatását, melyben elül adja: hogy ő ezen Megyének valóságos lakosa, Farkasdon viselt lelkipásztori hivataláról valósággal lemondott, s ezen lemondása az Egyházi Elöljáróság által is elfogadtatott, mert mint egy részről Őt — tekintvén az okot, melyből lemondása történt, az Egyházi Elöljáróság elbocsátni kéntelenült, — úgy más részről az által, hogy helyébe más plébánost állított, tettlegesen is elbocsájtotta". E jelentésre a megyegyűlés azt határozta, hogy: „A vallás változtatásának esetei az 1790. Eszt. 26. Törvényczikkely rendelése szerint Felséges Urunknak feljelentendők lévén, Burg József úrnak előző szám alatti folyamodványa a közbe jött irományoknak kapcsolatában a legfelsőbb helyre felterjesztetni rendeltetett".1 Az itt említett nyomozásra azért is szükség volt, mert az esztergomi szentszék már elkezdte Burg József ellen a megtorlást, arra fektetvén a fősúlyt, hogy nevezett lelkész hűtlenül és engedelem nélkül hagyta el a rábízott plébániát s ezzel súlyosan megsértette az egyházi törvényeket. Ezért a bűnéért pedig, az egyházi törvényszék előtt kell neki felelnie, mint egyedül illetékes birósága előtt. Meg is idézte a vádlottat január 29-ikére, hogy jelenjen meg Esztergomban a szentszék előtt, De Burg József maga helyett egy megbízott ügyvédet küldött orvosi bizonyítvány nyal együtt, hogy egészségi állapota miatt nem jelenhet meg személyesen. De bármily egészséges lett volna is, ajánlatos volt így tennie, mert ha maga megy el, bizonynyal ott is maradt volna valami egyházi börtönben. A szentszék nem vette figyelembe a megbízott ügyvéd szavait, hanem a tridenti zsinat határozata (S. 25. Cap. 3.) s a hazai törvények (S. Steph. Decret. L. 2. 1 Lásd Komárommegye levéltárában 18H9. évről 327. jegyzőkönyvi szám alatt.