Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-07 / 27. szám

alapszabály-tervezetet Mády Lajosnak a pesti egyház­megye kiváló főjegyzőjének összeállításában. E tervezet szerint a lelkészi értekezletek czélja a krisztusi élet fejlesztése, a belmisszió ezélszerű keresztül vitele és az egyháztársadalmi tevékenység megkedveltetése. Az érte­kezlet kötelezett tagjai az egyházmegye lelkészi és világi tisztviselői, de tagjai lehetnek a vallástanárok s.-lelkészek, tanítók és az egyházak buzgó hívei. Az értekezletet min­den évben, lehetőleg más-más helyen tartják meg. Az értekezlet figyelemmel kiséri az egyház különféle fóru­mainak ténykedéseit, az egyes egyházak életét, s fonto­sabb esetekben véleményt nyilvánít. Minden törekvése odairányul, hogy a protestáns irodalmi társaság czéljait előmozdítsa, s a ponyvairodalom selejtes termékeit kiszo­rítsa. Ez alapszabály-tervezetet, mely más egyházmegyék lelkészi értekezleteinek is mintául szolgálhat, ha a ki­küldött 3-as bizottság végleg szövegezi, egész terjedel­mében közöljük. Elénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat Arany Gusztáv péczeli lelkésznek „ Vallásoktatásunk és a kon­firmáczió" czimű felolvasása. Szerző nemcsak éles kri­tikát gyakorol a mai vallásoktatási rendszer felett, a mely túlon-túl sok dogmatikumot nyújt a gyermeknek, hanem gyökeres reformokat sürget és szükségesnek tartja, hogy a konfirmálás a 12. évről legalább a 15-ik életévre tétessék át és vallásoktatásunk, mint eddig is, szigorú bibliai alapon, de más rendszerben teljesíttessék. Többek hozzászólása után az értekezlet kimondotta, hogy a konfirmáczió idejét érettebb korban óhajtja, megálla­pítani. A vallásoktatás tantervének módosításánál kívá­natosnak tartja, hogy a felolvasás több pontja figyelembe vétessék. Azok a kérdések, melyek e felolvasás keretébe illeszkednek, annyira elsőrangú kérdései egyházunknak, hogy a felolvasást lapunkban mihamarabb közöljük és szívesen adunk helyet minden oly felszólalásnak, a mely vallásoktatásunk és a konfirmáczió kérdését a helyes megoldáshoz egy-egy lépéssel közelebb viszi. Petri Elek értekezleti elnök szólott még a vegyes­házasságok kérdéséhez.— A prot. egyházaknak szomorúan kell tapasztalni, hogy a reverzálisok kora még ma sem hanyatlott le, sőt, habár nem olyan nyíltan is, de minden­esetre nagy erővel indult meg újra a lélekhalászat a pápás egyház részéről és foly a munka nemcsak az egyházi körökben, hanem mindazon egyesületekben is, melyeket a r. kath. egyház czélja megvalósítására való tekintetből nagy számban szervez és tart fenn bőkezű­ségével. A protestantizmusnak e téren csak egyedüli biztos fegyvere van: az intenzív lelki gondozás. Ezt a fegyvert kell erősen forgatnunk, s a jó eredmény nem fog elmaradni. Az itt előadottakban merítette ki tárgy­sorozatát a pesti ref. egyházmegye lelkészi értekezlete. Nagy örömöt okoz annak látása, hogy egyre jobban megértjük az idők jelét és vállvetett munkával bizto­sítjuk Sionunk jövőjét. Adjon Isten kitartó erőt a mun­kásoknak ! Még meg kell említenünk, hogy az értekezlet tagjai Benkő István ref. lelkész házánál igazi magyaros ven­dégszerető fogadtatásban részesültek. Tudósító. külföld. Külföldi szemle. A felekezeti statisztika dolgában a római egyház mindenkor hajlandó a prot. erkölcsiség ócsárlására, sőt Janssen az ultramontán történetírás mestere szerint a „sola fide" s a „sola gratia" prot. tana „magának a keresztyén erkölcsiségnek az üterét vágja el". Ezzel szemben Ottingen morál statisztikája és legújabban Herr­mann tanár bebizonyította, hogy a cadaver-engedelmes­séget követelő pápás morál egyik legdrasztikusabb pél­dánya Liguori és a jezsuiták moráltheológiája. De kér­dezzük magát a statisztikát, a melynek adatai mégis csak bizonyítanak. Azt olvasom a „Chr. W." hasábjain hogy az 1894. évben Poroszországban 3641 evangélikus, 2418 kath., 86 izraelita férfi s 641 ev. 411 kath. s öt izraelita nő követett el a büntető törvénybe ütköző cse­lekvényt. A következő években pedig az arány a követ­kező volt: ev. férfi, kath. férfi, izr. férfi, ev. nő, kath. nő., izr. nő 1895-ben 9111 6096 155 1418 989 16 1896-ban 3431 2234 77 645 419 8 1897-ben 4006 2386 75 — — — 1898-ban 3446 2117 52 — — — 1899-ben 2749 1704 49 444 370 4-vagyis az utolsó évben Poroszország összes 22 fogházá­ban mindössze 3352 ev„ 2072 kath., s 22 izraelita férfi, s a 19 porosz női fogházakban 754 ev. 477 kath. és 3 izr. nő volt elzárva. A fiatalabbak 5 állami intézet felügyelete alatt állanak. A Ferthes-féle statisztikai zseb­könyv szerint Németországának 62*8 % ev., 35 8 % kath. s l'l°/o izraelita vallású, a porosz államban pedig az 1895-iki népszámlálás adatai szerint a lakosság 64% ev., 35% kath., 0*4% dissidens 2% izraelita s 016% ismeretlen vallású. Ez alapon kétségtelen, hogy a lakos­ság %-ad részét tevő evangélikusok Poroszországban sokkal kisebb számmal vannak képviselve a bűnügyek statisztikájában, mint a porosz lakosság V3 -ad részét tevő római katholikusok. S hasonló eredményre vezet a törvénytelen születések statisztikája. 1878—98. évi idő­közben Németországban a törvénytelen születések átlagos száma 9 2%i m íg Ausztriában 13 7. Portugáliában 12*1, Belgium 9, Francziaország 8*8, Magyarország 8'3, Olasz­ország 7*7, Finnország 6*5, Anglia 4*2, Svájc 4, és Németalföld 3 5 %• Ezek a számok — úgymond a mi forrásunk -— igen megnehezítik a törvénytelen születések statisztikájának felekezeti mérlegelését, főleg ha egybe­vetjük a prot. Szászországot (9*7), s az orthodox luth. Meklenburgot (13"4) a kath Bajorországgal (14*6%), de a statisztikai számok azonnal sajátos felekezeti jelleget

Next

/
Thumbnails
Contents