Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-26 / 21. szám
10 róm. kath. vőlegény és 11 menyasszony kötött házasságot izraelita menyasszonynyal, illetve vőlegénynyel; megegyezés csak az előbbinél 1 esetben létesült a róm. kath. egyház javára. Keresztyén és izraelita között márczius havában összesen 27 házasság köttetett; keresztyén és felekezeten kivüli között összesen 2. Izraelita és felekezeten kivüli között 2. Horvát-Szlavonországokban ez év márczius havában élve született: 7874, halva: 187; elhalt 7 éven alul: 3214, hét éven felül: 3501, összesen: 6715. Népszaporodás: 1159. Házasság köttetett: 66, ebből vegyesházasság: 3, %-lm111 4"55. Tiszta római kath. házasság: 34, görög keleti: 7, ág. h. ev.: 3, ev. ref.: 4, izraelita: 15. A márczius havában kötött mind a három vegyesházasságnál a vőlegény róm. kath., a menyasszonyok gör. keleti, ág. h. ev. és ev. ref. Megegyezés egy esetben sem létesült. Nyereség-veszteség: 10. E szerint a folyó évi márczius havában az ág. h. ev. egyház vesztesége a róm. kath. egyházzal szemben Magyarországon: 9; nyereség-vesztesége más hitfelekezetekkel szemben: 0. Összes vesztesége tehát márczius havában. 9. Az ev. ref. egyház nyeresége a róm. kath. egyháztól Magyarországon: 7, nyeresége más hitfelekezetektől: 7. Összes nyeresége tehát márczius havában: 14. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület folyó hó 7—8. napjain tartott tavaszi közgyűlésén érdekes vitát idézett elő a lelkészek által beszolgáltatott reverzális statisztika hitelességének kérdése. Ugyanis a lelkészek által beszolgáltatott adatok szerint a kerületben 76 esetben létesült megegyezés az ev. ref. egyház javára és 64 esetben kárára s így tiz esetben még nyeresége lenne, mely adatok sehogy se vágnak össze a központi statisztikai hivatal adataival. A hitelesség szempontjából mindenesetre a központi statisztikai hivatalnak kell előnyt adnunk, hova az összes anyakönyvvezetők a kezeik közt lévő anyakönyvekből havonként szolgáltatják be az adatokat. A lelkész, ha utána jár, megszerezheti ezen adatokat, a mi könnyű is az olyan lelkésznek, kinek egyháza csak egy anyakönyvi kerületben van, de bajos olyan lelkészeknek, kiknek egyháza 5—6 és több anyakönyvi hivatal kerületében oszlik meg, s még kevésbé számolhatnak be a lelkészek azon hívekről, a kik az egyház körén kivül, más községekben, gondozatlan szórványban laknak. Itt, ha meg engedhető is, hogy egyes esetekben talán a lelkész nem járt utána az adatoknak, de mégis általában a viszonyokban s az e tekintetben rendezetlen egyházi körülményekben rejlik annak legfőbb oka, hogy a lelkészek által beszolgáltatott adatok nem vágnak össze teljesen, sot nagy eltérést mutatnak a központi statisztikai hivatal adataitól. E fontos kérdés megoldását más úton kell keresni. Többször hangoztattuk e Lap ezen rovatában, hogy rendszeres egyházi statisztikai Evkönyvet kellene szerkesztenünk és a m. kir. központi statisztikai hivatalnál kivinnünk azt, hogy az eddig havonként közölt vegyesházassági statisztikai adatoknál mutassa ki a hivatal egyúttal községenkint is, hogy hol, hány esetben, mely egyház részére történt megegyezés a gyermekek vallására vonatkozólag? Többször részletesen fejtettük ki ennek szükségét és czélszerűségét, s mi sajnáljuk legjobban, hogy e tekintetben nyilvánított észrevételeinket az illetékes fórumok eddigelé semmi figyelemre sem méltatták. Mert csak tájékozatlanságból és a beszolgáltatott nem hiteles és nem teljes adatok alapján fordulhatnak elő azután itt is, ott is a valóságnak meg nem felelő oly hivatalos jelentések, hogy nincs sehol semmi baj, szemben a hiteles adatokkal, melyek a nagy baj létezését már évek óta állandóan és figyelmeztetőleg igazolják. Magam részéről azt tartom, hogy mivel ezen adatok a hivatalban vannak, azoknak községenkint való feldolgozása, nagyobb nehézségekbe egyáltalában nem iitközhetik. Aztán a két, legfeljebb három új oldalnak nyomása a havi közleményekben valami túlságos nagy költséget csakugyan nem okozhat; és ha mégis a költségeket akarja kímélni a központi hivatal, úgy bátran elhagyhatja a havi füzetekből a vegyesházasságoknak törvényhatóságok szerinti kimutatását, mert ezeket inkább nélkülözhetjük, s azok helyén és költségén közölje a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseket községenkint. Mert általános, országos közérdekű, minden felekezetet egyaránt érdeklő dolgoknál a feldolgozás és a költségtöbbletet nem fogadhatjuk el okul ezen adatok mellőzésére. A központi statisztikai hivatal hivatása a közérdeket szolgálni; kibocsátott közleményeivel nemcsak a könyvtárak polczait akarja betölteni, hanem főleg az általános gyakorlati szükséget kielégíteni. Mi ezt kérjük, és lehetetlen, hogy a hivatal ez elől kitérjen, mert elhiheti nekünk azt, hogy ezen kérdéses adatok iránt az országban sokkal többen érdeklődnek és érdeklődni fognak a jövőben is, mint p. o. a meteorológiai adatok iránt, melyeknek havonként teljes 9 oldalt szentel, s melyeknek havonként ily terjedelmes kimutatását egyáltalában nem látjuk indokoltnak akkor, mikor a feldolgozás és költségtöbblet czímén teljesíthetlennek tartja a sokkal fontosabb és közérdekűbb adatok közlését. Mert mégis általánosabb és fontosabb tudni azt, hogy mely községekben mennyi megegyezés történt a gyermekek vallására vonatkozólag, mint két-három hónap mulva megtudni azt, hogy ezelőtt két-három hónappal milyen időjárás volt az ország egyes helyein, mikor azon már régen túlestünk. Szóval mi semmi érdemleges okot nem látunk, amely miatt kérésünk teljesíthető nem volna, csak alkalmas módon elő kellene azt terjeszteni az illetékes helyen. * Közeledik ismét a nyári egyházi gyűlések ideje; kiváncsian fogjuk figyelemmel kisérni, vájjon történik-e ez ügyben valami, vagy pedig ismét megtudjuk, hogy szénánk is, szalmánk is rendben van ; tenni, cselekedni, alkotni azonban nem tudunk, s eloszlunk és tovább is tétlenül nézzük, hogy az égető baj egy évig ismét fogyaszsza gyülekezeteink megfogyott fentartó tagjait. Az állami anyakönyvezetés iránt érdeklődőknek figyelmébe ajánlom a következő hivatalos jelentést, melyet a m. kir. belügyminiszter 1899-ik évre vonatkozó jelentéséből vettem : 4881 anyakönyvi hivatal működik az országban, melyek közül 3577-ben anyakönyvvezetőhelyettes is van alkalmazva. 1899. évben az országállami anyakönyvvezésre személyi kiadás czímén 2.072,842 koronát, dologi kiadás czímén 243,209 koronát, összesen: 2.316,042 korona terhet viselt. E mellett nem volt elkerülhető, hogy közigazgatási teendőkkel túlhalmozott egyes nagy népességű községek vagy rendezett tanácsú városok is a szükséghez képest segéderővel láttassanak el. A községekre és rendezett tanácsú városok községi-, városi tisztviselői, Írnoki állások szervezése czímén fordított költségek a mult évben összesen 821,322 koronát tettek ki, 51,045 koronával többet, mint az 1898-ik évben. A törvényhatósági joggal felruházott városokban a belügyi tárcza terhére felmerült szervezési kiadások, * Erre a közérdekű egyházi iigyre mi is felhívjuk egyházi tes tületeink figyelmét. Sserk.