Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-21 / 16. szám

életben is a maga saját tevékenységének tartja fenn a Mindenható. Az űj vallások isteni reveláczio és inspiráczio szüleményei, s nem természetes fejlődés termékei. A vallás terén is egyedül az Isten teremt, az ember csak alkot. Ez a keresztyén theista álláspont az Orelli álláspontja a vallások ismertetésében és méltatásában. Szerinte az Isten minden emberbe beleoltotta az 0 utána való vágyódást, epedést. A vallások története ennek az Isten-keresó' ösztönnek folytonos megnyilatkozása, a melyet előbbre vihetnek vagy visszafojthatnak a népek és nemzetek természeti, faji, társadalmi és kulturális viszonyai. Ezek a vallási fejló'dés természetes tényezői, a melyek itt a polydámonizmust,ott a polytheizmust s ezeknek különböző válfajait szülték és szülik az emberiség történetében; de arra teljességgel nem képesek, hogy új vallásalakokat, új typusokat teremtsenek. Az új vallások új reveláczio és új inspiráczió gyümölcsei, midőn Isten a maga választott prófétáiban különösen kijelenti és megnyilvánítja magát. Orelli tehát a vallási fejlődésnek két tényezőjét, az emberi és az isteni tényezőjét különbözteti meg, s az emberi tényező rovására írja a természetes fejlődést, a maga visszaeséseivel és elfajzásaival, a mint ezekkel a történelem folyamán széltében találkozunk, s az isteni tényezőnek, nevezetesen a revelácziónak és inspirácziónak tulajdonítja az igazi tökéletesedést, nevezetesen az új próféták és új vallások keletkezését. Történeti tapasztalatok alapján a vallást Orelli is általános ténynek tartja. Némely természettudósok amaz állítását, hogy egyes vad törzsek, pl. a buschmanok, pápuák körében nem található vallás, felületes észlelés tévedésének tekinti, mert behatóbb vizsgálat és különösen az ily népek között huzamosabb ideig élt misszionáriusok tapasztalata kétségtelenné teszi, hogy primitív vallása a legelmaradottabb vad népeknek is van. A műveltebb népek körében található kisebb-nagyobb atheisták példája sem megállható bizonyíték a vallás egyetemessége ellen, mert az úgynevezett atheizmus csak kivételes, átmeneti és teljességgel nem normális állapot, a mit egyebek közt az is bizonyít, hogy súlyos megpróbáltatások között rendesen a vallástalan emberek is Istenhez térnek. Egész nemzetet vagy népet még sem a régebbi, sem az újabb időben sehol és soha nem látott a történelem valamelyes vallás nélkül. Határozott állást foglal Orelli az ősvallás kérdésében is. A vallás ősalakjának Orelli a primitív monotheizmust, az úgynevezett henotheizmust tartja. Oseredeti vallásnak sem a fetischizmus, sem az animizmus nem tekinthető, mert psychológiai képtelenség lenne, hogy az ezek alapjául szolgáló polydamonizmusból monotheizmus bontakozhassék ki A mi tehetékileg (nach Anlage) és csiraszerűleg nincs bele teremtve a lélekbe, az belőle ki sem fejlődhetik. A fetischizmus és animizmus nyilvánvaló elfajzásai a vallási tehetségnek. Másfelől a rendszeres és tanszerű monotheizmus sem lehetett a vallás oseredeti alakja, mert ennek befogadására a primitív emberi lélek szellemileg nem lehetett eléggé érett. Ellenben a henotheizmus, a rendszeres inonotheizmusnak ez a kezdetleges alakja a benne levő monotheisztikus csiránál fogva nagyon alkalmas lehetett arra, hogy belőle kedvező föltételek mellett igazi monotheizmus fejlődjék, valamint arra is, hogy a kezdetleges emberi lélek gyarlóságánál fogva belőle a történelemből ismeretes számos vallási elfajulás támadjon. Az egyes vallás-alakok ismertetésénél és méltatásénál Orelli a szigorú tárgyilagosság elvét tartja szem előtt. Az egyes vallásokat nem eszményíti, azok tökéletlenségeit és gyengeségeit nem legyezgeti ; de ép oly kevéssé homályosítja el azt a föl-fölcsillámló fényt, azt a logosz spermatikoszt, a mely a nem-keresztyén vallásokban itt-ott található. A munka részletes tartalmi ismertetésére e Lap hasábjain nem terjeszkedhetem ki; de azt röviden mégis konstatálhatom, hogy a mily tárgyilagos Orelli az egyes vallásalakok ismertetésében, oly igazságos és méltányos azok értékének s jelentőségének méltatásában. A munka a vallásalakokat az ismeretes genetikai felosztás szerint ismerteti. A turáni vallás-családból a chinai, a mongol-tatár, a finn és a japán vallásokat öleli föl. A chamita családból a régi egyiptomiak vallását ismerteti. A sémi népcsaládból a babyloniaiak, assyriaiak, fenicziaiak, kanaániták, izraeliták, arabok vallása történetével foglalkozik, s ott szól röviden a keresztyénségről is. A indogermán népcsaládból a vedizmus, brahmanizmus, buddhizmus, hinduizmus, parsizmus, továbbá a görögök, a rómaiak, a germánok és szlávok vallását ismerteti. Végül a jelenlegi vad és félvad népek vallásáról szól. Függelékül pedig a vallás egyetemességéről, a vallás ősalakjáról és a más vallásoknak a keresztyénséghez való viszonyáról mondja el szerző a maga tudományos nézetét. Orelli műve általában véve a vallástörténelmi irodalom mai színvonalán álló, nagyon becses munka, a mely minden különleges czélzat és irányzatosság nélkül egyfelől a vallások történetében megbízható kalauz, másfelől a keresztyén hit igazságának nagyszabású történeti igazolása. V. F. belföld. A ref. egyetemes konvent ülései. A magyarországi ref. egyház egyetemes konventje folyó hó 17—20. napjain tartotta meg üléseit Budapesten Kun Bertalan és Tisza Kálmán elnöklete alatt. Mostani üléseivel újabb 3 éves cziklusát kezdte meg a konvent. Tagjai ugyan legnagyobb részben a régiek ; — de legyen szabad remélnünk, hogy a munka, a melyet végezni fog, nemcsak a száraz adminisztráczió kitaposott útján fog haladni, hanem kiterjedend anyaszentegyházunk belső életére s annak megerősítésére ós felvirágoztatására is. Itt az ideje, hogy legfőbb közigazgatási testületünk felölelje munkakörébe ezt is, — annyival is inkább, mivel az új