Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1901 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-31 / 13. szám

szólt s annak a csuda dolgait hirdette. A zsidó . Félretéve tehát minden közönyösséget, fog­főpapok azonban, ezt el kell ismernünk,-bár nem laljunk állást. Talán a zsidó papoknak volt értették meg a Jézust, mégis tanításainak erejét igazuk? Hogy lehet már ilyet feltenni is? Az jobban kiérezték, mint némely tübingai vagy elszörnyűködés moraja így kél fel. Hisz a zsidó berlini egyetemi tanár. Úgy látszik, az ő figyel- papok gonoszak voltak ! Azt én jól tudom. Go­müket nem kerülte el, hogy az a különben oly noszságuk ott lép tetőpontra a felső törvény­igénytelen Jézus személyiségének rendkívüli fon- széknél, melynek nyomorult, gyáva bíráját egy tosságot tulajdonított. Megdöbbenve hallhatták egészen más vád felállításával nyerik meg gonosz az ilyen nyilatkozatokat: »A ki engem befogad, tervüknek. Ők azért ölik meg a Krisztust, mert azt fogadja be, a ki engem elbocsátotta. »Mindenek Isten Fiának mondta magát. Pilátus elé azonban nékem adattak az én Atyámtóla. »Mondom pedig mint lázítót állítják, mert ez a hitetlen pogány néktek, hogy a templomnál nagyobb vagyon itta. a zsidó papok igazi vádján csak mosolyogni »A szombatnak is ura az embernek Fiacc. »Na- tudna. Az tehát kétségtelen, hogy nagyon gono­gyobb vagyon e helyen Jónásnál !« »Nagyobb szak voltak. De az is bizonyos, hogy a követ­vagyon e helyen Salamonnálcc. Szent borzalom- keztetés főtételét jól állították fel, ekként: Ember, mai gondolhattak arra, hogy a Jézus minden a ki magát Istennel teszi egyenlővé, az bűnös, földi összeköttetésnél fontosabbnak tartja a vele Az is való, hogy a tényállaclékot jól állpították való összeköttetést. És nem méltán kérdezhették-e: meg. A Jézus Istennel tette magát egyenlővé. »Mi joga van, embernek azt mondani: A ki Ajánljuk olvasóinknak, hogy vegyék vizsgálat szereti atyját vagy anyját inkább, hogynem enge- alá Máté XXVI, 59 — 66., Márk XIV., 55—64., met, nem méltó az én hozzám«. Nem lehet tagad- Lukács XXII., 66- 71. verseit és gondolják meg, nunk, hogy gondolkodásuk az ő szempontjukból hogy e helyek az evangéliumoknak annyira elég következetes volt. A Jézus ember volt. igazolt helyei, hogy a legmerészebb történeti Isteni jogokat követel. Ez bűn. Tehát a Jézus kritika is történetnek ismeri el, a mi e versek­méltó a halálra. Ez az ítélet lassan érett, ele ben írva áll. Nincs tehát más választás, mint utóvégre is teljes erővel tört ki a zsidó főpap az, hogy a Jézus vallomását a maga igazi értel­lelkéből. Az a meggyőződés, hogy egy teremt- inében igazságnak s a Jézust Isten Fiának ismerjük mény, a milyennek a Jézust gondolták, tönkre el. A vádlott mellé kell hát állanunk és pedig akarja tenni ezredévek küzdelmeinek nagy ered- szivünk egész melegével is, de tudományos meg­ményeit: mint valami gyötrő betegség szállta meg győződésünk rendíthetetlen szilárdságával is. a zsidó nép szellemi vezetőinek lelkét. Az össze- Lehetnek emberek, a kik előtt tetszetősebbnek ütközés mindig nagyobb lett; s végre hozzáláttak tűnnék fel egy ilyen tétel: az Isten Fia egy görög a nagy talány megoldásához. Minclen egyebet bölcsészben vagy egy római államférfiúban jelent felejtettek, csak ez bántotta őket: Te, te ember meg. Nekünk azonban tudnunk kell, hogy az Jézus, mered-e állítani, hogy az Isten Fia vagy? Isten Fia ép azért lett igénytelen zsidó emberré, A szó igaz értelmében: Isten fia, azaz Isten hatal- hogy az ő isteni volta és csudaszeretete annál mának részese: Isten ? ! Merecl-e ezt állítani? A jobban tündököljék. Az Isten Fiának emberré léte­komoly, fenséges felelet elhangzott: Te mondád/ léről szólónagy igazságot nem szabad senkinek a És e vallomást a vádlott akkor sem vette vissza, pogány mesékkel összetévesztenie. Az Isten azért a mikor a birák szinte elborzadva szaggatták irtott ki egy nép lelkéből minden bálványimádási meg ruháikat s azzal a kiáltással: »Ez Istenká- törekvést, hogy a megtestesülés e nép között romlást szól«,— örökre eldöntötték, hogy birák az igazság ellenállhatatlan erejével hasson min-és vádlott is a vallomást egy értelemben vet- clenfelé. ték. Csakhogy a birák hazugságnak tekintették De az a kérdés : hat-e igazán? Es hol hat a vallomást, a vádlott pedig tudta, hogy ő az igazán? Talán ott, a hol megelégesznek a Jézus igazságról tesz akkor is bizonyságot. halála jelvényével ? Ugyan mit ér a kereszt 4. Már most az a kérdés, milyen állás- Jézus nélkül és a Jézus követése nélkül ? Van-e pontot foglalunk el e perrel szemben? joga valakinek olyan jelvényt viselni, a melynek Közönyösek vagyunk? Nem törődünk vele? megfelelő érzület nem lakik benne? Van-e joguk Hát akkor roszabbak vagyunk azoknál, a kik a azoknak a kereszthez, a kik a Jézus Krisztus Jézust halálba kergették. A magyar nép, úgy evangéliumát nem terjesztik, sőt oly zsarnokság mondják, jogásznemzet. Nos, tehát értse meg, előtt hajlonganak, a mely kárhozatos eretnek­hogy a Jézus pere a legnevezetesebb .per a vilá- ségnek tartja a biblia terjesztését, s a mely oly gon. Azt is mondják, hogy a magyar nép vilá- intézményeket tűr el, sőt erőszakol, minő a pap­gosfejű nép. Nos, tehát keresse ki e bonyodalmas nőtlenség? perben is az igazságot. Hol hat hát a Krisztus igazán? Talán

Next

/
Thumbnails
Contents