Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

határozók logikája* c. becses értekezésében, mely szerint: »A legtermészetesebbnek s a nyelv szellemével is legjobban egyezőnek tartanám, ha a határozó-ragok és névutók jelentését véve osztási alapul, a kifejezésökre szolgáló nyelvanyagok szerint osztanák fel és csoportosítanák a mondat határozó tagjait*. Ezen az alapon mind a határozókat, mind a ragokat és névutókat, mind a határozó mondattagokat és mellékmondatokat következetesen bárom csoportba osztottam, s e csoportok: eredet-, lét- és véghatározó csoportok, mert minden cselekvés ered valahonnan, foly, vagy inkább történik, van valahol s irányul valamire, vagy végét éri valamiben. A második csoportot, melynek Dóczi nem tudott határozott nevet adni, én léthatározónak azért neveztem, mert szerintem a lét kifejezi a folyamatot is, a nyugvást is, a mi a csoport jelentésében nyilatkozik; de a »folyamat*-határozó az egész csoport jelentését magába nem foglalhatja, mert a mi foly, az nem nyugszik és megfordítva; pedig e csoport nagy része a nyugvást fejezi ki, a vant, a létezést. E három főcsoporton belül Dóczi külön-külön mindegyikben négy viszonyt jelöl meg, ú. m. a) helyet, b) időt, c) az okot, illetőleg: állapotot, módot, dj a személyt, tárgyat, elvont fogalmat, melyre a cselekvés hat. E szerint vettem fel aztán, kissé módosítva, cserelve, de szigorú logikával: hely,- idő,- ok,- mód- és tárgyhatározókat. Ez az osztályozás egészen logikus, egészen egyszerű, egészen világos. Meggyőződésem, hogy a határozók bonyolult kérdése csak ezen az alapon oldható meg. Ez megfelel a nyelv szellemének, megfelel a logikának, s a tanításra minden eddigi osztályozásnál könnyebb, mert világosabb*. Az az eltérés, mely szerző könyvének a határozók csoportosítására és elnevezésére vonatkozik, a könyvnek határozottan nagy előnye, mert ha valahol, úgy különösen a nyelvtannál és annak tanításánál kell tiszta, könnyen érthetőségre törekednünk, különben növendékeinkkel hiábavaló munkát végeztetünk. Minél több névvel jelölünk egy csoportba tartozó szót, annál könnyebben összetévesztik, felcserélik azokat a növendékek, s annál nehezebben tudják azokat felfogni, megkülönböztetni és megérteni. Mar az által, hogy szerző a határozók bonyolult kérdését rendezte, azt a tudomány törvényeivel megvilágosította, úgy a tanároknak, mint különösen a tanulóknak igen nagy és jó szolgálatot tett. A könyv három főrészre oszlik, ú. m.: hangtan, — szótan — és mondattanra, melyek mindegyike több szakaszt foglal magában. I. Hangtan felosztása. Első szakasz : a nyelv hangjai ; a hangok felosztása; a magánhangzók felosztása; a szók hangrendje; a mássalhangzók felosztása. Második szakasz: I. A hangok változásai, a) időmérték, b) hangmagasság, c) illeszkedés, d) nyilt és zárt hangok szerint. Hangelvetés és hangbővülés. II A mássalhangzók változásai : a) hangcsere; b) a mássalhangzó-illeszkedés; c) pótlónyujtás; d) összeolvadás; e) a felszólító mód hangváltozásai; f) hangátvetes; <j) hangelvesztés ; h) hangerősödés. Harmadik szakasz: A helyesírás szabályai o) a hangok leirása ; b) a családnevek írása ; c) idegen szavak irása; d) nagy kezdőbetűk; e) szótag, szótagolás; f) a szók rövidítése. II. rész. Szótan. A szó fogalma és jelentése. A szótan feladata. A szók fajai. A szók változásai. I. Átvitt értelmű szók. 2. Szóalkotás; szóragozás. A szótövek változásai. I. szakasz: I. Névszók; névragozás. 1. A főnév. A főnevek alkotása: .4) képzés által; B) összetétel által. A főnevek száma. A főnevek viszonyítása. II. Viszonyszók. .4) A névelő. B) A főnevek ragozása : a) a főnevek birtokviszonya; a főnevek, mint alanyok és állítmánykiegészitők; b) a főnév tárgyraggal; a főnév határozó ragokkal. C) a főnév névutóval. A névragok és névutók eredete. A névragok személyragozása. A névutók személyragozása 2. A melléknév. A melléknevek alkotása. A) képzés által; B) összetétel által. A melleknevek ragozása. 3. Számnév, 4. Névmás. 1. Személynévmások; 2. Visszaható névmások. 3 Birtokos névmások. 4. Mutató névmások. 5. Visszavivő névmások, tí. Kérdő névmások. 7. Határozatlan névmások. 5. A határozó-szók. A határozók eredete. Összetett határozó szók. A határozó-szók fokképzéséről. II. szakasz. III. Az ige. Igeragozás. Az igék fajai. I. Az igék alkotása. A) Képzés által. B) Összetétel által. II. Az ige ragozása. Igemodok. Igeidő. Az ige-tő. AJ Változatlan tövű, vagy rendes ragozású igek. <tj Alanyi ragozás. Igenév. b) Tárgyas ragozas. B) Változó tövű, vagy nem rendes ragozású igék. III. szakasz. Kötőszók. IV. szakasz. Indulatszók. III. rész. Mondattan. A mondattan fogalma és felosztása. I. szakasz. Az egyszerű mondat. I. fejezet: az egyszerű mondat nemei. Állító és tagadó mondatok. II. fejezet. Az egyszerű mondat tagjai. AJ Fömondat, 1. Az alany. 2. Az állítmány. B) Hiányos mondatok. Az alany és állítmány egyezése. Az igeidők használata. C) Bővített mondatok. 3. Az állítmánykiegészítő. Az alany és állítmány kiegészítő egyezése 4. A tárgy. Alanyi és tárgyas ragozású igék használata. 5. Határozók. Viszonyszós, vagy változó határozók. A viszonyszók mondatbeli szereplések szerint. I. Eredethatározók: .4) névragokkal; BJ névutókkal. II. Léthatározók: A) névragokkal; B) nevutókkal. III. Véghatározók: A) névragokkal; B) névutókkal. 2. A viszonyszó nélkül alkotott vagy változatlan határozók. A határozók táblázata. 6. Jelzők: 1. melléknévi ; 2. számnévi; 3. birtokos jelző; 4. az ertelmező. A névelő. AJ A határozott névelő. B) A határozatlan névelő. Egynemű mondatok. III. fejezet: A szórend. II. szakasz. Összetett mondatok. Az összetett mondatok tagjai s egymáshoz való viszonyuk. I. fejezet: mellérendelt mondatok. I. A mellérendelt mondatok összeköttetése. II. A mellérendelt mondatok fajai. AJ Kapcsolt mondatok. BJ Elválasztó mondatok. CJ Ellentétes mondatok. DJ Következtető mondatok. EJ Magyarázó mondatok. FJ Összevont inon datok. II. fejezet: alárendelt vagy mellékmondatok. A mellékmondatok fogalma, fajai. A) Alanyi mellékmondatok. B) Állítmánykiegészítő mellékmondatok. C) Tárgyi mellékmondatok. Idézett mondatok. BJ Határozó mellékmondatok. 1. Eredethatározó mellékmondatok. II. Léthatározó mellékmondatok. III. Véghatározó mellékmondatok. Ej Jelző mellékmondatok. Az összetett mondatok rövidítése. III. fejezet : többtagú összetett mondatok. IV. fejezet: körmondatok. III. szakasz. Az Írásjelek. 1. A pont. 2. A kérdőjel. 3. A felkiáltójel. 4. Vonás vagy vessző. 5 Fontos vonás. 6. Kettőspont. 7. Gondolatjel. 8. Kötőjel. 9. Idézőjel. 10. Zárójel. 11. Hiányjel. 12. Kevésbé jelentékeny írásjelek A tartalom, — melyet azért vettem fel teljes egészében, hogy mindenki tiszta képet, világos áttekintést szerezhessen róla, — meggyőz bennünket arról, hogy e rendszeres magyar nyelvtan gazdagsága, helyes, logikus beosztasa által a hiányokat pótolja, a bizonytalan, függőben levő kérdéseket tisztázza és rendezi. A könyv kidolgozása, a szabályok tiszta, világos meghatározása, a szabályok megértéséhez kapcsolt szép példák (legtöbb költői müvekből) mind arra szolgálnak, hogy e könyvet minél jobban megkedveljük és megbecsüljük, s hogy mim , több gimnáziumunkban elfoglalja az öt jogosan irif-gillelő helyet. A