Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-04 / 5. szám

I R O DAL O M. ** A Franklin-társulat kiadványaiból három érdekes szépirodalmi művet kaptunk. Ábonyi Árpádnak »A század gyermekei < című, tizenöt elbeszélését tartalmazó kötetében csakugyan a század gyermekeit látjuk, de minden divatos szecesszió nélkül. Jellemző a drámai erő, érdekes mese-szövés, emberszerető meleg hangulat s a frivolság kerülése. Ezek az Abonyi irói tulajdonságai, melyek kedvesen, sőt bájosan érvényesülnek, a csinos kiállítású kötetben. Ára fűzve két korona 50 fillér. — Szabó Endre *Négy orosz költő« c. szép kötetében Puskin. Lermontov, Nyekraszov és Tolsztoj kiváló költők jeles költeményeiből közöl érdekes szemelvényeket. A gyűjteményből megismerhetjük az orosz költészetnek eredeti sajátosságait, megkapó hangulatosságát, merész szárnyalását és rokonszenves humorát. A fordításban van erő, lendület és folyékonyság. A költeményeket megelőző előszóban a négy orosz költő rövid életrajza és jellemzése olvasható. Ára fűzve 3 korona. — Popper Vilma kötete »Különös emberek« címen hat hosszabb elbeszélést tartalmaz, melyeket eredetileg németül irt a szerzőjök. Az elbeszélések reális háttérrel, tiszta lélektani alapon s a a szenvedélyek jellegzetes csoportosításával vannak megírva. Ára fűzve 2 korona. Mindeme kiadványok megrendelhetők Budapesten a Franklin-társulatnál. (F.) ** Héber-magyar szótár Mózes öt könyvéhez. Gyakorlati nyelvtani magyarázatokkal, a tanuló ifjúság számára irta StricJcer Simon tanító. Ára kötve 1 korona, megrendelhető a szerzőnél Baján. — A zsidó iskola legnehezebb tantárgya a tóra, a Mózes öt könyve. Nemcsak azért, mert a tóra nyelve a zsidó tanuló előtt is ismeretlen, hanem azért is, mert a mai iskola nem fordíthat e tárgyra annyi időt, a mennyi ennek sikeres megtanulására szükséges. Szerző e szótárjával segédkezet kivánt nyújtani a . tanulóknak, hogy a tóra tanulását megkönnyítse. A szótár nem ABC sorban lexikonszerüleg, hanem helyzeti sorban, az előfordulás egymásutánja szerint közli a héber szavakat és azok magyar jelentését. Azt hiszszük, hogy a theológiai tanulók is hasznát vehetik e gyakorlati célra szolgáló szószedetnek. (F.) ** A' Kis Tükör c. evangéliumi vallásos néplap, melynek erőteljes és hitbuzgó iránya a racionálista és kritikai irányú lelkészeknek kezdettől fogva nincs Ínyére, évről-évre erősödik s mind szélesebb rétegeit hódítja meg a magyar népnek Mi ezt örvendetes jelenségnek, a vallásos ébredés jelének tekintjük. Mert az a tény, hogy ez a határozottan evangéliumi irányú lapocska a sok ócsárlás, gyanúsítás, versenylapokkal való elnyomási kísérletek dacára is él és erősödik, mig a se hév se hideg ellenlapok pártolás hiányában megszűntek: egyszersmind azt is bizonyítja, hogy a hitszilárdítás és keresztyén építés munkájában lágymeleg, színtelen hittel semmire se lehet menni. Keresztyén hitet csak a Jézus Krisztus tiszta evangéliumával lehet fölébreszteni és nemesíteni; minden más kísérlet hiába való. A ki őszintén akarja, hogy népünk visszatereltessék a hitbuzgó ev. keresztyén hithez és erkölcsökhöz, az támogassa ezt a jó munkában és szép sikerrel forgolódó lapot, mely dr. Kecskeméthy István szerkesztésében és kiadásában jelenik meg hetenkint egy íven. Ára egész évre 4 korona. ** Beszédek Soltész Elemérnek, a nagybányai református egyház megválasztott lelkipásztorának beiktatása alkalmával 1899. december 17-én. Ára 30 fillér. Tartalmazza Sátor Dávid tanácsbiró beiktató beszédét és Soltész Elemér beköszöntő beszédét az elő- és utó-imádsággal. Jóravaló, bibliás beszédek, csinos kiállításban. EGYHÁZ. Vallásos esték Pápán. Pápán minden szerdán vallásos estélyek tartatnak a főgimnázium zenetermében és a közönség mindenkor megtölti a tágas helyiséget. Az estélyeken Kiss József theol. tanár, a pápai ref. egyház újonnan választott lelkipásztora és Csomasz Dezső főiskolai szenior, segédlelkész működnek közre felolvasások tartásával, s olykor-olykor a theológusok is részt vesznek a hiterősítő munkában. Isten áldása kisérje buzgólkodásukat ! A róm. kath. autonómiai kongresszus január hó 31-én nyílt meg Budapesten, a főrendiház tanácskozó termében, Vaszary Kolos és gróf Szápáry Gyula elnöklete alatt. A kongresszust megelőzőleg 29-én és 30-án előzetes tanácskozások voltak, a melyeken az általános elvekre nézve próbáltak megállapodni. A püspökök konferenciája meg is állapodott, természetesen a maga álláspontja szerint, s kimondotta, hogy az autonomiát kivánja ugyan, de semmi olyan intézkedésekhez nem járul, a melyek a >Katholica egyház isfenileg megállapított szervezetébe (értsd: hierarkhiai mindenható hatalom) ütköznek*; miután pedig úgy a 27-es bizottságnak, mint a bizottsági kisebbségnek az elaborátumaiban ilyen diszpozíciók vannak : a püspöki kar egyiket sem fogadja el a tárgyalás alapjául, hanem egyelőre várakozó álláspontot foglal el. Nem ment azonban ilyen simán a dolog a püspökök és a világiak közös előkészítő tanácskozásán. Szápáry Gyula elnök az indítványozta, hogy mielőtt az autonómiai tervezet megalkotásába bele mennének, kérdezzék meg a kormányt és a püspöki kart, hogy ők miként akarják az autonomiát. A mire aztán Ugrón Gábor erősen neki rontott a püspöki karnak, hogy titkolózik, nem nyilvánítja, hogy ő mit akar, s ezzel ez a nagyfontosságú dolog csak újabb és újabb halasztást szenved. Ugyanilyen hangon beszélt Bakovszky István is, mire az értekezlet elhatározta, hogy a halasztásba nem megy bele, hanem azonnal tárgyalás alá veszi az elaborátumokat. Ugyancsak még 30 án külön értekezleten tanácskoztak a 27-es bizottság tervezetének és a kisebbség külön véleményének párthívei. A kisebbségi vélemény pártolói kimondták, hogy ezt a véleményt fogják támogatni és védelmezni, s hogy nem egyeznek bele semminemű halasztásba, hanem álta-