Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-04 / 5. szám

lános vita után a részletes tárgyalást követelik, hogy egy szerves egészet tevő munkálatot terjeszthessenek a király, mint legtöbb kegyúr elé, s hogy a r. Katholikus közönség teljes és tökéletes tájékozást nyerhessen a r. kath. autonómiának tartalmáról, hatásköréről, elveiről és hivatásáról. — Ilyen, nem épen kedvező előzmények után nyilt meg 31-én a kongresszus, a melynek tanácskozásairól jövő számunkban adunk összefüggő tudósítást. Bár vannak, a kik reményeket fűznek a kongresszushoz s hiszik, hogy meg fogja alkotni a kivánt autonomiát, — mi, megvalljuk, nem osztozunk ebben a reménységben. Bajos ott valamilyen autonomiát alkotni, a hol olyan elemek állnak szemközt, mint a legfőbb kegyúri és ellenőrzési jogot védő állam, a hierarkhiai hatalomból semmit engedni nem akaró klérus és a jogokat követelő világi elem. Mindegyik a maga jogait védi, pedig — a mint a Bp. Hirlap vezércikkezője igen helyesen mondja — »könnyen belátható, hogy az autonómiának adandó hatáskört valakinek vagy valakiknek hatásköréből kell elvenni. Ha mindenik tényező ragaszkodik mostani összes jogaihoz és hatásköréhez, akkor mi lesz az autonómia tartalma? Üres semmiség. Semmiségért pedig kár a hívek ezreit sorompóba állítani«. A brassói évang. magyar egyházmegye lelkészi értekezlete jan. hó 18-án tartatott meg Brassóban. Kisebb adminisztratív dolgok elintézésén kívül volt néhány közérdekübb tárgya is az értekezletnek. így helytelenítette, hogy az utóbbi időben némely gyülekezetben a reggeli istentiszteletek orgona nélkül tartatnak, meg s kimondta, hogy az orgonakiséretre vonatkozó régebbi püspöki rendelet mindenütt szabályozó legyen. — A fonóházak és a felserdült ifjúság ellenőrzés nélkül végbemenő táncai káros hatással vannak a közerkölcsökre, a miért is elhatározta az értekezlet, hogy az esperesi hivatal útján felír az alispánhoz ezeknek beszüntetése iránt. Panasz tárgyát képezte az is, hogy a kepefizetés igen rendetlen és sokan kivándorolnak, a nélkül, hogy e tekintetben lerónák kötelességüket. Elhatározta tehát az értekezlet, hogy felír az alispáni hivatalhoz s felkéri, hogy kivándorlási útlevelet csak azoknak adjanak, a kik nemcsak állami és községi, hanem egyházi kötelezettségeiknek is eleget tettek. — Elhatározták továbbá, hogy az egyöntetűség kedvéért, hivatalos funkciók alkalmával egyforma föveget fognak használni s a jövő gyűlésen a fövegformát is meghatározzák .Végül szükségesnek mondották ki, hogy az egyetemes lelkészi értekezlettel szervi összeköttetésbe lépjenek és a kellő lépéseket az iránt meg is teszik. A tiszántúli ref. egyházkerületben a lelkészi jövedelmek 1200 koronáig való kiegészítésére a következő összegek utalványoztattak. Az első utalványozás alkalmával kapott: 1. Az alsószabolcs-haj duvidéki egyházmegyében: Acsád 631 kor. 84 fillért. H.-Dorog 378 kor. 80 fillért, Tiszalök 12 kor. 50 fillért, T.-Polgár 106 kor. 68 fillért. 2. A beregi egyházmegyében: Asztélv 73 kor. 48 fillért Balazsér 593 kor. 87 fillért, Búcsú"418 kor. 90 fillért, Fornos 140 kor. 92 fillért; Gecse 619 kor. 96 fillért. 3. A bihari egyházmegyében: K.-Szánló 366 kor. 6 fillért, K-Jenő 274 kor. 23 fillért, Less 698 kor. 70 fillért, M.-Telegd 450 korona 6 fillért, M. Telki 207 korona 16 fillért, Nyüved 186 korona 58 fillért, Örvénd 149 kor. 31 fillért, Puszta-Told 197 korona 63 fillért, Puszta-Újlak '426 korona 96 fillért. 4. A debreceni egyházmegyében: Vértes 101 kor. 10 fillért. 5. Az érmelléki egyházmegyében: Ér-Olaszi 474 kor. 66 fillért, G.-Petri 352 kor. 40 fillért, P.-Telek 187 kor. 26 fillért. 6. A felsőszabolcsi egyházmegyében: Mihálydi 156 kor. 71 fillért. 7. A máramaros-ugocsni egyházmegyében : Gyulaj 232 kor. 38 fillért. Tamásváralja 341 kor. 85 fillért, Keresztúr 623 kor. 44 fillért, Nagy-Tarna 588 kor. 32 fillért, Nevetlen 361 kor. 36 fillért, Hosszúmező 173 kor. 81 fillért, Péterfalva 604 kor. 21 fillért, Halmi 268 kor. 66 fillért. 8. A nagybányai egyházmegyében: Apa 153 kor. 22 fillért, Aranyos-Medgyes 54 fillért, Adorján 556 kor. 33 fillért, Amarc 402 kor. 84 fillért, Batiz 426 kor. 49 fillért, Egri 224 kor. 80 fillért, Garbolc 671 kor. 16 fillért, Hirip 117 kor. 88 fillért, Homok 632 kor. 64 fillért, K.-Hodos 462 kor. 17 fillért, Rozsály 756 kor. 73 fillért, Sárköz-Ujlak 662 kor. 15 fillért. 9. A nagykárolyi egyházmegyében: Kraszna-Szt.-Miklós 710 kor. 66 fillért, "Király-Daróc 488 kor. 66 fillért, Mérk 275 kor. 56 fillért, Ó-Pály 493 kor. 5 fillért, Vitka 42 kor. Nagydobos 17Ö kor. 60 fillért. 10. A nagyszalontai egyházmegyében: Belényes-Remete 444 kor. 25 fillért, Belényes 49 kor. 30 fillért, Belényes-Ujlak 207 kor. 70 fillért, B.-Sonkolyos 438 kor. 84 fillért, Bélzerind 397 kor. 45 fillért. Borossebes 75 kor. 34 fillért, Csermő 353 kor. 50 fillért, Feketetót, 447 kor. 66 fillért, K.-Apáfi 201 kor. 80 fillért, Ménes-Gyorok 41 kor. 44 fillért. Pankota 133 kor. 36 fillért, Szakái 400 kor. 63 fillért, Sarkad-Keresztúr 192 kor. 36 fillért, Szemlak, 99 kor. 64 fillért, Tamásda 241 kor. 73 fillért. 11. A szatmári egyházmegyében: Mi'ota 28 kor. 68 fillért, Puszta-Daróc 428 kor. 93 fillért, Rápolt 459 kor. 24 fillért. Összesen 22,289 kor. 73 fill. — A második utalványozás alkalmával kapott: Déda 322 kor. 78 fillért, Kiskólcs 30 kor. 92 fillért, Kőszegremete 31 kor. 50 fillért, Lázári 273 kor. 43 fillért, Lorántháza 31 kor. 13 fillért, Patóháza 459 kor. 73 fillért, Szamoskóród 627 kor. 96 fillért, Uszka 452 kor. 86 fillért, Kak-Szt.-márton 299 kor. 96 fillért, Méhtelek 449 kor. 50 fillért, Magosliget 546 kor. 79 fillért, Nagyhodos 522 kor. 64- fillért, Pettyén 381 kor. 94 fillért, Szárazberek 262 kor. 33'fillért, Tisztaberek 488 kor. 45 fillért, Udvari 408 kor. 18 fillért, Nagykolcs 305 kor. 70 fillért, Misztót falu 383 kor. 80 fillért, Sárköz 542 kor. 28 fillért, Hegyközujlak 184 kor. 51 fillért, Hegyközszáldobágy 283 kor. 88 fillért, Hegyközpályi 158 kor. 01 fillért, Tiszaújhely 589 kor. 60 fillért, Verbőc 421 kor. 98 fillért. Összesen 8459 kor. 86 fill. I S KOL A. A budapesti ref. theológián január hó 11-től 31-ig tartattak meg a félévi kollokviumok. Folyó hó 1-én tartatott meg az első évesek félévi vizsgálata, a melyen a növendékek szép készültségről tettek bizonyságot s a legnagyobb részük altalános jeles és jó osztályzattal bocsáttatott át a második félévre. A németországi tartományegyetemek immatrikulált rendes és engedélylyel hallgatók létszáma a folyó téli félévben a következő kimutatásból tűnik ki: Berlin 6478-f4843, München 4049 + 279, Lipcse 3481 -f 368, Bonn 1886 + 143, Halle-Wittenberg 1636 -f 181, Boroszló 1618 -f 131, Tübinga 1361 +30, Heidelberg 1250+ 119,