Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-07 / 40. szám

nem adatott be, s mivel az egyesület egyházi jellege nincs elismerve, — a gyűlés az indítvány' felett napi­rendre tért. Hosszabb tárgyalásra adott alkalmat ezután a tan­ügyi rendtartás szabályjavaslala, a mely a hazai evang. középiskolák tanügyi és kormányzati ügyeinek egyöntetűvé tételét célozza. A gyűlés a szabályjavaslatot végre el­fogadta ; tekintettel azonban arra, hogy az eperjesi főiskola egyik alkatelemét képező főgimnázium a többi alkatelem­mel együttesen kormányoztatik és abból egyszerűen ki nem szakítható, — kimondta, hogy a javaslat kormány­zati része az eperjesi kollégiumi főgimnáziumra csak akkor lesz kiterjeszthető, ha a kollégiumnak jelenleg érvényben levő kormányzati szabályzata módosíttatik, illetve a főgimnáziumnak a kollégiumhoz, mint egységes főiskolához való viszonya az uj tanügyi rendtartási sza­bályzat elvei szerint megállapíttatik. A harmadik napon több jelentésnek egyszerű tudo­másul vételén és több, kisebb adminisztratív ügy elinté­zésén kivül a pánszláv érzelmű liptói esperesség három rendbeli kérelmével foglalkozott bővebben a gyűlés, s ezek elintézésében újra bizonysagát adta hazafias érzésé­nek s annak az elhatározásának, hogy a pánszláv reni­tenciát és törekvéseket nem tűri meg kebelében Igy nem hagyta jóvá a Tranovszky-alapítvány ügyében tett jelen­tést, mivel az egyházmegye nem tett eleget a közgyűlés tavalyi rendelkezésének; visszautasította az egyházmegyei segélyegylet alapszabályait, mivel azok csak tót nyelven terjesztettek be, és egyszerűen napirendre tért a felett az indítvány felett, hogy a tanítóképesítő bizottságban legyen tót nyelvű tanító is és hogy a theológián a tót szárma­zású növendékek a tót nyelvben is nyerjenek kiképez­tetést. A gyűlés Zelenka püspök hálaadó imádságával ért véget. Végül meg kell még említenünk, hogy annak a szives vendéglátásnak és ovációknak, a melyekben úgy az elnökségnek, mint a gyűlés tagjainak oly bő részük volt, fáradhatatlan előkészítő és rendezői Kubinyi Albert érdemes veterán egyházfelügyelő, ifj. Draskóczy lelkész és Húsz ^.rmin tanárok valának. Gömöri. MISSZIÓÜGY. A belmisszió áldásos munkájáról. (Felolvastatott Pozsonyban. 1900. évi szept. 19-én, a prot. belmissziói értekezleten.) (Folytatás.) Hogy ilyen egyesülés mennyire áldásthozó és egyház építő munkát végezhet, mutatja a német protestáns egy­házaknak legújabb 50 éves története. A sokféle tarto­mányi egyházakra, irányzatokra szakadozott és az egységes vezetés és kormányzás hiányát mélyen érző protestantizmus az utolsó fel száz év alatt, a szeretet által való tömörítés és társadalmi szervezés folytán oly óriási haladást és szellemi megerősödést mutat, hogy hozzá foghatót a a múltban nem találunk. A német protestantizmus ennek előtte 60—70 év­vel szint oly veszedelmes viszonyok közt küzdött léte­léért, mint a miénk; de miután néhány hitbuzgó, ki­váló tekintélyű s munkásságú férfiúnak sikerült a német protestánsokat tehetetlen vergődésükből az élet útjára terelni es a ker. szeretetnek, a belmisszió felkarolasa által nagy működési kört biztosítani, azóta mintha uj éleire ébredi volna a holtnak vélt egyház. Fiatalos hév­vel uj reformációt kezdett önnönmagán, a mely meg most is foly, s midőn a mult évben tartott belmisz­sziói felszázados jubileum alkalmából beszámoltak a veze­tők a német belmissziói munkásságról, oly haladásról, oly áldásos társadalmi működésről tettek bizonyságot, a mely még az oly nemzetnek is becsületére válik, a minő a német. Engedjék meg, melyen tisztelt hallgatóim, hogy e nagy működés áldásos voltának s körének bemutatása céljából néhány példát felhozzak, s ezekkel bizonyítsam, mennyire szükséges és áldásos lenne ily prot. társadalmi munkásság és ily tömörülés minálunk is. A német belmissziói munka kiterjed a társadalom mindennemű bajainak enyhítésere s eltávolítására, és vonat­kozik ja legkülönbözőbb viszonyok között elö s minden korbeli férfiakra, nőkre, gyermekekre, ifjakra s aggokra, szegényekre és gazdagokra, egészségesekre és betegekre; de azzal a célzattal, hogy segítségével, ker. önfeláldozó szere­tetével vallásilag neveijeti, hitben erősítsen, felemeljen, meg­újítson, bűnbánatra serkentsen s tiszta erkölcsi életre szoktas­son} vagy a hol a bajt nem távolíthatja el a vallás vigasz­taló s megnyugtató szavaival: legalább tűrhetővé s köny­nyebben elviselhetővé tegye azt. Ép ezen vallásilag nevelő tulajdonsága által különbözik a humanisztikus jótékony­ságtól. Szem előtt tartva a belmissziói munkakörnek külön­böző irányait, tárgyam megvilágítására ím' a következő példákat hozom fel: A gyermekek védelmére s vallásos irányú nevelésére különösen a következő intézményeket létesítette: a cse­csemők gondozására 102 bölcsödét tart fenn, s ez által évente 3091 gyermeket véd meg a biztos erkölcsi, sok esetben a korai testi haláltól; kisdedóvót pedig 2700-at találunk, mintegy 190.000 gyermeknek gondozására Vasár­napi iskolát 7000-et tart fenn a belmisszió, s azokban vasárnaponkent 725,000, igen sokszor oly gyermeket részesít vallasos nevelésben, a kik iskolába nem járnak, jót ritkán hallanak s utcán koldulva tengetik eletöket. Gyermekmenhelyek s illetőleg foglalkoztató intézetek s mű­helyek száma 332; nagyobb gyermekek részére léte­sített menedékház, vagy szeretetház nevelő-intézettel van összesen 320, s ezekben 12,000 gyermeket nevelnek az egy­háznak, a nemzetnek s társadalomnak, az által, hogy őket becsületes munkásságra szoktatják, iparra, föld­mivelésre tanítják és ily módon gondoskodnak későbbi megélhetésükről is. A belmissziói egyesületek által fenntartott árva­házakban, melyeknek száma 251, körülbelül 9000 árva­gvermeket nevelnek évente s helyettesítik a korán elhunyt szülőket. E számba természetesen nem számíthatók azok az árvaházak, melyeket egyes községek, felekezetnélküli egyesületek, a róm. kath. egyház s az állam tartanak fenn. s a melyeknek száma szintén nem csekély. Ép igy léteznek egyesületek s intézmenyek szegeny, de életben lévő szülök gyermekeinek nevelésére, konfir­mációi gondozására és hasonió korú gyermekek védel­mere. Miután minálunk épen a konfirmándusok gondo­zásával sok a baj és sokat tanakodnak már a felől, mikép lehetne rajta segíteni? — nem lesz felesleges megemlítenem, hogy konfirmándusok nevelésére alakult 32 oly egyesület és intézet létezik, a melyeknek hivatasa a diasporában található s könnyen vailási züllésnek indult gyermekek konfirmációi oktatásáról gondoskodni, s hogy ezek az intezetek s egyletek evente 644 konfirmandust oktatnak s keszítenek elő a konfirmációra.

Next

/
Thumbnails
Contents