Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-07 / 40. szám

alapra akarják fektetni . . . Hogy mennyire szükség van a protestáns hivek őrtállására, mutatja az az ünnep, a mit nem régen, alig egy hónapja tartottak meg. A keresztyénség 900 éves ünnepét megtartották, a nélkül, hogy a protestánsokat a résztvevésre felszólították volna. Pedig mily szép ünnepély lett volna az, ha Magyarország öszszes keresztyénei együtt ünnepeltek volna. Nem szólítottak fel bennünket, mintha nem is lennénk keresztyének. Pedig mi is csak ügy imádjuk az egy igaz Istent és a hazát, és bizunk az Úr Jézus Krisztus segítségében.« Az elnöki megnyitó után megtörtént az egyházmegyék és iskolák képviselőinek igazolása; — elrendeltetett a Glauf Pál lemondása folytán megürült főjegyzői állásra és a törvényszék tagjainak kiegészítésére a szavazás, utána pedig következett a gyűlés második fő mozzanata, a püspöki évi jelentés felolvasása. A jelentés elvi részét lapunk mult heti számában már közölvén, annak tartalmát, felesleges ismertetnünk, csupán azt jegyezzük meg, hogy jelentése végén formális indítványt tett a püspök az iránt, hogy a keresztyénségnek és a királyságnak 900 éves jubileuma az év utolsó napi istentiszteletek alkalmával ünnepeltessék meg minden gyülekezetben, s ezt az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és határozattá emelte. Jelentése bevégeztével meleg ovációban részesítette a gyűlés szeretett és tisztelt püspökét. A gyűlés és a kerület érzelmeit Meslcó László tolmácsolta, a melyre a püspök meghatottan válaszolt. A mikor válaszában fel említette, hogy most töltötte be papságának 36-ik és püspökségének 10-ik évét, — még lelkesebb lett a szívből fakadt ováció, a melynek lecsillapulása után, Szentiványi elnök indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a püspöki jelentést egyhangúlag elfogadja és jegyzőkönyvbe iktatja. Tudomásul vette ezután a gyűlés, hogy a politikai községek egyházi beosztására vonatkozó szabályzat végrehajtatott, s hogy egyházkerületi főjegyzővé újra Glauf Pál választatott meg és betöltettek a megüresedett törvényszéki tagságok is. Elfogadta a tanítók gyűlési képviseletére vonatkozó szabályrendeletet, s annak alapján meg is választotta a tanítók képviselőit Bogsch és Jurin tanítók személyében. A délelőtti gyűlésnek még a lelkészválasztási szabályrendelet, a nyugdíjintézet válságának megszüntetésére vonatkozó bizottsági indítvány és a missziói körök szervezésének a kérdése képezték fontosabb tárgyait. A két előbbi hosszabb s meglehetős éles vitát provokált. A gyűlés a lelkészválasztási szabályrendelet-javaslatot az egyházmegyékhez tette le véleményezés végett; a missziói körök szervezése ügyében beterjesztett javaslatot elfogadta, — a nyugdíjintézetre vonatkozó javaslat részlétes tárgyalását pedig a másnapi gyűlésre tűzte ki. Délben közebéd volt, a melyen az első felköszöntőt Szentiványi felügyelő mondta a királyra; délután pedig a gyűlés tagjai Sóvárra rándultak ki, hol Almássy Sándor erdőtanácsos fogadta őket vendégeiül. A második napi (27-ki) ülés első tárgya az eperjesi főiskoláról szóló jelentés volt, a melynek örvendetes adatai alkalmat adtak a gyűlésnek arra, hogy meleg ovációkban részesítse a főiskola tanárait, különösen pedig dr. Horváth Ödönt, a jogakadémia regeneráló igazgatóját. Tudomásul vette a gyűlés a kongrua kiutalványozása és a kerületi névtár kiadása felől a püspök által tett jelentéseket; némi vita után elfogadta az egyházak háztartásának kimutatására készített mintákat, azután pedig a nyugdíjintézet ügyében beterjesztett s bizottságilag elfogadott javaslatot vette részletes tárgyalas alá, s azt, hosszabb vita után el is fogadta E szerint a nyugdijjogosultak 37 százalek levonásával kapják csak meg illetményeiket; azon lelkészi, tanári és tanítói özvegyek részére pedig, a kik a nyugdíjintézet felállítása előtt lettek özvegyekké, egy űj alapot létesítenek, a melyhez a kerület 2000, a lelkészek pedig 10—10 koronával járulnak évenként. Az egyetemes gyűlésre küldendő képviselők megválasztása után az erdélyi ref. igazgató-tanácsnak az »erdélyi püspök* cim ügyében kelt átirata került tárgyalás alá, s a közgyűlés, hozott határozata által újra megbizonyította hagyományos szabadelvűségét és protestáns önérzetét. Az átiratot dr. Zelenka Lajos világi jegyző olvasta fel, majd megindokolván a miniszteri rendelet jogtalanságát és tarthatatlanságát, határozati javaslatot terjesztett be az iránt, hogy tegye magáévá a gyűlés az erdélyi ref. igazgató-tanács feliratát és mondja ki, hogy mivel a miniszternek az »erdélyi püspök* cimet statuáló rendelete az érvényben levő állami és a királyilag szentesített egyházi alaptörvények szellemével és világos szabványaival ellenkezik, és igy a prot. egyházakra nézve sérelmes, — s mivel a miniszteri pótrendelet a sérelmet nem orvosolta, meri hiszen a prot. egyházak jogának puszta akadémikus elismerése nem lehet orvoslás: az erdélyi ref. egyházkerület feliratát pártolólag és azzal a kérelemmel terjeszti fel az egyetemes gyűléshez, hogy intézzen feliratot a kormányhoz és a sérelemnek, a miniszteri rendelet teljes hatályon kivül helyezése által leendő orvosoltatását követelje. A közgyűlés az előadói javaslatot, minden hozzászólás nélkül, nagy lelkesedéssel el is fogadta. Illesse érte méltó tisztelet és elismerés. A kéri és a nagygeresdi egyesség alapján készült s a két testvér egyház között a filiákra és szórványokra vonatkozó szerződés szövegét Terray Gyula főesperes terjesztette ezután elő és ajánlotta elfogadásra. A pánszlávok nevében Janoska György heves támadást intézett a javaslat ellen; de ezzel csak arra adott alkalmat, hogy a higgadtan és hazafiasan gondolkozó gyűlési tagok meg valóságos tüntetést rendezzenek mellette. A gyűlés azután nagy lelkesedéssel el is fogadta az egyességet. Tudomásul vették és helybenhagyták ezután a Baldácsy-alapítványról szóló számadást és szétosztották a kerületnek jutott összeget. Kapott 19 egyház 1700, 9 lelkész 720, s 25 lelkészözvegy 1780 korona segélyt. — A Baldácsy-alap kezelő bizottságába a kerület három évi mandátummal Zelenka Pál püspököt és Szentiványi Árpád felügyelőt küldte ki rendes tagokul, póttagul pedig Glauf Pál főjegyzőt választotta meg. Az eperjesi jogakadémia segélyezésének ügyéről Zelenka püspök tett jelentést és javaslata alapján kimondta a közgyűlés, hogy az evangélikus egyháznak ezen egyetlen és a legszebb virágzásnak örvendő jogakadémiáját a legnagyobb áldozatokkal is fentartandónak és fejlesztendőnek tartja, a miért is az egyetemes gyűléshez a segélyezés ügyében beterjesztett kérelmét most is megújítja, a kerület egyetemes gyűlési képviselőit pedig megbízza, hogy a kérelemnek kedvező elintézésére minden lehetőt kövessenek el. Ugyancsak Zelenka püspök előterjesztésére megsürgeti a kerület a budapesti egyetemen felállítandó prot. theol. fakultás és az állami dotáció felemelése tárgyában az egyetemes gyűlés elé terjesztett, de érdemlegesen még el nem intézett kérelmeinek elintézését. Helyeselte a Luther-társaság tankönyv-kiadó szándékát és a Társaság részére 400 korona segélyt szavazott meg. Indítvány tétetett a tót Tranoscius-egylet hasonló segélyezése iránt is, de miután ez iránt formális kérés