Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-14 / 2. szám

ságot a templomba, mert attól tartanak, hogy e miatt többi híveik maradnak el. Hogy a protestáns lelkészek helyzete a róm. katholikusokéval szemben aránytalanul mostohább, kitűnik abból, hogy a protestáns lelkész a római-katholikus káplánnal van egy rangban és hogy a legmagasabb protestáns katonai lelkész is csak a nyolcadik rangosztályba tartozik és feljebb nem mehet. Végül nem méltányos, hogy a protestáns egyházi ügyeket a római katholikus tábori püspök intézze. Kéri a hadügyminisztert, hogy tegye e kérdést tanulmánya tárgyává és a mennyiben a közölt adatok a helyzetnek megfelelnének, a jövő költségvetés keretében ejtse módját annak, hogy a katonai lelkészi ügy a protestánsokra nézve is méltányos megoldást nyerjen. Helyteleníti még, hogy a róm. katholikus tábori püspök intézkedik a nem katholikus lelkészekről is. Szilágyi Dezső elnök összegezve a felhozottakat kiemeli, hogy helyesebb, ha világi referens tesz javaslatokat a lelkészekre nézve, mint ha idegen vallású egyházi, s megemlíti, hogy a protestáns lelkészek szaporítása már az arányosság szempontjából is szükséges. Krieghammer Ödön báró hadügyminiszter kijelentette, hogy a kérdést megfontolás tárgyává teszi, illetőleg ő Felsége elé fogja terjeszteni, kijelentette továbbá, hogy nincs kifogása az ellen, hogy külön referensi állás szerveztessék a nem katholikusok részére. Nem sok ugyan a mi történt, de mégis rendkívül fontos dolog, hogy a legilletékesebb helyen, a delegációban is emelkedtek hangok lelkészeink érdekében. Mert az egyházi főhatóság átirataira nem sokat hederített a hadügyminiszter, az egyházi sajtó pedig neki Hekuba. Ha a fentebbi felszólítások következtében a lelkészi állások száma szaporíttatnék, annak igazán örvendenénk. De azt már nem tartanánk szerencsés megoldásnak, hogy az összes nem róm. katholikusok részére egy polgári referens neveztessék ki. Nem pedig épen azért, mert ha a római katholikusoknak van külön egyházi referensük, ugyan olyan joggal 'megkívánhatjuk mi, hogy a mi dolgainknak előadására ahhoz értő, s az ügyet leikükön viselő egyházi férfiak alkalmaztassanak, mint referensek. S ez a gyakorlatban könnyen kivihető volna. Mert ha mind a két evangéliumi egyház részére kineveznek egyegy szeniort (egy már van, tehát csak egyet kellene szisztematizálni) azok kommandirozhatók a bécsi lelkészségekbe, s olt nemcsak a hadtestparancsnokságnak, hanem egyszersmind a hadügyminisztériumnak is lehetnének referensei. Meg is volt egyszer ilyenformán a dolog a boldogult Militár-szuperintendensséggel, s csak azért hiusult meg, mert egyoldalú volt. Abból azonban most sem lesz semmi haszon, ha a hadügyminisztériumban egy referens lesz, a ki voltaképen sehova se tartozik. A mellett pedig megmarad az a jogtalanság, hogy az egyes hadtesteknél a római katonai plébánosok a referensek az evangéliumi lelkészek dolgaiban is. Egy sérelem orvosoltatik, az is csak talán, nyolc pedig és esetleg több is megmarad. Alapos és gyökeres reformokra volna ott szükség, hogy jogaink teljesen érvényesülhessenek. Abban a reményben üdvözöljük a kezdetet, hogy folytatása teljesebb és alaposabb lesz. Grotius. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A német ev. lelkészek Angliában ez évben is megtartották szokásos értekezletüket. Komoly tudományos és gyakorlati diasporális kérdések képezték a megvitatás tár gvát. így Augustat newcastlei lelkész Speneer morális tudatáról értekezett és kimutatta, hogy Speneer fejlődési tana az eihika pszichológiájára vezetett az újabb természel filozófusoknál. Itzeroft, londoni lelkész a reformáció áldásáról értekezett az egyházban, tudományban és állatni életben, míg Diestel lelkész az osztrák »Los von Rom« mozgalmáról és Veit lelkész a franciaországi rómaellenes reformmozgalomról tartott előadast. Az osztrák mozgalom fölsegélyezésére 800 márka kollektát gyűjtöttek. A további előadások közül kiemeljük Witfmann lelkészét, ki a skót szabadegyház keletkezéséről, Meyer lelkészét, ki Krisztus személyiségéről, mint a személyes bitélet és a tudományos tárgyalás fundamentumáról, és a konfirmációi oktatás módszeréről a diasporális egyházközségekben és végiíl Veit lelkészét, ki a vallás próféciái elemérői értekezett. A többi kérdések a gyakorlati élet körére és feladataira vo natkoznak. — Tanulhatnánk német prot. testvéreink tömörüléséből a diasporában! Nekünk is itt Magyarországon intenzivebb hitbuzgőságra, nagyobb áldozatkészségre és szorosabb érdekszövetségre volna szükségünk. Keressük az egyesítő kapcsokat és szeretettel fedezzük az elkülönítő érdekeket ! De másfelé is erősebb tömörülésre van szüksége a protestantizmusnak. így Sabatier tanár a minap a francia protestantizmus mostani helyzetéről értekezett a »Rev. Crét.« hasábjain. Dicsérőleg emlékezik meg a írancia prot. egyház nagy életerejéről és intensiv tevékenységéről, de korholja a szervezetben való egyöntetűség hiányát. A belmisszióra évenként 40—50 ezer frankot fordít, szociális téren is a protestánsok az elsők, — másrészt azonban fájlalja, hogy a francia protestánsok máig sem tudnak egyesülni. A Dreyfuss-féle hírhedt, pörben a protestánsok Dreyfuss pártján állottak, míg a pápás főpapok bölcsen hallgattak, a jezsuiták pedig ellene hevesen agitáltak. A protestánsok elleni támadásokban sem volt hiány, sőt még Kálvin emlékét, is szidalmazták. Az idők jeleiből ítélve hangsúlyozza Sabatier, hogy a liberalizmusnak és az orthodoxiának egyesülnie kellene, hogy így egy egységes tömör francia protestantizmus sikerrel megtörhesse a pápás francia liga régi gonosz szellemét. Tehát tömörülni — ez a jelszó most Franciaországban is, a hol tudvalevőleg igen élénk antipápás mozgalom kezd nyilvánulni a klérus körében. Sőt vannak hangok, a melyek egyenesen a protestantizmusban látják Franciaország jövőjét. Mert hogy a pápás román népek a dekadentia egy nemébe estek, azt Spanyolország mellett napjainkban Franciaország példája is igazolja. Ezek épen a Gondviselés s a Stein által hangsúlyozott vallási optimizmusnak az útjai! Amerikában is erős tömörülését észlelhetjük a prot,. vallásfelekezeteknek. így a lutheri egyetemes zsinat, a minap Moldehulcl lelkész elnöklete alatt Chicagóban ülésezett. Örömmel konstatálta a jelentés, hogy Amerika