Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-13 / 19. szám

dozásáról egy más felekezetű lelkész előterjesz­tése, tanácsa alapján történik intézkedés. Vagyis hogy a mi lelkészeink jogilag alá vannak ren­delve a római kath. katona-plébánosoknak. Ez az igazi sérelem, mely a XVI-dik századot jut­tatj CX CLZ ember eszébe, mikor a római kath. esperesek, ha tetszett, ha nem tetszett, a prot. lelkészekkel is rendelkeztek. Ennek a jogtalan, visszás helyzetnek folyománya azután az, hogy úgy rang, mint fizetés tekintetében a mi tábori lelkészeink egynek kivételével a római kath. káplánokkal vannak egy sorban. A mult delegációban valaki azt kérte, hogy ne a tábori püspök referáljon protestáns ügyek­ben a hadügyminisztériumban. Akkor igéret tétetett a felől, hogy jövőben másként lesz. Tudtunkkal eddig is másként volt. Mert a had­ügyminisztérium referense prot. lelkészi ügyek­ben eddig is laikus ember, egy magasabb rangú tiszt volt. De minket ez sem tud megnyugtatni. Nem azért, mert az a laikus referens is lehet esetleg ultramontán érzelmű; hanem azért mert, ez nem paritás. Mert ha a római kath. feleke­zetet megilleti egy külön egyházi referens a minisztériumban, akkor megillet minket is, még pedig úgy ev. ref. mint ág. h. ev. részről. Hogy miért mind a két részről, annak megokolásául elég legyen annyit mondanunk e helyen, azért, mert ez idő szerint két külön egyházat alkotunk. Az 1896-dik évben formailag történt is va­lami e tekintetben, az úgynevezett »Militár Senior« kinevezésével. De az egész csak annyit jelent, hogy egy prot. lelkész a VIII. fizetési osztálybajutott. Milyen könnyen lehetne orvosolni ezt a sérel­met is, ha mindenik prot. egyház részére nevez­tetnék ki egy Senior, ki Bécs szókhelylyel, az ottani tábori lelkészi teendők végzése mellett, mint már egykor kontempláltatott, egyszersmind a hadügyminisztérium előadója lenne az egyhá­zát illető katonai lelkészi ügyekben. Pár szaz forintról volna szó, de végtelen becses jogokról, melyeket határozottabban nem követelni, eddig is bűn vala. Hogy a pénz-kórdós nem nehézség, mutatja, hogy 1896-ban a gör. kel. és egyesült görögök részére statuáltak két ilyen állást, jogot azonban nem adtak nekik. De hogy a jogok megadása, vagyis tábori papjainknak, a róm. plébánosok felügyelete alól való kivétele sem képezne nagy nehézséget a hadügyi kormányzat részéről, csak az Org. Be­stimmungen X. pontjára kell utalnom. Az ugyanis rendeli, hogy mozgósítás esetén minden hadse­reg; vagy önállóan működő hadtest, hadosztály mellé egy-egy önálló prot. lelkész adandó, ki az illető hadsereg (Armee), vagy hadosztály (Division) parancsnokának referense és közege az egyházát illető lelkészi dolgok elintézésében ós főnöke a többi netalán szükséges, odarendelt prot. lelkészeknek. Tehát a minisztériumra nézve nem elvi kórdós a mi lelkészeink alárendelt állapota, csak mi nem tudtuk azt még elég nyomatékkal kérni eddig béke idejére nézve is. Nem tudom nem tünt-e fel eddig némelyek­nek, hogy csak a közös hadseregbeli papjainkról szóltunk. Bizonyára a m. k. honvédségnél levő lelkészeink állapota igazságosabb, sérelmek ott nincsenek. A m. k. honvédségnél csakugyan nincs tábori lelkészeinknek sérelme, mert honvéd prot. tábori lelkészség nincs. Nincs, bizony nincs. Dehát mórt nincs, ós miért van a róm. katholikusoknak ? Talán a honvédséghez nem is soroznak a mi fiainkból ? Erről is lehetne beszólni, ha mi erőnek erejével sérelmeket akarnánk hánytorgatni. Én megvallom, nem szeretem a sérelmi politikát. De az elmon­dottakat nem lehetett elhallgatnom. Mert az iga­zán szégyenletes állapot, hogy lelkészeink, sokat irigyelt autonomiánk, ós a sokat emlegetett fele­kezeti egyenlőség clacára is más felekezetek lel­készeinek felügyelete, magyarán mondva kénye­kedvére vannak bízva. Ezek a mi igazi sérelmeink, melyeknek szanálását méltán követelhetjük, mert ha nem éreznénk megalázó voltukat, mert ha olyan gyá­vák volnánk, hogy nem mernénk követelni tiszta igazságunk érzetében orvoslásukat, megérde­melnénk, hogy nagyobb jogtalanságok essenek rajtunk. Elvárjuk azért a delegációban résztvevő egyházi fórfiainktól, hogy a létszám kicsiny volta ós fizetés, rang csekélysége másodrendű kérdé­sek mellett ezeknek az igazán súlyos sérelmek­nek orvoslását is követelendik, és felszabadítják tábori lelkészeinket a jogtalan megalázó idegen egyházi felügyelet alól és saját jogkört és fen­hatóságot statuáltatnak számukra, a m k. hon­védségnél pedig prot. lelkészi állások szervezé­sét fogják kieszközölni. Grotius. ISKOLAÜGY. Tehet-e valamit a ref. theologus a vallás­erkölcsi élet emelését illetőleg? Elmondatott a debreceni theologus diákkongresszuson. így hangzik az a kérdés, melynek előadásával a tiszteletes kongresszus a budapesti theologia ifjúságát megbízta. Én azonban, mint e kérdés előadója, mivel vizsgálódásom eredményeképen arra a meggyőződésre jutottam, hogy itt nemcsak eshetőségről, vagy lehetőség­ről, hanem imperativ természetű kötelességről van szó, —

Next

/
Thumbnails
Contents