Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

ISKOLA. Vallástanárok szakértekezlete. A tiszántúli ref. tanáregyesület, mint már említettük, idei mezőtúri gyűlése alkalmával külön szakértekezletet rendez a vallástanárok részére. A központi választmány egy kiküldött szűkebbkörű bizottsága az értekezletnek a következő kérdéseket ajánlja megvitatásra: 1. Hogyan lehetne a vallástanítást benső, meleg vallásos neveléssé tenni? 2. Kivánatos-e a vallástanítás központosítása két tanítási körre (alsó és felső) osztás által? 3. Megváltoztatandó-e a gimn. vallástanítás anyaga és ha igen, hogyan ? 4. Szükséges-e a bibliai olvasmányokat a humántárgyakhoz illeszteni; általán az egész vallástanitást kö'csönhatásba hozni a középiskola többi humán-tárgyaival ? 5. Mimódon lehet és kell a középiskolai vallásoktatásban a bibliára és az énekekre kiváló gondot fordítani? 6. Gélszerű és kivihető-e a vallásórákon az új-szövetségből egyes szemelvényeket eredeti görög nyelven olvastatni és ilyen olvasás mellett magyarázni ? — A kérdéseket előre is ajánljuk vallástanáraink figyelmébe. Uj tanítói állások szervezése a fővárosnál. A mostani iskolaév elején a főváros elemi iskoláiban negyvenkilenc uj osztályt kellett nyitni, hogy a tömegesen jelentkező tanulókat föl lehessen venni. Ezeket az osztályokat most állandósítani kell és megfelelő számú tanítói állásokat kell szervezni. Az oktatásügyi szakosztály azt javasolja, hogy huszonnégy tanítói és huszonöt tanítónői állást szervezzenek. Azonkívül hat igazgatói, három segédtanítói és három segédtanítónői állás szervezését javasolja az ügyosztály. Az űj, valamint az időközben megüresedett állásokra valószínűleg már a jövő hónapban kiírják a pályázatot. Tanoncok Lapja címen Labuda Ferenc kiadó és Emberger János szerkesztő egy havi közlönyt adnak ki Budapesten. A lap célja vallásos, hazafias, képzett munkásokat nevelni, s tanácsadójává lenni a tanoncoknak. Kérni, sürgetni fogja mindazon reformokat, a melyek az iparosok és különösen az iparos ifjak helyzetének javítását célozzák. — A cél önmagában véve szép és helyes, csak az a kérdés, hogy mikép igyekeznek megvalósítani ? S épen, mivel az eszközök előttünk igen tömjénszagúak, azért emlékezünk meg e helyen erről az Irodalom rovatba való dologról. A kiadót és a szerkesztőt magát nem ismerjük. de a f. évi 2-dik szám irói, közleményei azt mutatják, hogy ez a lapocska is csak egyik kivetett horga a pápás egyháznak. A r. kath. legényegyletek után kezdik már megalkotni a r. kath. tanonc otthonokat is, s már van is ilyen Budapesten 4, továbbá Kassán, Gyulafehérvárott és most igyekszik megteremteni Majláth püspök Kolozsvárott is. A pápás egyház igyekszik megnyerni a lelkeket már a gyermekkorban s nem bocsátja ki kezei közül az egész életen át. A tanoncok ilyen megnyerését célozza bizonyára a Tanoncok Lapja is, és pedig nemcsak a r. kath. vallásúakét, hanem a más egyházakhoz tartozókét is, — úgy, mint a r. kath. legényegyletek is teszik, a melyek a pápás lélekhalászat igen alkalmas eszközei. Azért emlékeztünk meg e lapocskáról s a mögötte lappangó célról ily bőven, hogy felhívjuk egyházunk figyelmét az ez oldalról is fenyegető veszedelemről, s kérjük, hogy terjeszsze ki figyelmét és gondoskodását ő is a vallásilag hozzá tartozó tanoncokra, hogy kárt ne valljon ezen a téren is. Vallástanar választás. A nagyszombati evang. egyház Albrecht Géza ó-verbászi adminisztrátort választotta meg vallástanárává. A közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása f. hó 20-án kezdődött meg a képviselőházban. A beteg kultuszminisztert a tárgyalásnál Zsilinszky Mihály államtitkár helyettesítette. Az első napon a költségvetéshez: Lehotzky Antal, Boda Vilmos és Komjáthy Béla szóltak. Mindhárman a magyarság erősítését és a magyar nemzeti állam kiépítését sürgették ; de a mi magát a költségvetés érdemét illeti, arról édes keveset beszéltek. Lehotzky a népoktatásügy fejlesztését hangoztatta; de hangsúlyozta, hogy az állam adjon ebben szerepet az egyházaknak is. Boda Vilmos helytelenítette, hogy középiskoláinkban a német nyelv tanulása még mindig kötelező tantárgy, s szerinte előbb a nemzeti 'államot kell megteremteni és csak ha az meglesz, akkor kell majd figyelmet fordítani a nyelvismeretben rejlő műveltség kívánalmaira. A magyar nyelvet terjeszteni és ugyanakkor minden téren a német nyelvet tanítani célttévesztett dolog. Komjáthy Béla szintén a magyar faj erősítését hangsúlyozta s ezzel kapcsolatban beszélt sok mindenféle, közvetlenül nem a kultusztárcára tartozó dologról. Hosszú beszédében azonban volt több, megemlítésre méltó részlet is. Ilyenek, a mikor a kisdedóvásról szóló törvény végrehajtását, a népiskolai törvénynek az államosítás szempontjából való revízióját, a népoktatásnak s a felsőbb leánynevelésnek a külföldi tanítók és az apácák kezéből kivételét, a tanítóképesítés államosítását, a középiskolák teljes magyarrá tételét sürgette. Erőben támadta a gör. keleti és gör. kath. főpapságot hazafiatlan magatartása miatt és kérdést intézett a kolozsvári egyetemen szervezendő gör. kel. theol. fakultás miben állása ügyében is. Ezekre vonatkozó fejtegetéseiben mondott sok helyeset. Komjáthy, de ugyanazzal a különböztetni nem tudó felfogással, a mely politikusainkat és nemzeti politikánkat általában jellemzi, hogy t. i. egy kalap alá fogta a nemzetietlen pápistasággal és a hazafiatlan nemzetiségi egyházakkal a protestáns egyházakat is és amazok bűnei miatt ezeket is szigorúbb állami ellenőrzés alá kívánta vetni. Bizony pedig ideje volna, hogy a magyar nemzeti áilam kiépítésének sürgetésében eljutnának már egyszer politikusaink annak felismerésére, hogy eltekintve az evang. egyház pánszláv töredékétől, a magyar prot. egyházban van a magyarság leghatalmasabb faktora, a mit tehát nem korlátozni és gyengíteni kellene, hanem mind szabadabbá tenni és feladatai megoldásában mind inkább segíteni. — Március 2l-én, a második napon, bevégezték a költségvetés általános tárgyalását, sőt a részletekben is gyorsan haladtak előre. A hozzászólók Páder Bezső, Komlóssy Ferenc, Major Ferenc, Lázár György és Berzeviczy Albert voltak, a kik után Zsilinszky államtitkár és Széli miniszterelnök szólaltak fel. Páder az erőszakos iskolaállamosítás és a tanuló ifjúságnak a színházakba vitele ellen szólalt fel. Komlóssy az állami középiskolai tanárok fizeté<ének rendezését sürgette és határozati javaslatot is nyújtott be az iránt, hogy az erre szükséges összeg, mint póthitel, még a jelen költségvetésbe vétessék fel. Javasla-