Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1900 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-25 / 12. szám

Házassági per maradt az 1897. évről: 6617; az 1898. év folyamán megindíttatott: 3359; az összes tárgyalandó házassági perek száma: 9976. Az 1896-ik évben volt: 5718; 1897-ik évben: 8270. Az 1898. év folyamán elintéztetett összesen: 2612, még pedig 15 semmiségi, 44 megtámadási és 1736 bontási házassági per. A büntettek és vétségek miatt elitéltek száma hitfelekezetek szerint volt az 1898-ik évben: Római katholikus 43.479 % -ban 4552 Görög katholikus 10.939 » 11*45 Görög keleti 14.931 > 15 63 Ág. hitv. evang. 8.106 » 849 Ev. református 12.222 > 12-78 Unitárius 725 » 0-76 Izraelita 5.055 » 5-29 Egyéb 72 » 0-08 A büntettek és vétségek miatt elitéltek műveltségi és vagyoni fok szerint °/0

-ban következőleg oszlanak meg: olvasni és írni nem tud: 43'55, csak olvasni tud: 3'85, olvasni és írni tud: 50 52; az előbbieknél magasabb műveltségű : 208. Vagyon nélkül: 69" 19, kevés vagyonnal bíró: 1866, vagyonos: 1215. Kor- és nem szerint %-ban: 16 éven aluli férfi: 065. nő: —•; 16-20 éves férfi: 6-49, nő: 2-70; 21—30 éves férfi: 3052, nő: 40-54; 31 —40 éves férfi: 59-74, nő: 48-65; 40 éven felüli férfi: 2*60, nő: 8" 11. A vallás és annak szabad gyakorlása ellen való kihágás miatt 1898. évben 365 egyén volt elitélve. Az eddigieknek rövid áttekintése végett, miután nyereségről, mint az itt közlött közhitelű adatok mutatják, sajnos, egyáltalában nem szólhatunk, összefoglaljuk az 1898. év veszteség-számláját a következőkben: Az ág. h. ev. egyház vesztesége: a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél: 446 ; elkeresztelés folytán, tisztán Magyarországon, valószínűleg a 677 meg nem kereszteltnek egy tekintélyes száma. Erre vonatkozó adatok hián vehetjük egyelőre az egész 677-et. Horvát-Szlavonországokban: 62. —Áttérés folytán (a nyereség veszteséget leszámítva) Magyarországon : 46, Horvát-Szlavonországokban: 39, együtt: 85.— Felekezetből való kilépés folytán, tisztán Magyarországon: 187. (Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag ez időre még nincsenek adatok.) Összes veszteség tehát: 1457. Az ev. ref. egyház vesztesége: a gyermekek vallására vonatkozó megegyezeseknél: 468; elkeresztelés folytán számítva úgy mint fentebb, Magyarországon: 2112, Horvát-Szlavonországokban: 16. — Áttérés folytán (a nyereség-veszteséget leszámítva) Magyarországon: 900, Horvát-Szlavonországokban e címen nyeresége: 128, — így áttérések folytán vesztesége: 772. — Felekezetből való kilépés folytán, tisztán Magyarországon: 817. Összes vesztesége tehát: 4185. Ezekben mutattuk be az 1898. évi hazánkra vonatkozó hitfelekezeti statisztikát. Tettük ezt a magyar kir. központi statisztikai hivatal közhitelű Évkönyve alapján. Ezen adatoknak másképeni csoportosítása, feltüntetése felett lehet nézeteltérés, de közhitelükhöz, dacára annak, hogy a statisztika is, mint minden emberi mű, sok hiányban szenved, nem fér kétség, mert azokat közhitelüeknek tekinti minden arra illetékes tényező. Azért sem időnk, sem terünk, de szükség sincs arra, hogy a mult évben az Evangélikus Egyház és Iskolában »Statisztíka« c. alatt Só úrtól megjelent cikk miatt annak írójával a statisztika felett polémiába bocsátkozzunk. A statisztikának nem is az a feladata, hogy a bajt megszüntesse, hanem az, hogy velünk a bajt, annak okait, viszonyait, következményeit megismertesse s így annak ellensúlyozására figyelmeztessen, buzdítson. Magával a statisztikával bizony egy lelket sem fogunk egyházunk számára megmenteni ; de viszont, a baj ismerete nélkül nem fogunk annak megszüntetésére sem iparkodni, mert nem tudjuk hol, mit kell javítani. A bajnak nem ismerése vagy figyelembe nem vétele bizonyára nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1869-től az ág. h. ev. egyház hazánkban 8D7 %"r

(

M 685 %-ra és az ev. ref. egyház 14 86 %-tól 12.65°/0

-ra apadt le. A statisztika segítségével ma ismerjük a bajt; de helyesen veti fel ezzel szemben a »Protestáns Pap«-ban (1899. évi 3-ik számban) Lágler Sándor azt a kérdést: hogy hol van a baj ? — hadd lássuk a dolgot tisztán ! s abban a cikkben hozzám a következő szavakat intézi: »Homola István kassai paptársunkat, mint a ki ezzel a statisztikával foglalkozik s a kinek bizonyára részletes adatok is állanak rendelkezésére, kérjük, legyen szives egy kis részletezést is közrebocsátani, egyházkerületek, vidékek vagy egyházmegyek szerint.* Szívesen tenném, ha ily részletesebb adatok rendelkezésemre állanának. — Én a közlött adatokat a központi statisztikai hivatal közleményeiből veszem; de magam érzem legjobban, hogy azok így ránk nézve egyházilag nem teljesen kielégítők, a mennyiben nekünk nemcsak azt kellene tudnunk: mennyit veszítünk egyik másik czírnen az egész országban, hanem pontosan kellene ismernünk a bajt, veszteséget egyházkerületek, egyházmegyék, községek és gyülekezetek szerint is. Mert ha a bajt orvosolni akarjuk, akkor csakugyan ki kell kopogtatni, hogy a testnek melyik részén van a betegség fészke. A mit e tekintetben az egyes egyházmegyei, kerületi, egyetemes gyűlések jegyzőkönyveiben, jelentéseiben találunk, azok elszórt, nem teljes, rendszertelen és sok tekintetben nem hiteles adatok; azokból tiszta képet nem alkothatunk, sőt ezen jelentések nagyobb része, evangélikusoknál épúgy, mint reformátusoknál, a közhitelű országos statisztikai hivatal által kimutatott, a protestáns egyházakra vonatkozó szomorú adatokkal szemben abban a tévedésben leledzik, hogy a bajt még mindig nem látja elég komolynak, a veszteséget elég nagynak és e miatt az aggodalomra és nagyobb tevékenységre okot adónak. Hogy e tekintetben tisztább, eligazítóbb képet nyerhessünk, szükséges volna, hogy a központi statisztikai hivatal adatai mellett, illetőleg annak felhasználásával. saját egyházi közegeink úi.ján külön, egyházi célra szánt statisztikai adatokat gyűjtsünk s azokat rendszeresen feldolgozzuk és egyházunkban minden testületnek rendelkezésére bocsássuk. E célból szükségünk lenne egy külön egyetemes egyházi statisztikai évkönyvre, a minőket a külföldi egyházak és hazánkban is egyes tekintélyesebb gyülekezetek, a helyi érdeklődés kielégítésére évenként kibocsátanak. Ezen egyetemes egyházi statisztikai évkönyv feladata lenne épen azokra a kérdésekre adni felvilágosítást, melyekre nézve az országos statisztikától nem nyerhetünk és hiába is várunk feleletet, mert az országos statisztika egyetemes érdek szempontjából készül. Az országos statisztikából p. o megtudjuk, hogy az egész birodalomban hány megegyezés történt a gyermekek vallására vonatkozólag, hány áttérés stb., de nekünk azt is kellene tudnunk, hoi, melyik községben, gyülekezetben? stb. Hogy ezen adatokat az országos statisztika részletezze, azt tőle hiába várjuk; az egyházi élet jelenségeinek összegyűjtése és részletezése az egyházak dolga. Indítványom nem kivehetetlen, mert eszközeink megvannak hozzá. Mi célja van ugyanis az egyházi anyakönyvek vezetésének, ha adatait nem ismerjük, fel nem használjuk ? Az indítvány életbeléptetése új terhet, uj